Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban Készítette: Baranyai József és Veres Gábor Dátum: 2012.02.12.

Előzmények I.: OKNT ad hoc bizottságának jelentése: (2009) Problémák: A természettudományos közoktatás a tanulók széles rétegei számára nem elég hatékony. A természettudományos műveltség nem kielégítő színvonalú. A természettudományos tanári pályák vonzereje csekély, a fizika és a kémia területén válságos helyzet alakult ki. A műszaki-természettudományos pályákra jelentkező hallgatók száma és általános felkészültsége nem kielégítő.

Előzmények I.: OKNT ad hoc bizottságának jelentése: Javaslatok: Készüljenek a középiskolák számára az „általános” tanterv mellett „humán” és „reál-” kerettantervek. Összehangolt tantárgyi koncentráció révén valósuljon meg a természettudományos tantárgyak tananyagának „integrált szemléletű” modernizációja. Készüljenek megfelelően korszerű módszertani kultúrát tükröző tankönyvek, módszertani segédanyagok, programcsomagok.

Előzmények I.: OKNT ad hoc bizottságának jelentése: Az egyes tantárgyak kerettanterveit, valamint a matematikai ismereteket a kidolgozás során kell összehangolni. A konkrét természettudományos szaktárgyi ismeretek mellett kapjanak nagyobb szerepet a mindennapjainkban megjelenő, gyakran több tudományterülethez kapcsolódó, gyakorlati, életszerű kérdések, problémakörök, beleértve a társadalmi-környezeti-egészségvédelmi vonatkozásokat. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tananyagokban az ismeretek megszerzési technikáinak elsajátítására, a természettudományos gondolkodás gyakorlatban, valós élethelyzetekben történő alkalmazási képességének fejlesztésére, a csoportmunkára.

Előzmények I.: OKNT ad hoc bizottságának jelentése: Az általános iskolák kerettanterveiben, illetve a középiskolák természettudományos tantárgyainak humán jellegű kerettanterveiben az általános kompetenciák fejlesztésének, az általános természettudományos műveltség közvetítésének kell dominálnia. A középiskolai reál és általános tantervekben fokozatosan kapjon egyre nagyobb hangsúlyt a szakmai kompetenciák fejlesztése, ötvözve a társadalomorientált, a fenntarthatóság szempontjából fontos tartalmakkal és módszerekkel.

Előzmények I.: OKNT ad hoc bizottságának jelentése 2. Növekvő siker a tanulásban A természettudományok tanulásának hatékonyabbá tétele, a tanulók sikerességének növelése Paradigmaváltásra van szükség az oktatás- nevelés elméletében és gyakorlatában A probléma alapú tantervi témakörök Az életkori sajátosságok figyelembe vétele Differenciált fejlesztést lehetővé tevő változatok A problémakörök integrált szemléletű feldolgozást tesznek lehetővé A tanulási környezetre tett ajánlások a tanulói kompetenciák fejlesztését teszik lehetővé

Előzmények II.: Megrendelés 1. Változik a NAT bevezetője, kiegészülnek a kiemelt fejlesztési feladatok, figyelemmel a mai gyermekek és diákok változó motivációira, tanulási szokásaira, érzelmi igényeire, új kiemelt fejlesztési feladatok: családi életre nevelés, munkára nevelés, közösségi életre és részvételre nevelés, fenntartható fejlődésre nevelés, médiatudatosság. egészében hangsúlyosabbá válik a nevelés, ide értve a kapcsolati kultúra fejlesztését, az érzelmi intelligenciát.

Előzmények II.: Megrendelés 2. A közműveltségi tartalmak kidolgozásának elvei A közműveltségi elemek megfogalmazásának, összeállításának egységes szemléletet kell tükröznie, ugyanakkor az egyes műveltségterületek, tantárgyak sajátosságait érvényesíteni kell. A közműveltségi elemek közlése nem jeleníthető meg lezárt rendszerként. Meg kell találni azt az elvonatkoztatási szintet, ami még tartalomként értelmezhető, és magában hordozza az újabb és újabb kifejtési szintek, részletezések kerettantervi lehetőségét, beleértve az eltérő iskolatípusokból, tantervi programokból adódó különbségek lehetővé tételét. A közműveltségi elemek listája ne sugallja a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését.

