A Dráva mint természeti vonzerő Kékesi Adrián 1/13 iszm A Dráva mint természeti vonzerő

A Dráváról A 695 km hosszú Dráva folyó az olaszországi Dobbiaco (Toblach) és San Candido (Innichen) között 1228 m tengerszint feletti magasságban ered és a horvátországi Aljmasnál 83 m tengerszint feletti magasságban ömlik a Dunába. A Dráva folyó vízgyűjtő területe 40 ezer km2, átlagos vízhozama kb. 600 m3/s. Legnagyobb mellékfolyója a Mura.  A Dráva folyó a 237-es fkm-nél éri el hazánk területét (Dráva-Mura torkolata), és a 70,2. fkm-nél lépi át országhatárunkat Horvátország felé. E két pont között mintegy 166 fkm a távolság, azonban a magyar-horvát közös Dráva szakasz ennél lényegesen rövidebb, tekintve, hogy a folyó 227,6-198,6 fkm-ek között tisztán horvát területen folyik. A Dráva folyó – különösen Somogy megyében - gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobbparton magyar területek találhatók. Ennek oka az, hogy a mai államhatár egyrészt egykori Dráva-ágat (melytől az oldalazó erózió miatt a mai meder jelentős távolságra is lehet), másrészt évszázadokkal ezelőtti tulajdon- és birtokviszonyokat jelent

A Dráva gazdasági jelentősége A folyó teljes hossza 749 km, ám ebből mindössze 90 km hajózható. Az 1930-as évektől a folyón 16 vízi erőmű épült – ebből 11 Ausztriában, 8 Szlovéniában és 3 Horvátországban. A vízierőművek kiépültével nagy mértékben csökkent az áradásveszély a folyó mentén. Egyúttal azonban a hordalékát sem képes tovább hordani, ezáltal a meder mélyül, a folyó alatti vízkészlet szűrő rendszer veszélyeztetve van.

A Dráva élővilága A Dráva egyike Magyarország és Európa természetes partvonalú, alig háborított folyamainak. Különleges élőhelyein hazánkban másutt nem előforduló növény- és állatközösségek élnek. A Nemzeti Park Dráva-menti területének különleges növényföldrajzi jelentőségét az adja, hogy az illír és a pannóniai flóra itt találkozik egymással. A növényvilág változatosságát jelzi, hogy a védett területről közel 150 növénytársulás és több mint 100 védett növényfaj került elő. Különösen értékes 7 növényfaj, ugyanis ezek Magyarországon másutt nem élnek.  A terület állatvilága rendkívül gazdag, a felmérések során közel 4500 állatfaj került elő, a védett állatfajok száma meghaladja a 300-at és mintegy 40 állatfajt hazánkban itt találtak meg először.  A Dráva háborítatlansága, gazdag növény- és állatvilága következtében hazánk egyik legértékesebb folyóvize. Halakban gazdag, több mint 50 halfaj ismert a folyóból és mellékvizeiből. A tiszta vízben többek között ritka tegzes-, kérész- és szitakötőfajok fejlődnek, pl. a Platyphylax frauenfeldi elnevezésű tegzesnek alig néhány lelőhelye ismert Földünkön. A folyó somogyi szakaszára jellemző kavics- és sóderzátonyok rendkívül értékes élőhelyek. E zátonyok ritka cserjéje a parti fűz és a hazánkban csak itt előforduló csermelyciprus. A még nyílt felszín fontos fészkelőhely, a gyakori kis lile mellett küszvágó csér, illetve a Magyarországon másutt nem fészkelő kis csér is megtelepszik.  A túrák során gyönyörködhetünk a magas partfalakban lakó partifecskékben, gyurgyalagokban és gyakran láthatunk fejünk felett köröző fekete gólyát és rétisast is.

Dráva és a vizíturizmus A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság – mivel a Dráva teljes hazai szakasza védett természeti terület, továbbá a folyó számos ritka, fokozottan védett faj élőhelye - vízitúrát csak korlátozásokkal engedélyez! Minden év június elsejétől minden második napon indulhat egy 35fős csoport kenukkal, Őrtilostól vagy Vízvártól. A túrák végállomása Drávaszabolcsnál van. A Dráván az államhatár átlépése miatt a határőrizeti szervek engedélye is szükséges a vízitúrák lebonyolításához. A Nemzeti Park által kiadott engedély birtokában a Somogy Megyei Rendőrfőkapitányságtól (ide olvadt be a Határőrség) a további szükséges engedélyeket be kell szerezni. A Somogy Megyei Rendőrfőkapitányság beszerzi szükséges horvát engedélyeket is! Az illeték mértéke csoportonként: 2.200 Ft. 

