BESZERZÉS A KATONAI LOGISZTIKÁBAN

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai (Seveso II.) - polgármesterek felkészítése Lakossági tájékoztatás A lakosság.
Advertisements

A szabványosítás és a szabvány fogalma, feladata
Logisztika alapvetések.
A hatályos és a január 1-jén hatályba lépő közbeszerzési szabályozás
Új közbeszerzési törvény évi CVIII.
Gordos Márta Európai Együttműködési Programok Igazgatósága
JOGORVOSLATI IRÁNYELVEK • A kormányzati árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslatokkal foglalkozó.
2013. Szeptember 3. Szekeres Balázs Informatikai biztonsági igazgató
Tevékenységmenedzsment 1. szeminárium
A kamara szerepvállalása a szociális képzések területén
1. A vállalat működésében Ön anyaggazdálkodással foglalkozik
A Kbt §-a szerinti eljárás - könnyítések, egyszerűsítések –
Új szabályok, új fogalmak az elektronikus ügyintézésben dr
A környezetvédelem intézményrendszere
EU támogatások és a kapcsolódó közbeszerzések tapasztalatai
Értékesítési csatornák
Az egészségügy finanszírozásának informatikája
CHSH Dezső Dr. Dezső A közbeszerzési törvény gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai és a közbeszerzési törvény.
tételsor 2. tétel A kistérség a korábbi együttműködési lehetőségek alapján megtartotta a soron következő ülését. Az ülés célja a logisztikai.
Logisztika 6.előadás.
Állam munkavédelmi feladatai
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Logisztika bevezető elemek.
BESZERZÉS A KATONAI LOGISZTIKÁBAN
Derzsényi Attila mk. alezredes. Feladat végrehajtáshoz szükséges eszközök, anyagok (elhelyezési szakellátás), készletek, szolgáltatások nyilvántartás,
Előadó: Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy
A POLGÁRMESTEREK VÉDELMI IGAZGATÁSI FELADATAI A JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK TÜKRÉBEN MISKOLC, JÚNIUS 06. FAZEKAS GYÖRGY ALEZREDES.
A belső kontroll rendszer hatékony működtetése
Az ellátási láncok biztonsága
Kérdések a második zh-hoz
Veszélyes üzemek kritikus infrastruktúra védelmi aspektusai
Jogszabályi háttér A katasztrófavédelem a polgári védelem és a tűzoltóság országos és területi szerveinek összevonásával alakult meg január 1- jével,
A területi szervek fő feladatai a nukleárisbaleset - elhárítás területén Jogszabályi háttér § §248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási.
MH ELÉRENDŐ KÉPESSÉGEI
CZINGER István nyá. ezds.
A háború és a modern fegyveres erő
HEFOP hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszer II. rész A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.
A felnőttképzéshez kapcsolódó jogszabályok változásai
Az EEM helye a menedzsmentben
MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET
A GYEMSZI közbeszerzési feladatai 1.GYEMSZI saját közbeszerzései 2.GYEMSZI irányítása alatt lévő intézmények közbeszerzéseinek ellenőrzése, felügyelete.
2011. évi CCIX. Tv. Konferencia neve, helye: Budapest, 2012 október 30. GWP-konferencia Vojtilla László elnöki tanácsadó Magyar Energia Hivatal.
ÖNKOMRÁNYZATI PÉNZÜGYI INNOVÁCIÓK május 30. hétfő U D V A R H E L Y I ü g y v é d e k PPP KONSTRUKCIÓK: A VÁLLALKOZÓI TŐKE, AZ ÖNKORMÁNYZATI.
A logisztikai rendszer beszerzési alrendszerének jellemzői és modellje
INTÉZMÉNYI KÖR NYILVÁNTARTÁS AKKREDITÁCIÓ ENGEDÉLYEZÉS.
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
Új közbeszerzési szabályok július 1-től
Juhász László százados
A kémiai biztonságról közérthetően
Szabályozási módszerek Bándi Gyula. A módszertanok rendje Szektorális vagy integrált  az aktuális jogszabály  A jog és állam A környezethasználat beavatkozásaelfogadható.
Minőségbiztosítási ismeretek
VÁLTOZÁSOK AZ ISO 9001 SZABVÁNYBAN 2015.
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
Készletgazdálkodás és logisztika
Vállalkozásmenedzsment I.
Köz beszerez; ÉS? avagy informatikai biztonság a központosított közbeszerzésben.
Az OSzMK tevékenysége különös tekintettel a fogorvosi ellátásra Dr. Brunner Péter főigazgató Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Budapest,
KÖZBESZERZÉSI ALAPISMERETEK Közbeszerzés fogalma Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése.
A közbeszerzések elméleti háttere I. A szeptember 15-től hatályos Kbt. alapján.
A zöld közbeszerzés lépései Kovács László, beszerzési igazgató, az „Év Beszerzési Menedzsere” 2012-ben.
Dr. Veres István BME-MVT Az értékesítés funkciói, szereplői, az értékesítési rendszer tervezése.
Helyszíni ellenőrzés Grigely Győző, KDRFÜ. Az ellenőrzés jogi háttere Támogatási Szerződés, ÁSZF 10. pont „Kedvezményezett a Szerződés aláírásával kötelezettséget.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv.
BESZERZÉS A KATONAI LOGISZTIKÁBAN
BESZERZÉS A KATONAI LOGISZTIKÁBAN
L O G I S Z T I K A A L A P J A I Készítette: Gács Nóra
Kötelezettségvállalás nyilvántartása, számvitele
A VEZETÉS FOGALMA, FUNKCIÓI
Előadás másolata:

