KONJUNKTÚRAINGADOZÁSOK MAKROÖKONÓMIA DE-EK 2011/12

STABILIZÁCIÓS FUNKCIÓ Olyan kormányzati tevékenység, amely a gazdaságpolitika eszközeivel (ill. azok kombinált alkalmazásával) biztosítja, hogy a gazdaság működésének kiegyensúlyozott szintje fennmaradjon. Más megfogalmazásban: Rövid távon: konjunktúra-szabályozás Hosszú távon: kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasági növekedési pálya felrajzolása és megvalósítása Miért van szükség stabilizációra? mert az üzleti életben természetes és megszokott az ingadozás válságkezelés (válságmenedzsment)

STABILIZÁCIÓS TAPASZTALATOK A sikeres politika gyors, határozott kormányzati szintű beavatkozást feltételez. Határozott, átfogó gazdaságpolitika és ütemterv Finomszabályozás (belső ok-okozati kapcsolatok feltárása) Felelős ígéretekkel alátámasztott elemek Külföld bizalmának megnyerése Változtatás a programokon csak alapos ok esetén, konszenzus alapján Strukturális alkalmazkodás követelményeinek szem előtt tartása

Növekedés Gazdasági állapotváltozás, mozgás Volumen : anyagi gazdaság növekszik Életkörülmények : jövedelemelosztás, arányosság, környezetvédelem Mennyiségi : gazdasági növekedés Minőségi : gazdasági fejlődés Nemcsak a lehetőség nő, hanem a kapacitás is

Növekedés Gazdasági növekedés a társadalom nemzeti kibocsátásának bővülése Reálnövekedés : az árváltozás hatásait nem veszi figyelembe Növekedési ráta : valamilyen makromutató (GDP,GNP) adott időszak (általában 1 év) alatti pozitív változása

Növekedési tényezők Azok a ráfordítások, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az össztársadalmi termelési szint (reál output) növeléséhez Mennyiségileg megragadható : Munka (L) (tömeg, hatékonyság) Tőkeállomány (K) (pótlás, bővítés) Földterület (A) (mennyire ösztönöz) Technikai haladás (t)

Növekedés típusok Extenzív növekedés : valamelyik termelési tényező mennyiségének növelésével elért növekedés Intenzív növekedés : a termelés növelése nem a tényezők mennyiségi növelésével következett be (hatékonyság) Az intenzív a valóságos növekedés

Technikai haladás Technikai haladás : az a termelési tényező, amely állandó ráfordítás mellett növeli a termelést. Megnyilvánulása: - Megtestesült technikai haladás (gép, berendezés) - Meg nem testesült technikai haladás (új szervezet)

KONJUNKTÚRA FOGALMA, CIKLUSOK A konjunktúra a gazdasági, üzleti életben tapasztalható hullámzás jelensége (A harmonikus rezgő mozgás modelljére épül). A növekedési periódus után szűk keresztmetszetek  óvatosság, kereslet, termelés csökken, várakozások változnak, ezáltal a beruházások növekedése is visszaesik. A depresszió időszakában megszűnik a szűk keresztmetszet, a költségek csökkenhetnek, a profitkilátások javulnak, új fellendüléshez vezető erők egyre fontosabbak lesznek (új technológia, gazdaságpolitikai eszközök, stb.)

Ciklus definíciók Ciklus : Valamely trendtől való szabályos eltérések megismétlődő egymásutánja Konjunktúraciklus : Egy adott gazdaság kibocsátásának periódikusan ingadozó alakulása, amennyiben az ingadozás több ágazatban is megfigyelhető

Ciklus ábrázolása trend t

A konjunktúraingadozást valamilyen makromutatóval jelöljük A ciklus hossza a teljes hullám lezajlásához szükséges idő

Klasszikus konjunktúraciklus menete 1. Kiinduló állapot: a gazdaság egyenletes fejlődése (tőkekapacitások optimális kihasználtsága) Megnő a kereslet (oka adja az elméletek közötti különbségeket) Vállalat termelése növekszik, nő foglalkoztatás és a jövedelem Tőkekapacitás bővítése = beruházások => megindul a fellendülés Nagyobb kibocsátás csak magasabb árszint mellett valósulhat meg Az egyre növekvő tőkeállomány beleütközik a teljes foglalkoztatási korlátba A jövedelem sem nő tovább -> a kereslet növekedése lassul, majd csökken