Dráva és a vizíturizmus 2 A természeti értékek megóvását és bemutatását szolgáló tevékenységért a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a túrázóktól díjat kér, melynek összege évente külön kerül meghatározásra. 2009-ben a teljes szakaszon (Őrtilos-Drávaszabolcs) 6.000 Ft/fő, részszakaszon (Vízvár-Drávaszabolcs) 5.000,-Ft/fő a díj, ami gyakorlatilag 800 Ft/fő/táborhelyet jelent.  Mivel természetvédelmi hatóság engedélyezéséről van szó, ezért a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől is kell engedélyt kell kérni. 2009 óta ezt az engedélyt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szerzi be a csoportok számára. 

Örtilosi táborhely Őrtilos, ahol a Mura-folyó a Drávába torkollik a természetkedvelők, természetbúvárok paradicsoma. Innen indulnak a vízitúrázók kalandos, maradandó élményt nyújtó útjukra, és itt halad el a “Három folyó” nemzetközi kerékpártúra útvonala is.  A Szent Mihály-hegyen épült templomtól gyönyörű kilátás nyílik a kanyargó folyóra, a változatos arculatú ártéri erdőkre, apró zátonyokra. A hegyről az ártéren át vezet az “Őrtilosi Tanösvény” bemutatva a terület természeti értékeit. A Drávát kísérő magaspart őrtilosi szakaszának egyik legszebb panorámát nyújtó pontján találjuk a Fesztungot, az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékhelyét.  A piros kereszttel jelzett túraútvonalon található az az Új-Zrínyivár, ahol az egykor Zrínyi Miklós által építtetett palánkvárnak, illetve a hazát védelmező hadvezérnek állítottak méltó emléket. 

Vízvári táborhely Vízváron a feljegyzések szerint a 16. század közepén itt víz és mocsár által védett vár állott, melyet később felgyújtottak és elhagytak. A Drávától kissé távolabb az Öregtölgyes Parkerdő hatalmas tölgyeket és gyertyánokat rejt, de a kirándulók részére pihenőhelyek, és a gyermekeknek szabadtéri játékok is rendelkezésre állnak.  A falu közepétől tanösvény vezet a vízitúra táborhelyhez, amely nagyon szép természeti környezetben, egy mellékág és kavicszátonyok ölelésében került kialakításra. A tájékoztató táblák segítségével megismerhetjük a legjellemzőbb ártéri fajokat.  Egy másik mellékág mellett található a Nemzeti Park kutatóháza, amely a természet értékei iránt érdeklődő amatőröknek és tudósoknak nyújt bázishelyet. 

Drávaszabolcsi táborhely A második világháborúban felrobbantott híd helyett épített Dráva-hidat 1974-ben adták át, és ekkor nyílt meg a mai határállomás. Ma már hivatalos vízi határátkelőhely is. A határállomás előtt várja a Dráva sajátos hangulatát a folyóról élvezni vágyókat több féle programmal a Szirén sétahajó.  A túrázás után érdemes a villányi borút egyik pincéjét is meglátogatni!  A gyógyfürdőjéről híres Harkányon át juthatunk Siklósra. A város legjelentősebb műemléke a vár. A helyreállított Malkocs-bej dzsámi a török időket idézi. Megtekinthető a szerb ortodox templom, melynek ikonosztáza egyedülálló. A siklósi várhegy délkeleti részén áll a középkori eredetű plébániatemplom, a hozzá csatlakozó kolostorral. A kolostor ma Kerámia Alkotóház, állandó kiállítással.  A közeli Máriagyűd híres búcsújáró hely. A kegytemplomtól keletre van a Szentkút, amelynek vizét egykor a híres gyűdi korsókban vitték haza a zarándokok. 

Kerékpárútak Lehetőség van Barcs - Szentborbás (20 km evezés, 35 km kerékpározás) ill. Vízvár - Barcs (25 km kerékpározás, 35km evezés) útvonalon egynapos túrákra.

1-2 kép

Köszönöm a figyelmet! Források: http://www.drava.shp.hu/hpc/web.php?a=drava