Támogató, fejlesztő értékelés 2013. ELTE PPK

Fürtábra (jelentésháló) készítése Fogalmak és közöttük lévő kapcsolatok grafikus ábrázolása Asszociatív Hierarchikus tudásra épülő

Értékelés-jelentésháló készítése Egyéni munka: Írják le azokat a fogalmakat, kifejezéseket, amelyek az eszükbe jutnak az értékelés kapcsán. Mindent írjanak le, ne válogassanak. Kezdjenek el kapcsolatokat teremteni a megfelelőnek látszó kifejezések között. Annyi kapcsolatot teremtsenek, amennyit csak tudnak.

Az értékelés-jelentésháló megbeszélése Csoportmunkában: közös fürtábra készítése. Nagycsoportban: fontos problémák, kérdések kiemelése.

A pedagógus elvárásai az értékeléssel szemben Pontos információ a tanulók tudásáról és/vagy képességeiről Minősítési lehetőség, a tanulók esetenkénti osztályozása Motiválás, szankcionálás, a tanulók önértékelésének alakítása Hatékony információ a tanítás és a fejlesztés tervezéséhez Összehasonlítási lehetőség tanulócsoportok, életkori csoportok között

Új értékelési kultúra Értékelési politikák Funkcióbővülés; hangsúlyváltás Értékelési szintek Külső és belső értékelés Minőségirányítás Elszámoltatás; nyilvánosság Teljesítménymérések Holisztikus értékelés

Értékelési politikák Stratégiák, fejlesztési koncepciók Rendszerszemlélet Menedzselés

Az értékelés tárgyai Oktatási rendszer/ek Tantervek, programok Intézmények Oktatási módszerek Tanulók sajátosságai Tanárok munkája Taneszközök Stb.

Az értékelés szintjei Nemzetközi Országos: monitorvizsgálatok 3 évenkénti tanulói teljesítménymérések mérések Országos: monitorvizsgálatok Regionális, helyi Intézményi Csoport Egyéni Összekapcsolásuk

eredményesség és hatékonyság növelése. Az értékelés funkciói? Visszacsatolás: eredményesség és hatékonyság növelése. Helyzetfeltárás, diagnosztizálás Fejlesztés Minősítés, szelektálás Összekapcsolódások; ellentmondások TÁMOGATÁS

Külső értékelés Személyek, ill. célok alapján Szakmai szervezetek; felügyelők, tanácsadók Szempontok Tanulói teljesítmények; elégedettség; tanári fluktuáció, stb. Módszerek Statisztikák; tesztek; hospitálások, stb.

Belső értékelés Az érdekeltek értékelése EU: önértékelés előtérbe helyezése: tanulószervezet; önfejlődés átláthatóság Egyensúly a külső és a belső értékelés között

Minőség és eredményesség Decentralizált oktatási rendszerek ► Minőségőrzés, -javítás Minőségértelmezések Eredményesség: tudásszint; sikeres szocializáció; elhelyezkedés; elégedettség. Melyikkel azonosulnak? Oktatáshoz igazított minőségbiztosító rendszerek Minősítő teljesítménymérések Melyik minőségértelmezéssel tudnak leginkább azonosulni? Miért?

A külső célokhoz kötött értékelések és az oktatás eredményessége? Fokozták-e a tanulói teljesítményeket? Méltányosabbá tették-e az oktatást? Diagnosztizálás elkülönítés? Fejlesztő értékelés hiányosságok keresése ? Segítették-e a tanulás tanulását, a tanuló fejlődését?

Nyilvánosság, felelősség Segíti a tájékozódást Nincs közmegegyezés pl. az eredményesség kritériumaiban A tanulók teljesítményeiben a szocio-kulturális háttér is megjelenik Öngerjesztő folyamat beindítása

A tanulói teljesítmények értékelése

Tyler értékelési modellje Célok Értékelés Tanulási tapasztalatok

Diagnosztikus, formatív és szummatív értékelés Funk-ció Előzetes készségek és tudás megismerése; tanulási- tanítási módok meghatározása. Visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz a megoldási módok kialakítása céljából. A tanulók minősítése, kategorizálása. Idő- pont Csoportba sorolás esetén a szakasz elején; tanulási problémák esetén a probléma felmerülésekor. Az oktatás során. A szakasz végén. Tárgy Kognitív, affektív és pszicho-motoros területek; fizikális, pszichológiai és környezeti tényezők. Mindegyik terület. Általában kognitív, a tantárgytól függően esetleg pszicho-motoros vagy affektív területek.