BESZERZÉS A KATONAI LOGISZTIKÁBAN Derzsényi Attila alezredes

Ajánlott irodalom 1. Derzsényi Attila: KATONAI LÉGISZÁLLÍTÁSI KÉPESSÉG: (LOGISZTIKA ELŐTT ÁLLÓ FELADATOK ÉS AZOK LEHETSÉGES MEGOLDÁSAI) - HADMÉRNÖK IX:(1) pp. 40-56. (2014) 2. Derzsényi Attila: KATONAI BESZERZÉS I.: A KÖZBESZERZÉS, (KÖZ)BESZERZÉS, BESZERZÉS RENDSZERE -HADMÉRNÖK IX.:(1) pp. 25-39. (2014) 3. Derzsényi Attila: Egészségügyi közbeszerzés 2014- KATONAI LOGISZTIKA 22:(1) pp. 102-120. (2014) 4. Derzsényi Attila: Keretmegállapodásos eljárás alkalmazása a honvédségi ellátásban KATONAI LOGISZTIKA 21:(1) pp. 35-48. (2013) 5. Derzsényi Attila: Honvédelmi célú beszerzésről közérthetően II. KATONAI LOGISZTIKA 20:(1) pp. 88-101. (2012) 6. Derzsényi Attila: Gépjárműjavítás és kapcsolódó alkatrész beszerzés aktuális kérdései -KATONAI LOGISZTIKA 20:(4) pp. 18-33. (2012) 7. Derzsényi Attila: ELJÁRÁSI HATÁRIDŐK A BESZERZÉSBEN- HADMÉRNÖK VII.:(2) pp. 221-229. (2012) 8. Derzsényi Attila: ÉLELMISZER BESZERZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI- HADMÉRNÖK VII:(2) pp. 213-220. (2012) 9. Derzsényi Attila: AZ ÉLELMISZER ELLÁTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK ELEMZÉSE- HADMÉRNÖK VII.:(4) pp. 38-49. (2012) 10. Derzsényi Attila: A Magyar Honvédség centralizált beszerzésének története- KATONAI LOGISZTIKA 20:(2) pp. 192-215. (2012) 11. Derzsényi Attila: Honvédelmi célú beszerzésről közérthetően I. KATONAI LOGISZTIKA 19:(1) pp. 95-108. (2011) 12. A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a részekre bontás tilalma alkalmazásához KÉ. 2013. évi 141. szám

