TÁPLÁLKOZÁS - ENERGIAFORGALOM

A FELVETT TÁPANYAG SORSA Nagy részét a szervezet raktározza Táplálékfelvétel szünetében mobilizálja Transzporttápanyagok Glukóz Szabad zsírsavak Aminosavak Ketontestek

RAKTÁROZÁS ÉS MOBILIZÁLÁS SZABÁLYOZÁSA Hormonális szabályozás Raktározás – inzulin Mobilizálás – glukagon inzulinszint csökkenése

TÁPANYAGFELVÉTEL Tartalék mobilizálásának megszüntetése Inzulinelválasztás aktiválása még a felszívódás előtt fokozott inzulin-termelés – „várakozó helyzet” Inzulinelválasztás mértéke a tápanyag összetételétől függ

A tápanyagok élettani jelentősége Szénhidrátok: gyors, könnyen felhasználható energiaforrás részt vesz a zsíranyagcserében tömegük révén elősegítik bélmozgásokat mono-, di-, poliszacharidok, a tápanyagok rosttartalma Fehérjék: esszentiális aminosavak, komplett, inkomplett fehérjék fehérjeszükséglet, szerep a felépítésben és szabályozásban

A tápanyagok élettani jelentősége Zsírok: energiaforrás és raktár hőszigetelés és mechanikai védelem zsíroldékony anyagok esszenciális zsírsavak szerepe telített és telítetlen zsírsavak, koleszterin szerepe fűszerek, adalékanyagok, tartósítószerek

INTERMEDIER ANYAGCSERE

FEHÉRJÉK Miután bizonyos mennyiségű fehérje folyamatosan lebomlik, és a nitrogén mint karbamid kiürül, a tápláléknak megfelelő fehérjemennyiséget kell tartalmaznia ahhoz, hogy a mérleg egyensúlyban maradhasson. A fehérjeminimum emberben napi 35-50 g körül van (0,5-0,6 g/kg testsúly).

FEHÉRJÉK A helyes táplálkozás természetesen nagyobb mennyiségű fehérje felvételét követeli meg, a javasolt fehérjeadag naponta 70-90 g. Emellett alapfeltétel az is, hogy a fehérje minőségileg magas értékű, azaz egyrészt jól emészthető legyen, másrészt az esszenciális aminosavakat kielégítő mennyiségben tartalmazza.

Az emberben esszenciális aminosavak triptofán (0,04) metionin (0,07) valin (0,28) treonin (0,20) fenilanalin (0,18) leucin (0,39) izoleucin (0,21) lizin (0,24)

SZÉNHIDRÁTOK MONOSZA-CHARIDOK DISZACHARI-DOK OLIGOSZA-CHARIDOK POLISZA-CHARI-DOK Hidrolízissel nem bomlanak egyszerűbb vegyületekre. Hidrolízissel két vagy néhány monoszacharidra bonthatók. Óriásmole-kulák. Hidrolízis-sel sok monosza-charidra bonthatók.

INZULIN-HATÁS csökkenti a vér glukóz koncentrációját izom és zsírsejtek fokozott glukózfelvétele gátolja a máj glukózleadását csökkenti a vér szabad zsírsav koncentrációját a zsírszövet lipolízisének gátlása

INZULIN-HATÁS

AZ INZULIN HATÁSA

AZ INZULINELVÁLASZTÁS SZABÁLYOZÁSA Az elválasztást fokozza: a vér glukózszintjének emelkedése egyes aminosavak vérszintjének emelkedése paraszimpatikus beidegzés (n. vagus) gyomor-bél hormonok

AZ INZULINELVÁLASZTÁS SZABÁLYOZÁSA Az elválasztást csökkenti: a hasnyálmirigy ð sejtjeiben termelődő szomatosztatin (parakrin hatás) megterhelés – stressz alkalmával elválasztott katekolaminok

GLUKAGON-HATÁS a glukagon a májban fokozza a glukoneogenezist glikogenolízist glukoneogenezist ketogenezist

GLUKAGON-TERMELÉS a glukagon elválasztást fokozza csökkent vércukorszint inzulinhiány egyes aminosavak koncentrációjá-nak növekedése

