Hit, remény, szeretet, öröm ADVENT Hit, remény, szeretet, öröm

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ (1885-1936) Író, költő, műfordító,esszéista, újságíró

HAJNALI RÉSZEGSÉG A cím jelzős szerkezete ősi alkotás- lélektani mozzanatra, az illuminációra utal; A vers két világot szembesít: - a fent és lent, hétköznapiság és a fölöttünk álló , a mindennapiság és az ünnep, a bezártság és a teljesség világát; Ezek nem egymást kizáró értékek; A transzcendentális megvilágosodás fényénél egzisztenciális kérdést feszeget: mit csináltál, mire használtad az életedet?

Hamvas Béla (1897- 1968) Író, filozófus, a filozofikus esszé kiemelkedő alakja

BABÉRLIGETKÖNYV: ARANYNAPOK Esszéfüzérek, melyekben H.B. egyszerre könnyed, szellemes társalgó, a lét apró örömeit kiélvező életművész, hatalmas tudású filológus, rendszeralkotó A maga epés módján ítélkezik a szellemiség lényege mellett vakon elmenő, a részletekben, adatokban elvesző tudósok felett; A természet, a jó ételek és italok, a nő, a könyvek, a képzelet , a megvilágosodás himnuszai, vagy malíciával megírt, életvezetési tanácsok a könyv esszéi.

WEÖRES SÁNDOR (1913- 1989) Költő, író, műfordító, irodalomtudós

NÉGY KORÁL (1. és 3.- 1952; 2.- 1965; 4.- 1967;) A cím zenei műfajmegjelölés: egyszerű, kíséret nélküli, Istent dicsőítő éneket jelent; A transzcendenciát a kiemelt első két sor tartalmazza: „Megszólal a kimondhatatlan/ de nem mondhatja ki önmagát”; A vers darabjai nem egy időben keletkeztek, a téma és az eszközök azonossága indokolja összefűzésüket; A gondolatritmus archaikussága, sajátos monotóniája a mágikus költemények, ráolvasások felé közelíti; A permutáció játékossága varázsmondókaszerű; Az élet teljessége: én és te + a világ: csakis a halálban vetheti le az ember léte korlátait;

MÁRAI SÁNDOR (1900- 1989) Író, költő, újságíró

SZINDBÁD HAZAMEGY Márai legköltőibb és legönzetlenebb regénye valóságos stílusbravúr; A mesterének tartott Krúdy Gyulának állít benne emléket úgy, hogy megéli és megélteti az olvasóval is a Krúdy- világot; Nem történik semmi, csak elmúlik egy élet- miközben ízeiben, színeiben és szagában föléled egy varázslatos Magyarország, egy mesés világ; Himnikus hangon áradozik az anyaságon, a teremtésen és a nőiességen is;

SZILÁGYI DOMOKOS (1956- 1976) Költő, író, irodalomtörténész, műfordító

KÉNYSZERLESZÁLLÁS Az angyal és embervilág elszakadt, angyalnak lenni lehetetlen a XX. században; A vers a bukott angyal „ördögi” nézőpontjából a kereszténység álértékként felfogott eszményét tagadja; A groteszk szerepjáték mögött az értékhiány mély átélésének tragikuma áll; Játékosság és végletesen negatív utópia jellemzi; „A humánum értékét kétségbe vonó megrendültség indokolja, hogy nem csupán az ártatlanság giccsessé silányított mítoszát karikírozza (az édeskés- groteszk angyalka- motívummal), nemcsak a tudomány „vívmányait” teszi nevetségessé egy szürrealisztikus halandzsában, hanem- a vizirigó példázatban- az öntudatlan állati létet is az értelmes emberi lét fölé helyezi…” (Cs. Gy . É)

FELHASZNÁLT IRODALOM Kosztolányi Dezső: Esti Kornél énekei. Válogatott versek és novellák, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2002, 88-92 o. Márai Sándor: Szindbád hazamegy, Helikon Kiadó, Szombathely, 2006. (Fülszöveg és részletek a regényből) Szilágyi Domokos: Leltár az évszakokról, Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 1999, 132-134 o. http://hamvasbela.org/szavak/ aranynapok. Cs. Gyimesi Éva: Álom és értelem. Szilágyi Domokos lírai létértelmezése, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1990, 62-63 o. Elszeszer Valéria- Fazekas Zsuzsa: Versek a középiskolában. Elemzésvázlatok, Rejtjel Kiadó, 1996, 181-182 o. http://legeza.oszk.hu/senpage. php?rec=li 0799.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! www.pocsveilerilona.weboldala.net