Kérdéssor I. Kbt. szerinti értékhatárok Beszerzési korm. rendeletek szerinti értékhatárok Becsült érték fogalma Egybeszámítás fogalma Honvédelmi szervezetek beszerzési jogosultsága Hirdetmény megjelentetése közbeszerzés során Éves Beszerzési Terv felépítése Beszerzési Szabályzat kötelező tartalmi elemei Ki folytatja le a jogorvoslati eljárást? Legelőnyösebb/Legolcsóbb ajánlat kiválasztás különbsége Alkalmassági követelmények típusai Beszerzési eljárások engedélyezése Állami normatívába tartozó eszközök, szolgáltatások Védelmi irányelv alá tartozó eszközök, szolgáltatások

CIVIL LOGISZTIKA ÉS ELLÁTÁSI LÁNC új Magyar Logisztikai Stratégia alapján „A logisztika az a szolgáltatás, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségletnek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak.” Katonai logisztikában is a logisztika feladata, hogy bizonyos források, alapanyagok, melyek lehetnek energiahordozók, eszközök, tárgyak, élőlények, személyek, de akár információk is, megtervezze annak áramlását, szállítását, s mindezek irányítását, illetve ellenőrzését. A logisztikának ehhez kell megteremtenie a szükséges erőforrásait, hogy ezeket a folyamatokat minél gyorsabban, eredményesebben, és hatékonyabban véghezvigye. A logisztika feladata (fő részei): az ellátás (beszerzés) - termelés - elosztás (értékesítés) kapcsolatrendszere, illetve ezek átfutási ideje egyre meghatározóbb a piaci verseny területén.

LOGISZTIKA ÉS ELLÁTÁSI LÁNC A logisztika azzal foglakozik, hogy • a megfelelő árut (szolgáltatást), • a megfelelő mennyiségben, • a megfelelő minőségben, • a megfelelő időben, • a megfelelő helyen, • a megfelelő ügyfél, fogyasztó számára, • a megfelelő ár mellett lehessen az adott helyre eljuttatni. KATONAI BESZERZÉS Műszaki követelményrendszere

Beszerzés A beszerzés fogalomrendszere nem egységes. Nagyon sok szinonim kifejezés terjedt el, mint például a vásárlás, az ellátás, az anyaggazdálkodás. A beszerzés általános definíciója szerint: „Beszerzés alatt értünk minden olyan tevékenységet, amelynek az a célja, hogy egy adott szervezetet mindazokkal a javakkal ellásson, amelyekre a szervezetnek szüksége van működése fenntartásához, és amelyeket nem saját maga állít elő.” A beszerzés kifejezés a tudományos szakirodalmakban többnyire a civil logisztika, vállalati logisztika részeként kerül értelmezésre: „A beszerzés tehát jelenti egyrészt a felhasználandó (anyagok, félkész-, késztermékek, és ezekhez kapcsolódó információk) erőforrások megszerzésére irányuló tevékenységet, másrészt pedig azt a szervezetet, amely e feladat ellátásával foglalkozik.”

Honvédség alaprendeltetése A katonai beszerzést a Honvédség alaprendeltetésű feladatai teszik különlegessé, speciálissá. A Honvédség részére az Alaptörvény rendkívül összetett feladatokat határoz meg, így nemcsak hazánk területén fegyveres katonai feladatok ellátását, hanem országhatáron kívüli és belüli fegyver nélküli kötelezettségeket is meghatároz: Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme; Nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása; Nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése. A katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában való közreműködés. A Honvédségnek a törvényi kötelezettségeinek ellátása érdekében rendelkeznie kell a szükséges személyi állománnyal, eszközökkel, anyagokkal, valamint olyan szolgáltatásokkal, melyeket saját erőből nem képes biztosítani. Azt a tevékenységet, amely biztosítja azokat a javakat, amelyekre egy adott szervezetnek szüksége van működése fenntartásához, és amelyeket nem saját maga állít elő, beszerzésnek nevezünk.