Előzmények II.: Megrendelés 2. A megfogalmazás tömör, szikár, pontos és a laikus közvélemény számára is értelmezhető legyen. A közműveltségi tartalmak szintjén is törekedni kell az egyes tantárgyak, illetve műveltségterületek közötti keresztutalások jelzésére. A közműveltségi tartalmak leírásakor figyelembe kell venni egyrészt az EU kompetenciákban közölt ismeretelemeket, másrészt a Kiemelt fejlesztési feladatokban megfogalmazott prioritásokat. A tantárgyi közművelődési tartalmainak meghatározása a korszerű tanuláselméletek és tanuláslélektani megfontolások alapján történjék.

Előzmények II.: Megrendelés 3. Kiemelten fontos ezen a műveltségterületen: a tantárgyak közötti összefüggések (integrált szemlélet); hangsúlyozni a műveltségterület kapcsolódását a természetes és mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz; a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel, kísérlet, megfigyelés).

Ember és természet Új, egységes szerkezetű fejlesztési feladatok A műveltségi területet érintő legfontosabb változások és új elemek: Új, egységes szerkezetű fejlesztési feladatok Integrált szemlélet (tantárgyak közötti kapcsolódások) Tevékenykedtető, cselekvő tanulói szerep Korszerű tanuláselméleti (aktív tanulás) és lélektani megközelítésmódok

Koncepció A Nat-2007 fejlesztési feladatainak jelentős részét megtartva azokat egységes szerkezetben átszerkesztettük, a szükséges korrekciókkal, kiegészítésekkel elláttuk és összekapcsoltuk a kulcsfogalmak és alapvető elméletek közműveltségi ismeretelemeivel. Példa (fizika): Fejlesztési feladat: Az energiával kapcsolatos mennyiségi szemlélet fejlesztése, az energia nagyságának kiszámítása egyszerű esetekben Közműveltségi tartalmak: Energiatakarékos eljárások, eszközök ismerete (energiatakarékos izzó, hőszivattyú). Takarékos, kényelmes, biztonságos közlekedés eszközei (villanyautó, légzsák, gyűrődési zóna). Energiatermelés módjai, kockázata (fosszilis erőmű, atomerőmű). Energiatakarékosság a háztartásban (hőszigetelés, korszerű főzési, fűtési módszerek).

Kiemelt alapelvek A természettudományi nevelésnek túl kell mutatnia az iskolai tanulási környezet mesterséges helyzetein és a mindennapi élethez kapcsolódó fejlesztési tartalmakat és közműveltségi elemeket kell közvetítenie. Teljesítenie kell azt a társadalmi célt, hogy minél több tanulót tegyen motiválttá a természettudományi tantárgyakra épülő továbbtanulásra, pályaválasztásra. Fejlesztési feladat: Egyszerű oldatok, keverékek készítése, a mindennapi életben való jelentőségük megbeszélése. A kutató és mérnöki munka jelentőségét felismerő és értékelő attitűd megalapozása. Közműveltségi tartalmak (fizika, kémia): A mindennapi környezetben megfigyelhető mozgásjelenségek mozgási jellemzőinek összehasonlítása, leírása. A GPS idő-, távolság-, és sebességadatainak értelmezése. A keringési idő és fordulatszám értelmezés gyakorlati példákon. A fizikai törvények alkalmazása a mindennapi közlekedésben. Kozmetikumok hatóanyagai (lipidek, glicerin, felületaktív anyagok). A ruházat kémiai alapanyagai (pamut, len, gyapjú).

Kiemelt alapelvek A tanulók felkészítése a hírek, információk megértésére, azok értékének megítélésére, a félrevezetésen, manipuláción alapuló megnyilvánulások felismerésére, hogy valós információk alapján hozzák meg személyes döntéseiket a természettudományos megfontolásokat igénylő kérdésekben. Példa: Fejlesztési feladat: A tényekre, bizonyításra alapozott tudás jelentőségének értékelése. A tudományos gondolkodás műveleteinek alkalmazása a tanulásban és a mindennapi életben. Forrásfeldolgozás esetén természettudományi ismeretterjesztő szövegek, multimédiaanyagok önálló keresése, feldolgozása, értelmezése, az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása, mások eredményeinek értelmezése.