GLUKAGON-HATÁS

VÉRCUKORSZINT SZABÁLYOZÁSA

NAPSZAKI INGADOZÁSOK

INZULIN - GLUKAGON

TÁPLÁLKOZÁS

ÉHEZÉS

AZ ÉHEZÉS SZAKASZAI Éhgyomri állapot Rövid távú éhezés Krónikus éhezés Néhány óra – 24 óra Rövid távú éhezés 24 – 72 óra Krónikus éhezés 72 órán túl

Vitaminok nélkülözhetetlen, külső forrásból származó, kis mennyiségben szükséges anyagok vízben oldódnak: B1, B2, B6, nikotinsav, pantoténsav, biotin, fólsav, C zsírban oldódnak: A,D,E,K,F hiánytünetek, hypervitaminózis

FONTOSABB VITAMINOK A-vitamin D-vitamin E-vitamin K-vitamin C-vitamin -a szervezet védekező mechanizmusában vesz részt -csontnövekedés, növekedés -látás- szaruhártya épsége -hámszövet differenciálódása D-vitamin -kalcium beépülés a csontokba -foszfor anyagcsere szabályozás E-vitamin -oxigén tartalmú szabadgyökök elleni védekező rendszer alkotóeleme K-vitamin -véralvadás C-vitamin -csont, fog, porc, kötőszövet kollagén fehérje szintézis -vas feszívódás -hormon szintézis -immunrendszer erősítés B-vitaminok -szénhidrát anyagcsere(B1,B6) -elektrontranszport(B2) -zsírsavszintézis (B3,B5) -aminosav szintézis (B6) -vörösvérsejt szintézis(B12)

ÁSVÁNYI ANYAGOK Fólsav Vas Kalcium Magnézium Kálium Foszfor Króm -vörösvérsejt szintézis Vas -oxigénszállítás Kalcium -hormonszintézis -szívműködés -izomműködés -idegműködés -véralvadás Magnézium -zsíranyagcsere -szénhidrát anyagcsere -fehérjeszintézis -ideg-izom ingerlé- kenység Kálium -ideg-izom működés -sav-bázis egyensúly -szívműködés -nátrium anyagcsere szabályozása Foszfor -izom energiaforgalma -idegszövet -fehérje, szénhidrát, zsíranyagcsere Króm -szénhidrát, zsír- anyagcsere -testsúlyszabályozás -fehérjebeépülést növel

Tápanyagok energiája hasznos munka + hőtermelés + energiaraktározás Respirációs hányados (quotiens): RQ =CO2/O2

Az alapanyagcsere értéke: Kb. 8000 kJ/nap, 80 W, 2000 kcal/nap (testfelszínre 170 kJ/m2/h) Alapanyagcserét befolyásoló tényezők: kor táplálkozás (fehérjék dinámiás hatása)-thermogenezis testhőmérséklet éhezés, túltápláltság hormonális hatások emóciók circadián ritmus, alvás várandósság élvezeti cikkek

AZ ALAPANYAGCSERÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Ülő életmód: x 1,2 Közepes aktivitás: x 1,4 Nehéz fizikai munka: x 1,8

AZ ALAPANYAGCSERE EGYSZERŰ KISZÁMÍTÁSA Nők: 700 + 7x testsúly (kg) Férfiak: 900 + 10x testsúly (kg) Pl.: 80kg-os férfi 900 + (10x80) = 1700 Kcal/nap

Felhasznált kalória /óra Különböző mozgások Felhasznált kalória /óra Aerobic 500 Kerékpározás Bowling 200 Kertészkedés Golf 250 Kézilabda 600 Kick Box Evezés 550 Futás 560 Sí Hegymászás 1,000 Úszás Tennis Súlyemelés Séta

A TÁPLÁLÉKFELVÉTEL SZABÁLYOZÁSA energiaraktárak feltöltése energiaraktárak fenntartása táplálékfelvétel szabályozása energiabevitel és energiafelhasználás egyensúlyban tartása

AZ ÉTVÁGY SZABÁLYOZÁSA

ÉTKEZÉSI PIRAMIS