Az értékelés funkciói, céljai és viszonyítási alapjai Cél szerint Viszonyítási szerint Minősítő Diagno sztikus alap globális analitikus Szummatív + - Norma- orientált Kritérium- orientált Formatív

Az értékelés folyamata Az értékelés tervezése Funkció meghatározása Célok, követelmények tisztázása Az információgyűjtés módszereinek, eszközeinek kiválasztása, fejlesztése Információgyűjtés Az összegyűjtött információk elemzése, értelmezése

Az információgyűjtés módszerei Megfigyelés Szóbeli feleletek, beszámolók Írásbeli munkák Mozgásos, stb. Kombinált produktumok Esettanulmányok; Projektek; Portfoliók,stb. Tanulási és értékelési feladatok

OSZTÁLYOZÁS ellen Nem fejezi ki a tanulói teljesítmények összetettségét és a telj.-k közötti különbségeket. Az értékelők szubjektivitása. Csoportdinamikai hatások (tanárok és diákok viszonya, tanulók helyzete, stb.). Negatív érzelmek kísérik (szorongás, félelem, stb.). Csak ezért tanulnak. (Külső motiváció.) Tanulók kategóriákba sorolása. Tudatos, nem tudatos hatalomgyakorlás eszköze.

Mellette szóló érvek tárgyszerű megbízható pontos „Megtanultuk”, értjük: betöltheti visszacsatoló szerepét. Lehetővé teszi a teljesítmények összevetését (minősítő, szelektáló szerep). Dokumentálják a teljesítményt: döntések alapjai lehetnek. Teljesíthetők az alapvető kritériumok (?!): tárgyszerű megbízható pontos érvényes osztályozás.

Az osztályozás minőségét befolyásoló tényezők Helyi normák, követelmények közötti eltérések A pedagógusok követelményei közötti különbségek A tanulói teljesítmények „észlelése” közötti különbségek különféle helyzetekben A személyes tudás és a teljesítmények közötti kapcsolat feltárása A különböző értékelési funkciók összemosódása az osztályzatokban Az osztályzatok tükrözik-e a tanulók tudását, illetve a tanulók tudásában meglévő különbségeket?

Szöveges értékelés Osztályozást kísérő Osztályozást kiváltó Fejlesztésközpontú: önmagához; követelményekhez Típusai: szempontok mentén; szabad szövegformálás A tanuló; a tanár által készített Kihez szól?

Elvek, szempontok Személyre szabott Segítő szándék, ösztönzés Fejlődési lehetőségek biztosítása Pontos, érthető, nyelvileg differenciált Nyitott, folyamatot tükröző Megismerés, elfogadás Ellenérvek?

Fejlesztő, támogató értékelés A tanulók tanulásának, fejlődésének interaktív értékelése: a tanulási igények meghatározása és a tanulási, tanítási módszerek fentiek alapján történő megválasztása. Nem minősítés, nem összefoglaló értékelés. A fejlődés/tanulás megtervezését, támogatását szolgálja.

Tanulást szolgáló értékelés (OECD, 2002) Interakciót, értékelést ösztönző osztálytermi kultúra. Tanulási célok meghatározása, az egyéni haladás nyomon követése. Személyre szabott oktatás. Változatos értékelési módszerek. Tanulói teljesítmények visszajelzése, a felismert igényekhez való alkalmazkodás. Aktív részvétel a tanulásban. OECD, 2002, Esettanulmányok

Interakciót, értékelést ösztönző osztálytermi kultúra Az önértékelés ösztönzése. Rendszeres visszajelzés: továbblépés lehetősége. A tervezésnél a diákok tanulását tartják szem előtt, nem egyszerűen a tevékenységeket. Mindenki képes fejlődni. Reflektálás tanárok, diákok szempontjából.

Biztonságot jelentő légkör Demokratikus stílus Közös értékek, normák, szabályok Elegendő idő a tanulásra Sikerek Életszerű, játékos, együttműködésre lehetőséget adó feladatok Lehetőség az érzelmek kifejezésére A versengés háttérbe szorítása, stb.