KATONAI LOGISZTIKAI GAZDÁLKODÁS Erőforrás/ Költségvetés/ Beszerzés ÉBT STRATÉGIAI TERVEZÉS KÜLDETÉSEK ÉS FELADATOK KÉPESSÉG CÉLKITŰZÉSE ALKALMAZÁS CÉLKITŰZÉSE KÖLTSÉGVETÉSI FELTÉTELEK VÉDELMI STRUKTÚRA nyilvántartás, készletezés, tárolás, kezelés és felhasználás Csapatpróba

Logisztikai gazdálkodás: Definíció:a honvédelmi szervezet feladatainak végrehajtásához szükséges eszközök, anyagok – ideértve az elhelyezési szakanyagellátást is –, készletek és szolgáltatások tervezését, beszerzését, kutatás-fejlesztését (K+F), rendszeresítését, üzemben tartását, nyilvántartását, készletezését, tárolását, kezelését és felhasználását, valamint ezek rendszerből történő kivonását, selejtezését, a kiselejtezett eszközök és anyagok hasznosítását, megsemmisítését, +a veszélyes anyagok kezelését, ellenőrzését, valamint a felhasználásról történő elszámolást magába foglaló tevékenységek összessége. A logisztikai gazdálkodás magában foglalja továbbá a logisztikai gazdasági műveletek, folyamatok megtervezését, végrehajtását, valamint a gazdasági események összességének elszámolását, beszámolást; A logisztikai gazdálkodás rendeltetése, hogy a honvédelmi szervezetek feladatainak ellátásához a szükséges eszközök, anyagok és készletek – ideértve az elhelyezési és egészségügyi eszközöket, szakanyagokat és készleteket is –, valamint a szolgáltatások megfelelő időben, a költségek optimalizálása mellett, a megfelelő helyen, a szükséges mennyiségben és az előírt minőségben rendelkezésre álljanak.

Beszerzést befolyásoló tényezők Jogi előírások: a nemzetközi és hazai jogszabályokat, közjogi szervezete-szabályozó eszközöket, belső utasítások, stb. Költségvetés: a honvédelmi tárca költségvetésén belül, az adott feladatra, az adott beszerzésre biztosított pénzügyi fedezet, amely lehet tárgyévi, vagy több évre biztosított Piac: az adott beszerzési feladattal összefüggő piaci szereplők, a piaci ár, a piaci szereplők egymáshoz viszonyított helyzete, nemzetközi szerepe, stb. Idő: egyrészt jelenti azt az időpontot, amikorra szükséges az áru vagy szolgáltatás beszerzése, másrészt jelenti az ellátás időtartamát, valamint jelenti a tervezés- beszerzés időszükségletét. Igény: a hazai, nemzetközi katonai feladat, a rendelkezésre álló raktárkészlet és rendelkezésre álló kapcsolódó szolgáltatások (javítási-, karbantartási erőforrás) alapján kerül pontosításra a műszaki követelmény (minőségi, mennyiségi, teljesítési feltételek)

Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben A honvédelmi szervezetek beszerzési jogosultságait az alábbi tényezők befolyásolják: - kormányzati szándék a beszerzések centralizálására; - civil kontroll biztosítása; - közpénzek felhasználásának elosztása; - közpénzek felhasználásának ellenőrizhetősége (nyilvánosság); - költséghatékonyság; - egységes minőségbiztosítás; - HM és MH szintű erőforrás tervezés; - előirányzat feletti jogosultság; - (köz)beszerzési eljárások felsőszintű (tárcán belüli és tárcán kívüli) engedélyeztetése; - egyes áru-, szolgáltatás (különösen haditechnikai) beszerzésének kormányzati, valamint HM felsőszintű döntése; - hadiipari kapacitások fenntartása, fenntarthatósága; - HM tulajdonú társaságok képességeinek fenntartása, fenntarthatósága.

Beszerzés követelményrendszere Beszerzési tilalom ÁLLAM/EU/NATO Költségvetés Jogszabályi környezet Cég megfelelő pü. háttere Áru/ Szolgáltatás beszerzése Műszaki követelmény Pénzügyi követelmény Fizetés utólag 15/30 nap MH egészére termékkodifikáció Offsore tilalom Nem csak békeidőszak minőségbiztosítás Pénzügyi garancia Alkatrész utánpótlás Referencia!!

