Speciális gyermekvédelem Hátrányos és veszélyeztetett helyzet

Speciális gyermekvédelem Veszélyeztetett gyerek Veszélyes gyerek

Kik ők? Ktv. 121. § 14. Hátrányos helyzetű az a tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;

Átlagostól eltérő támogatás Hátrányos helyzet Családi háttér Gazdasági akadályok Szociális akadályok Kulturális akadályok Földrajzi akadályok Oktatási akadályok Fogyatékosság Egészségügyi problémák Átlagostól eltérő támogatás

Veszélyeztetettség Gyvtv. 5. § n) : olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. személyiségfejlődését nagy valószínűséggel fenyegeti valamilyen károsodás: az énfejlődésben, a szocializációban, a magatartásban, az értékorientációkban, az igényszintben, az aktivitás vonatkozásában.

A veszélyeztetettség okairól /Makai Éva/ Környezeti ok Család – Családszerkezet Nevelési hiányosság Erkölcsi fejlődést veszélyeztető környezet Lakásviszonyok Családon kívüli negatív hatás A gyermek személyiségében mutatkozó ok Anyagi ok Egészségügyi ok

Család – Családszerkezet Elfoglalt szülők Családi biztonság hiánya Fogyatékos, rokkant, vagy beteg családtag Alkoholista apa (anya!) Szülők között súlyos konfliktusok Szülők verekszenek Elhagyás, Válás Változó élettársi viszonyok Rendezetlen családi jogállás „Gyerekrablás”

Nevelési hiányosság Nevelési hiányosságok (rendszeresség) Alacsonyan iskolázott szülő Következetlen nevelés Kényeztetés Elhanyagoló nevelés Ingerszegény környezet Antiszociális, deviáns viselkedési minták Felügyelet hiánya Magárahagyottság Elhanyagolás (fizikai, érzelmi, mentális) Gondozás és testi higiéné hiánya (tetű, ótvar) Durvaság, agresszió (apa veri a gyereket) – kiugró adat

Erkölcsi fejlődést veszélyeztető környezet Antiszociális, deviáns minták Brutális, agresszív szülő (apa), gyermekbalesetek Szenvedélybeteg szülő (alkohol, dohányzás, drog, játékszenvedély) Lumpen életmódú szülő (testvér, rokon) Egyik szülő börtönben Pedofil személy (idegen) abúzust követ el a gyermeken Szexuális zaklatás a családon belül

Lakásviszonyok Kicsi, zsúfolt lakás Elhanyagolt, gondozatlan ház, lakás Alacsony komfortfokozatú lakás Komfort nélküli (víz és fűtés hiánya) ház, lakás Lepusztult ház, lakás Nincs saját lakás (albérletben, rokonoknál) Hajléktalan

A gyermek személyiségében mutatkozó ok Előítéletekkel sújtott kisebbségi sors TV (videó és számítógép)- függőség Sni-s gyermekek Hiperaktív gyermek (Ritalin) „Érzelmi fogyatékos”, érzelmi zavar ! A kommunikáció zavarai Beilleszkedési, magatartási zavar (bohóc, kötekedő, agresszív)

Anyagi ok Alacsony jövedelem – túlzott jövedelem Egzisztenciális bizonytalanság Szegénység Éhező gyermek – egészségtelenül táplálkozó gyerek Inaktív (munkanélküli) apa „Fekete munka”, napszám, alkalmi munkavállalás Inaktív anya (szociális és/vagy tb. típusú ellátások) A gyerek az „eltartó”

Egészségügyi ok Mozgásszegény életmód A korosztályától elmaradt testi fejlettség Egészségi problémák (asztma, allergia)

Rizikófaktorok Belső rizikófaktor: Hiperaktivitás Alacsony IQ, önértékelés Devianciát erősítő attitűd Külső rizikófaktor: szűkebb család – szegénység, alacsony SES, halálozás, kriminalizálódás, bántalmazás, függőségek Bölcsődei, óvodai, iskolai környezet – magas osztálylétszám, személyes tér hiánya, óravezetés, motiválatlanság, alacsony tanulmányi teljesítmény, világos szabályok hiánya tágabb környezet - szubkultúrák a társadalmon belüli problémás helyzetek

Reziliencia és a protektív faktorok Reziliencia = sikeres alkalmazkodás a fennálló veszélyeztetettség esetén is Protektív faktorok: Belső: normális kognitív fejlődés, magas önbecsülés, autonómia, életerő, jó kommunikációs képesség, teljesítményorientáció, humorérzék Családon belül: gondoskodó erős kapcsolat a családtaggal vagy felnőttel, biztonságot adó háttér Intézményi védőfaktorok: életkori sajátosságoknak megfelelő követelmények, a felnőtt mint segítő, pozitív szerepmodell, a gyerekek bevonása a szabályok kidolgozásába, felelősséggel járó szerepek, kooperációs technikák alkalmazása, jó közérzet kialakítása

A problémás család ismérvei Érzelmi kötelékek hiánya. Zavarok a család biztonságos érzelmi bázisként való működésében. Szülői modellek hiánya, vagy súlyos torzulása. Feszültségek leküzdésének, kezelésének zavarai. A szülők közötti interakció hiánya, vagy torzulása. Hiányos vagy eltorzult kommunikációs háló a családon belül. Nevelési eljárások hiánya vagy éppen túlzott alkalmazása.

A sokproblémás család Sokproblémásnak tekintünk egy családot, ha: több negatív komponens egyszerre, halmozottan fordul elő szenvedélybetegségek, házassági konfliktus, gyermeknevelési probléma, munkanélküliség, testi- és szellemi betegség, bántalmazás, rossz lakáskörülmények