Klasszikus konjunktúraciklus menete 2. A készletek növekednek -> termelésmérséklés Csökken a foglalkoztatás -> jövedelem is csökken A kereslet tovább csökken, az árszínvonal is csökken Lefelé irányuló, önmagát erősítő folyamat: kumulatív folyamat: visszaesés vagy válság. Jellemzői: termelés csökkenés, nem szándékolt készletfelhalmozás, munkanélküliség növekedése, termelési kapacitások kihasználatlansága. A konjunktúraciklus alsó fordulópontjához közeledik, mivel a kereslet a jövedelem csökkenésénél lassabban csökken. A beruházások csökkenése is lelassul Depresszió következik be

Klasszikus konjunktúraciklus menete 3. Depresszió: a termelés alacsony szinten stagnál, a kapacitások alacsony szinten vannak és kihasználatlanok, a munkanélküliségi ráta magas, de már nem nő tovább. Ezt követően indul be egy újabb megélénkülés, a kereslet növekedésével. (A kereslet csökkenése lassabb , mint a termelésé, így bizonyos ponton a kereslet meghaladja a termelést, csekély túlkereslet alakul ki, így teremtődik meg az új fellendülés feltétele.)

Ciklus fázisai Fellendülés (konjunktúra) Tetőpont (felső fordulópont) Hanyatlás (dekonjunktúra) Recesszió (dekonjunktúra) Mélypont (alsó fordulópont) Megélénkülés (konjunktúra)

Ciklus ábrázolása tetőpont fellendülés hanyatlás kisimított trend recesszió megélénkülés mélypont mélypont t

Ciklusok osztályozása Szempontok : Ciklikus mozgás jelentkezésének területe Ciklusperiódus hossza Ciklusok oka

Ciklikus mozgás jelentkezésének területe Üzleti ciklusok Agrárciklusok Pénzügyi ciklusok Beruházási ciklusok Ágazati ciklusok (pl.: vegyipar)

Ciklusok oka Beruházási Gazdaságpolitikai Monetáris Túltermelési és alulfogyasztási Szubjektív vagy pszichológiai tényezőkön alapuló Politikai tényezők által determinált

Ciklusperiódus hossza Kitchin : 40 hónap, pénz, hitelszféra, készletek Junglar: klasszikus konjunktúraciklus : 8 – 10 év Kuznets : 18 – 20 év, tartós beruházási javak, hajógyártás, építőipar, szállítás Kondratyev : 40 – 60 év Szuperhosszú (Bródy, Kövér, Kuczynski) : 150 – 200 év, mezőgazdasági termelés, tudományos technikai fejlődés

KONJUNKTÚRA-CIKLUSOK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE (FORRÁS: GÁSPÁR ATTILA 2006) Szekuláris trend Kitchin Kuznets 5 7 11 15 25 45 60 100 3 Juglar Kondratyev

KONDRATYEV-CIKLUSOK 1. 1780/90 – 1810/17 – 1844/51 2. 1844/51 – 1870/75 – 1890/96 3. 1890/96 – 1914/20 – 1929/33-1948 4. 1948 – 1973 – ?

KONDRATYEV-CIKLUSOK SZABÁLYSZERŰSÉGEI Az emelkedő szakaszok előtt, ill. elején lényeges gazdasági (találmányok) és társadalmi (termelési viszonyok változása, forradalom) mennek végbe. Minden ciklusnak van egy húzóágazata, és a kommunikációban is komoly előrelépés történik. A recesszió és depresszió szakaszában a mezőgazdaság is tartós válságban van. A hanyatló periódusban a 8-11 éves közepes ciklusok depressziós szakaszai hosszabbak és mélyebbek.

KONJUNKTÚRA-INDIKÁTOROK, BAROMÉTEREK Megelőző (előrejelző): megrendelések, várakozások, készletek, építési engedélyek száma, tőzsdeindexek Együtthaladó (egyidejű): ipari termelés, foglalkoztatás, jövedelem, értékesítés Követő (lemaradó): GDP, árindexek, bankok kamatlábai, munkanélküliség időtartama Speciális indexek: Beszerzési menedzserindex, Fogyasztói bizalmi index

KONJUNKTÚRA-KUTATÁS MAGYARORSZÁGON KOPINT-TÁRKI KONJUNKTÚRAJELENTÉSEI ECOSTAT KONJUNKTÚRA-INDEXEI GKI-KONJUNKTÚRA-INDEXEI

ECOSTAT KONJUNKTÚRA-INDEX

ECOSTAT TOP-100 KONJUNKTÚRA-INDEX

ECOSTAT KKV-KONJUNKTÚRA-INDEX

ECOSTAT LAKOSSÁGI KONJUNKTÚRA-INDEX

GKI KONJUNKTÚRA-INDEX

GKI-MICROSOFT ÜZLETI KÖRNYEZETI INDEX

GKI-MICROSOFT VERSENYKÉPESSÉGI INDEX

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!