Tanulási célok meghatározása, az egyéni haladás nyomon követése Tanulók bevonása a célok meghatározásába, a követelmények megbeszélésébe Nemzeti/országos követelmények?! Konkrétabb helyi, iskolai, egyéni követelmények Módszertani példák: Egyéni fejlődési tervek a diákok teljesítményére építve Személyes füzetek vezetése Adatok (ábrákon, táblázatokban) Tanárok, szülők diskurzusainak alapjai

T-kártya Cél: közös fejlesztési célok és az azokhoz tartozó értékelési szempontok kialakítása Mire figyeljenek a tanulás során? Mit fogunk értékelni? Diákok bevonása a szempontok megfogalmazásába, a közös nyelv kialakításába. Tudatos használata. Módszerekre példák

Mitől szép ez a munka? (Lénárd, Rapos, 2006, Magtár, 22.) Az értékelés szempontjai Hogyan dolgozott? Miért szép? Részletezés Pontosan vágta ki… Jól helyezte el … Nem sok ragasztót használt Szépek a színek. Egyformán dőlnek a tojások. Magtár 3.,OKI, 2006, Lénárd Sándor, Rapos Nóra, 22. p.

Egyéni fejlesztési terv Tanuló számára is világos legyen, hogy mire kell figyelnie. Támogatás: hogyan kezdje a munkát. Értékelés, önértékelés, hogy az adott tevékenység, munka jobb legyen. Beszélgetés megállapodás

A következőkben állapodtunk meg: „Tanulópárt választunk mellé, akivel naponta legalább hat feladatot megoldanak. Gyakorolják a szorzótáblát is, mert ez még mindig nehézséget okoz. Egy hónapon belül javítódolgozatot írhat, ha segítője is úgy érzi, hogy már sikerülni fog. Az órákon is tovább gyakoroljuk az írásbeli műveleteket. Elfogadja társai segítségét. Ha szükséges, tőlem is segítséget kér.” MAGTÁR, 2006, 23.p.

Személyre szabott oktatás, adaptív oktatás A tanulók sajátos igényeinek figyelembevétele Célok Tartalom Tanulásszervezés Értékelés

Aktív részvétel a tanulásban A tanulók bevonása a tanulási folyamatba: Támogatás: amit lehet, a diák maga érjen el. A tanulók erősségeinek és gyengeségeinek felmérése: ötleteket a tanulónak. A tanuló önállóan jusson el a válaszokig, megoldásokig. Kooperatív tanulás. Segítség tanulási stratégiák kialakításához. Metakogníció szerepe. Az önértékelés felértékelődése.

Miért, mit értékelünk? A tanulási szükségletek megállapítása, s ezekhez igazodó tanulás támogatása: A folyamat, a fejlődés támogatása. Mit? A megtanultak értékelése (fejlesztési célok) A tanulási folyamat értékelése Az értékelés módjának elsajátítása Közösen meghatározott célok: értékelési kritériumok (teljesítmények, kompetenciák)

Értékelési módszerek Változatos módszerek Szöveges értékelés Piszkozat értékelése Portfoliók Tanulási naplók (a tanuló vezeti) Olvasási naplók Önértékelő kártyák Társ értékelése Tanulmányi szerződések S még?

Önértékelés Melyek az erős és a gyenge pontjaim? Hogyan tanulok? Melyik tanulási út a legeredményesebb számomra? Hogyan tanulok? Mire emlékszem, mit értek? Mi késztet gondolkodásra? Milyen céljaim vannak? Honnan fogom megtudni, hogy amit csinálok, az jó? Mire kell figyelnem önmagam értékeléskor? Mi kell a fejlődésemhez? Hogyan oldjam meg a szükséges fejlesztést?

Önértékelő kártya önálló munka utáni beszámolóhoz Név: Osztály: Dátum: Tevékenység Mindig; néha; soha Magyarázat Kutatásom eredményeit felhasználtam Érthetően beszéltem Összefoglaltam a lényeget Részletesen elmagyaráztam. MAG-példa

Önértékelés segítése: kulcskártyák Mi ez? Miért választottam? Ki segített? Mit tanultam meg ezzel a munkával? Mire kell figyelnem? Egyebek…..

A támogató értékelés megtanulása Mit tanul meg a diák? Reflektálni a munkára, önmagára, társaira. Reflektálni saját tanulási folyamatára. Önszabályozott tanulást. Mit tanul meg a tanár? A célok tervezésével a tanulást támogatni. Együttműködni a tanulásban érintettekkel. Felhasználni a tanulási teljesítményeket a fejlődés támogatásában.