A logisztikai gazdálkodás tervezése, szervezése és végrehajtása során a haditechnikai eszközök teljes életciklusát átfogó szemléletet, valamint az életciklus költségszámvetés alapelveit kell alkalmazni.

Handbook on the Phased Armaments Programming System (PAPS) – AAP-20 NATO System Life Cycle Stages and Processes – AAP-48

BESZERZÉS FOLYAMATA Alakulat Igény Tervezés Piackutatás Megbízás Pénzügyi, műszaki, minőségi követelmény 7M megfogalmazása HM VGH/ saját hatáskör Pü. ellenjegyzés Alakulat Igény Tervezés Piackutatás Megbízás Beszerzés Szerződés kötés Teljesítés Számla Garancia, jótállás Vége

BESZERZÉSEK ALAPÍTUSAI Kbt. Uniós/nemzeti 228/2004 Hadfelszerelés 218/2011 Minősített adat 168/2004Központosított 109/2012 NSIP Törvény Kormány rendelet 44/2011 BV In house Műveleti beszerzések Felajánlás Főbb kivételek: BESZERZÉSEK ALAPTÍPUSAI HM utasítás 18/2014. (III. 7.) Élelmiszer, főzési alapanyag<nettó 54 M Árubeszerzés/szolgáltatás: < nettó 8 M Építési beruházás:< nettó 15 M??? Értékhatár: nemzeti 8 MFt – Közösségi 54.560.000 Ft Építési beruházás: Nemzeti 15 MFt – Közösségi 1 364 000 000 Ft Kbt.

BESZERZÉSEK FAJTÁI 1.) A „közbeszerzésekről szóló” 2011. évi CVIII. törvény:

BESZERZÉSEK FAJTÁI 2.) A „védelem alapvető biztonsági érdekeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó szabályokról” szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. Rendelet

BESZERZÉSEK FAJTÁI „a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól” szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet

BESZERZÉSEK FAJTÁI Központosított közbeszerzés

BESZERZÉSEK FAJTÁI Különleges eljárások HM ut.

Beszerzés megoszlása 2011-2012 átlag

Beszerzés a hazai katonai logisztikai rendszerben A hazai közbeszerzés első szabályozási elemei egészen az 1874-ben kiadott közmunka és közlekedési minisztérium királyi rendeletéig (1254/1874. rendelet) nyúlnak vissza, ahol már előírták az építkezésekre vonatkozó árak alkalmazását. 1875-ben már minisztériumi rendelet (12713/1875. I.M rendelet) útján szabályozzák a beszerzés tárgyát és a beszerzésben részvétel lehetőségét. 1893-ban szintén IM rendelet útján került szabályozásra a közbeszerzési eljárás menete (15.510/1893 I.M. rendelet) Az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. törvénycikkben jelenik meg a közbeszerzés a ma is használt értelemben: részletezi a szerződések állam nevében és javára történő megkötésének szabályait 1899-ben az igazságügy miniszter módosította a korábbi 15.510/1893-as I.M. rendeletet: a mai közbeszerzési törvénnyel teljesen megegyezően rendelkezik az ajánlatok benyújtásának követelményeiről illetve a mai jogszabállyal megegyezően előnyben részesítette a belföldi pályázókat a helyi ipar védelme érdekében 22.631/1901-es királyi igazságügy-miniszteri rendeletben megtiltják, hogy a közbeszerzési ajánlatok tartalmát nyilvánosságra hozzák, 361/1903 rendelet alapján pedig a szóbeli megállapodásokat