Integrált szemlélet Tudomány, technika, kultúra; Az alapelvek megvalósításához mind a fejlesztési feladatok, mind a közműveltségi tartalmak, mind az egyes tantárgyak területén belül ugyanazt a hét tudás és képességterületet határoztuk meg: Tudomány, technika, kultúra; Anyag, energia, információ; Rendszerek; Felépítés és működés kapcsolata; Állandóság és változás; Az ember megismerése és egészsége; Környezet és fenntarthatóság. Mindezek biztosíthatják a társadalmilag releváns és természettudományosan vizsgálható problémák (pl. egészségmegőrzés, energiagondok, globális kérdések) felismeréséhez és megoldásához szükséges, a diszciplínákon túlmutató gondolkodásmódot, természettudományos műveltséget valamint a természettudományos tantárgyak önállóságának megőrzése mellett a tanulási tartalmak, pedagógiai elvek és módszerek magas fokú összehangoltságát.

Tevékenykedtető, cselekvő szerep Lélektani megközelítés Szükségszerű a tudományos igényű ismeretszerzés gyakorlása, az aktív tanulás lehetőségének biztosítása; a kísérletek, vizsgálatok, és projektmunkák minimális számának előírása; az elsősegélynyújtás és alapfokú újraélesztés gyakorlatának elsajátítása. Példa (7-8. évfolyam) Fejlesztési feladat: A számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása (információk keresése, könyvtár, folyóirat és internethasználat, adatbázisok, szimulációk használata, kiselőadások tervezése). A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása, továbbfejlesztése. Legalább két-két, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. Legalább négy-négy, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémia és biológia, a tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése. Legalább egy külső gyakorlat tapasztalatainak ismertetése. Egy integrált szemléletű egészségtani projektmunka elkészítése.

Tevékenykedtető, cselekvő szerep Lélektani megközelítés Példa (9-12. évfolyam, biológia) Közműveltségi tartalmak A tanulás értelmezései, funkciói. A tanulás általános biológiai és sajátosan emberi formái (játék, utánzás, belátás), a gondolati sémák hatékonysága és veszélyei (tárgyak, típusok felismerése, előítéletek, manipulálhatóság, reklámok hatása). A motiváció szerepe. Az emlékezés hatékonyságát befolyásoló tényezők. Az érzelmek biológiai funkciói (adaptív válasz, kommunikáció).

Rendszerszemlélet A tantárgyközi kapcsolatok hangsúlyozásának eszköze a tudás és képességterületek rendszerszemléletű kialakítása (így pl. a Rendszerek, Felépítés és működés, Állandóság és változás) A műveltségterület oktatási és nevelési céljai a fejlesztési feladatokhoz és a közműveltségi tartalmakhoz illeszkedő pedagógiai rendszerek fejlesztésével valósíthatók meg.

Kerettantervek Meghatározzák: a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, alapul szolgálnak a kimeneti követelmények meghatározásához. Tervezett kerettantervek (Ember és természet, közműveltségi szint) 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 8 osztályos gimnázium 6 osztályos gimnázium 4 osztályos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola (közismereti és szakképzési program)

Fejlesztési területek, nevelési célok A műveltségterülethez kapcsolódó tantárgyi kerettantervekben érvényesülnek a Nat fejlesztési területei, nevelési céljai: Erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

A kerettantervekkel szembeni elvárások: a bennük kifejeződő értékrendszer tükrözze a Nat-ban meghatározott közös értékeket; azonosíthatóak és megvalósíthatóak legyenek a Nat-ban megjelölt fejlesztési területek, nevelési célok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak, biztosítsák az adott iskolafokot, iskolatípust lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést; segítsék a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok fejlesztését; használatuk során érvényesüljenek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlőség; érvényesíthető útmutatásokkal szolgáljanak mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatok, mind pedig a műveltségi tartalmak teljesítéséhez; Legyenek kellően nyitottak a továbbfejlesztésre, a célokhoz alkalmazkodó felhasználásra.

Kerettanterv típusok Az alapfokú oktatásban egységes 1-4 és 5-8 évfolyamos kerettantervek, fokozatosan megjelenő (7-8) szaktárgyi szerkezet. A középfokú nevelés-oktatásban differenciált, választható humán és reál (általános?) kerettantervi változatok A középfokú szakaszban jól megkülönböztetett, de egymást feltételező célok, időkeretek: - természettudományos műveltség - szakirányú pályára felkészítés