Akadályok, megoldások Korlátok: Nagy osztálylétszám Túlzott tantervi követelmények Nehezen kezelhető gyerekek Eltérő értékelési, pedagógiai kultúra Támogató környezet hiánya Megoldási lehetőségek Csoportmunka (tanároknál, diákoknál) Fontossági sorrendek felállítása Változatos tanulásszervezés különböző korú gyerekek körében Fejlesztést támogató oktatáspolitika

A fejlesztő értékelés közelebbről még egyszer Meghatározóak a tanítás – tanulásról vallott nézetek. A tanulók bevonása a tanulási célok meghatározásába. Támogatni kell a diákokat, hogy megismerjék és megértsék a követelményeket, ezzel is segítve, hogy azok az ő céljaikká is váljanak. A diákokat ösztönözni kell az önértékelésre. Rendszeres visszajelzések, amelyek ráirányítják a tanulók figyelmét a továbblépés lehetséges formáira. A diákokat meg kell erősíteni abban, hogy mindenki képes a fejlődésre. A reflektálás alapvető az értékelés folyamatban a tanárok és a diákok részéről is. (Black – William, 1999).

A kísérleti programok tapasztalatai A fejlesztést segítő értékelési funkciók csak megfelelő eszközökkel és módszerekkel működtethetők sikeresen. A fejlesztő értékelés eszközei és módszerei sokfélék, hatékony alkalmazásukhoz célzott felkészítés szükséges. Az iskolai gyakorlatba beépülő mérőeszközök jelentősen elősegíthetik az értékelési kultúra fejlődését.

PORTFÓLIÓ Dokumentumgyűjtemény. Lehetővé teszi a diákok teljesítményeinek folyamatos és változatos értékelését, s ezáltal új tanulási utak kipróbálását segíti. A tanuló dokumentálja saját tanulási folyamatát, megadott szempontok alapján értékeli, reflexiók saját céljait illetően (tanulási folyamatról is).

A pedagógus A tanár szempontokkal segíti a dokumentumgyűjtést és az értékelést. A tanár és a diák rendszeresen megvitatja a diák előrehaladását egy adott tárgyból, vagy egy adott projektben.

Bemutató portfolió A diák legjobb, legfontosabb munkáit tartalmazza. A diák válogatja össze saját dokumentumaiból. Világos értékelési szempontrendszer a legjobb munkák kiválasztásához.

ÉRTÉKELÉSI PORTFOLIÓ A hagyományos osztályzással szemben a diák teljesítményét holisztikusan, az összes jellemző dokumentum segítségével értékeli a tanár. A tanár magánál tartja, hogy év végén a tanuló összes munkáját áttekintve adhasson értékelést. (Ha szükséges osztályzatot.)

Portfolió készítése Cél(ok) kitűzése: Tervezés: Mit akarok pontosan dokumentáltatni a diákjaimmal? Milyen típusú portfolió lesz ez? Kik fogják olvasni? Tervezés: Milyen dokumentumokkal tudják bizonyítani a diákjaim, hogy elérték a célt?

Portfolió készítése Bevonom-e a diákokat a portfolióval kapcsolatos döntések meghozatalába? Ha igen, milyen pontokon? Hogyan fogom lebonyolítani az előkészítés, a visszajelzés és az értékelés/irányadás szakaszait?

Portfolió készítése Előkészítés: Hogyan ismertetem meg őket Hogyan tudom a portfolió fogalmával a lehető leghatékonyabban megismertetni a diákjaimat? Hogyan ismertetem meg őket a portfolió készítés folyamatával, az otthoni munkával az osztályteremben várható munkafolyamatokkal?

Portfolió készítése Visszajelzés:Ki, milyen szempontok alapján ad visszajelzést a portfolióra? Értékelés: Milyen célból kerül sor az értékelésre? (szummatív vagy formatív) Hogyan viszonyul a portfolió értékelése az egyéb munkák értékeléséhez?

Szakirodalmak Fejlesztő értékelés. A tanulást fejlesztő osztálytermi módszerek a középfokú oktatásban. OKI, Bp., http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=kiadvany& kod=fejleszto Falus Iván – Kimmel Magdolna (2003; 2009): A portfolió. Bp., Oktatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat K. – ELTE, Bp. Barta É. - Gaskó Kr.- Golnhofer E.- Hegedűs J. (2011): Fejlesztő, támogató értékelés – de hogyan? FSZK, Bp. http://fszk.hu/images/stories/de-hogyan_fejleszto-tamogato-ertekeles.pdf

Szakirodalom folytatás Lannert J. – Nagy M. (szerk., 2006): Eredményes iskola. Adatok és esetek. OKI, Bp. Lénárd Sándor – Rapos Nóra (2009): A fejlesztő értékelés. Oktatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat K., Bp. Molnár Gy. – Korom E. (szerk., 2013). Az iskolai sikerességet befolyásoló kognitív és affektív tényezők értékelése. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., Bp.