Beszerzés történeti háttere 1995-ben első közbeszerzési törvény, amely a honvédségi beszerzésekre is kötelező érvényűvé vált. Azonban csak a közbeszerzésekről szóló 1995.évi XL. törvény 1999. évi módosítása tette lehetővé, hogy a Kormány rendeletben szabályozza a nemzetbiztonsági és titokvédelmi körbe tartozó eszközök, valamint a haditechnikai eszközök beszerzésének rendjét. Az 1999-es NATO csatlakozásunkat követően a szövetségesi katonai műveletekben történő részvétel megkövetelte új típusú haditechnikai eszközök beszerzését, amelynek egy hányadát a NATO finanszírozta. Szintén szövetségesi előírás volt a NATO finanszírozású beszerzési szabályozás átvétele, amely rendszer nagymértékben eltért a hazai beszerzési előírásoktól. 2004-től már az Európai Unió tagállamaként a közbeszerzés közösségi előírásainak átvételére került sor, azonban a védelmi beszerzéseket közösségi szinten is speciálisan került szabályozásra. 2005-ben a közösségi szabályozással összhangban átalakításra került a közbeszerzési törvény, amely azóta számtalanszor módosításra került. 2011-ben megalkotott 2011. évi CVIII törvénnyel (a továbbiakban: Kbt.), a közbeszerzés átfogó reformja a védelmi beszerzéseket is mélyen érintette.

Speciális szabályozás Beszerzés vonatkozásában nem kerülhetjük meg a költségvetés kérdését. A közbeszerzés épp a központi költségvetés ésszerű felhasználását hivatott szabályozni. Vannak olyan élethelyzetek, amelyek a közpénzek ésszerű felhasználását meghaladják, fontosabbak ennél (ilyen a védelmi, nemzetbiztonsági érdekek). Ilyen helyzetekben a közbeszerzési alapelvek (pl. nyilvánosság) nem érvényesülhetnek. A honvédség azonban nem csak a központi költségvetésből gazdálkodik, hiszen a NATO által finanszírozott feladatokra kizárólag a NATO beszerzési előírások alkalmazhatók. Az Európai Unió meghatározott esetekben a közösségi irányelvekkel összhangban szabad kezet adott a kormányok részére, hogy önállóan alkossanak meg bizonyos beszerzési szabályokat. Napjainkra kialakult a központosított közbeszerzés, hadfelszerelés (védelmi)-, nemzetbiztonsági célú-, büntetés végrehajtási-, műveleti-, tartós külszolgálatot teljesítők ellátását célzó-, NATO biztonsági beruházási beszerzések, amelyek szabályait törvények, kormányrendeletek és egyéb utasítások, intézkedések a közbeszerzés szabályaitól eltérően tartalmazzák.

Beszerzés a hazai katonai logisztikai rendszerben Kijelölt hazai Vállalatok bevonásával; Hadiipari kapacitás fenntartással (egyedi szerződés) Haditechnika (VSZ ellátás) Hadiipar (civil, amely katonait is gyártott) VSZ MH Gazdálkodási Hivatal az MH Anyagi- Technikai Főcsoportfőnökség (Hadi)Gazdálkodási Csoportfőnökség alárendeltségében, az MH szakanyagnem felelős főnökségei megbízása alapján elsősorban külföldi forrásból beszerezhető (import) hadfelszerelések központi beszerző szervezeteként. Később a Hivatal feladatai között megjelent a hazai forrásból történő beszerzések végrehajtása is. 1991- 1995 1995. XI. 01 első Kbt. MH GH HM BH 1996.04.30 26

Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben HM GÜF HÁT alárendeltségében HM BH haditechnikai, illetve ezekhez kapcsolódó beszerzési feladatokkal összefüggő tevékenységek szervezése és nevükben történő végrehajtása. A Hivatal az Országgyűlés és Kormány határozatai alapján, illetve a felügyeleti szerv kezdeményezésére megvalósuló haditechnikai korszerűsítési programok beszerzési feladatait, a HM és MH szervezetek mindennemű importbeszerzését, továbbá a haditechnikai eszközök ipari javításának megrendelését, valamint a hajtóanyagok beszerzését kizárólagos hatáskörrel végeztei. 126/1996. Korm rendelet 152/1999. Korm rendelet 151/1999. Korm rendelet 125/1996. Korm rendelet szabadkézi vétel: 500.000 Ft felett haditechnikai: HM BH Nemzetbiztonsági: Központosított: MH alakulat

Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben 1997 ÁSZ ellenőrzés Központi – Csapat beszerzés HM BH Központi ellátó Csapat a HM kezdeményezésére megvalósuló haditechnikai korszerűsítési programok végrehajtásában a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére; Az importbeszerzéseire, haditechnikai eszközök ipari javítására, valamint a központosított közbeszerzésbe nem sorolt hajtóanyagok beszerzésére kizárólagosan; mindazon beszerzésekre, amelyekre az anyagnemfelelős szolgálati ág főnökök megbízást adnak a részére; Ajánlatkérői jogkör: intézményi és csapatgazdálkodási hatáskörben: az önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező szervezet mindazon hazai beszerzésre, amelyre az elöljáró anyagnemfelelős szolgálati ág főnöke utasítást ad, vagy hatáskörébe utalt Ajánlatkérői jogkör: szakágazati gazdálkodás alapján, anyagnemfelelős szolgálatfőnök intézkedése szerint Ajánlatkérői jogkör: HM, MH szervek megbízása alapján Megj: Központi beszerzés alatt a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a felsőszintű gazdálkodó szerv hatáskörébe tartozó előirányzat terhére végrehajtott tárgyi eszköz, készlet, anyag, ipari javítás és szolgáltatás beszerzését kell érteni.

Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben HM BH 1999. haditechnikai korszerűsítési programok; a honvédelmi szervek importbeszerzéseire, haditechnikai eszközök ipari javítására, haditechnikai eszközök beszerzésére, a központosított közbeszerzésbe nem sorolt hajtóanyagok beszerzésére, valamint a nettó 50 MFt várható beszerzési érték felett kizárólagosan (Kivéve az építési beruházásokhoz, építési felújításokhoz kapcsolódó beszerzések); mindazon beszerzések vonatkozásában, amely adott honvédelmi szerv esetében közbeszerzésnek minősülnek (a HM Haditechnikai Fejlesztési és Beszerzési Főosztályon keresztül kezdeményezett, HM Gazdasági Ügyekért Felelős Szakállamtitkár által jóváhagyott megbízás alapján); mindazon beszerzések vonatkozásában, amelyekre az előirányzattal rendelkező honvédelmi szerv és a HM BH - közös megállapodás alapján - megbízást kap; az illetékes HM és MH szervekkel együttműködve előkészíti, szervezi a beszerzési, valamint egyéb kereskedelmi témájú tárgyalásokat, haditechnikai és hadfelszerelési konferenciákat, bemutatókat és konzultációkat; megbízás esetén elvégzi a hazai ipari javításokkal és beszerzésekkel kapcsolatos minőségbiztosítási feladatokat; Engedélyezés: amennyiben a közbeszerzés várható értéke meghaladta a Kbt. szerinti mindenkori értékhatár 15-szörösét a honvédelmi miniszter; Amennyiben 10-15-szöröse között volt, a HM KÁT; Amennyiben 3-10-szerese között volt, a HM GÜFHÁT, és Amennyiben 3-szorosát nem érte el, a HM HFBF vezetője, illetve építési beruházás, építési felújítás esetén a HM Infrastrukturális Főosztály vezetője.

Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben Jogkör változatlan, de központosított közbeszerzés szabályozásra került HM BBBH 2001-es haderőreform 2004 Uniós csatlakozás 2004 ÁSZ ellenőrzés További centralizáció a haditechnikai eszközök, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások (köz)beszerzését; beszerzési értékhatártól függetlenül az importbeszerzéseket; beszerzési értékhatártól függetlenül a hajtóanyag, elhelyezési célú tüzelőolaj (közbeszerzéseket; valamennyi olyan (köz)beszerzést - az infrastrukturális (köz)beszerzések kivételével -, amelynek értéke a nemzeti közbeszerzési értékhatár felét eléri, vagy meghaladja; a keretmegállapodás (kiegészítő szerződések) lebonyolítását az infrastrukturális (köz)beszerzések kivételével; a jövedéki termékek (köz)beszerzését, - kivéve a HM Nemzetközi és Rendezvényszervező Hivatal (NRH) hatáskörébe utalt termékek beszerzését; beszerzési értékhatártól függetlenül a központosított közbeszerzés körébe tartozó országosan kiemelt termékek és szolgáltatások beszerzését, kivéve az HM NRH által bonyolított és az infrastrukturális közbeszerzéseket; valamint a honvédelmi miniszter külön döntése alapján a hatáskörébe utalt (köz)beszerzéseket; nem kizárólagos jogosultsággal - a kezdeményező megbízása alapján - ajánlatkérőként eljárva végzi a nemzeti közbeszerzési értékhatár felét el nem érő értékű (köz)beszerzéseket.

Termelői és fogyasztói logisztika szétválasztása Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben Termelői és fogyasztói logisztika szétválasztása HM FLÜ MH ÖHP A termelői és fogyasztói logisztika a NATO definíciója szerint elkülöníthető, ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalata alapján az volt megállapítható, hogy a logisztikai folyamatok ilyen módon történő szervezeti elkülönítése a tárca szintjén nem eredményez optimális működést, hiszen az egyes logisztikai részfolyamatok szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A tárca gazdálkodásának újraszabályozási folyamatában résztvevő szervezetek egyöntetű véleménye az volt, hogy a jövőben a logisztikai feladatok ily módon történő szervezeti elkülönítése nem célszerű. A termelői és fogyasztói logisztika elkülönítése helyett – a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 102/2007. (HK 18.) HM utasítást felváltó – új szabályozóban már a felsőszintű gazdálkodó szervezet és a középirányító szervezet közötti feladatmegosztás került meghatározásra.

Logisztika átalakítás Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben Logisztika átalakítás HM FLÜ MH ÖHP HM FHH MH ÖHP HM VGH MH ÖHP ?

ELJÁRÁSI HATÁRIDŐ CSÖKKENTÉSE FLÜ FHH NFM Átlag 22 nap NFM HM GTSZF/HM VGHÁT/ HM KÁT HVK CSF-ség Átlag 82 nap HM FHH HM GTSZF/HM VGHÁT/HM KÁT Belső köröztetés Szakértői Bizottság HM KPH KIVÉTELES, INDOKOLT ESETBEN HM KPH HVK CSF-ség Szakértői Bizottság Belső köröztetés HM FHH Szakmai egyeztetés Megbízó Megbízó

HAZAI BESZERZÉSI RENDSZER Közigazgatási blokk Katonai blokk Egyedi engedély megbízásra HM VGHÁT HVKF Hadfelszerelési konferencia Egyeztetés HM GTSZF HM HVF LOGCSF KIKCSF HIICSF FCSF ÉBT, B. felügyelet, B. ellenőrzés Intézményi- Központi ellátás MH EK Jóváhagyás MH LK MH ÖHP HM VGH MH BHD protokoll ÉBT, (Köz)beszerzés, Piackutatás, Minőségbiztosítás, Termékazonosítás, Véleményezés MH ARB MH KKK HVKF közvetlen alárendelt alakulat Alakulat Alakulat Beszerzési igény, Megbízás

Logisztika ellátási rend A logisztikai gazdálkodás központi és intézményi szinten valósul meg. 32/A. § (1) Az MH logisztikai rendszerének szakmai irányítását a HM VGHÁT a HM HVF-en keresztül, a HVK LOGCSF bevonásával látja el. Szakirányítás közös intézkedés alapján HVKF HM KÁT HM VGHÁT Katonai Közigazgatási Felügyelet HVK CSF-ek HVK LOGCSF HM GTSZF HM HVF MH ÖHP (tervezés) Központi HM VGH MH LK (folyamatirányítás) MH KKK MH EK MH BHD ellátás MH LéJü MH ARB Intézményi HM és háttérintézmény alakulat

IDŐSZÜKSÉGLET 2013. év átlaga 15 nap Megbízás beérkezése HM VGHÁT NFM KÉSZB befogadása Előzetes engedélyeztetésre felterjesztés Ajánlattételi szakasz (Jogszabályban kötelezően előírt határidők átlaga) 64 nap engedélyeztetés visszaérkezés 39 nap Ajánlattétel 14 nap utólagos 13 nap Eredményhirdetés /Szerződéskötés 16 nap Előzetes konzultáció, műszaki követelmény pontosítás Hirdetmény elkészítése Értékelés, hiánypótlás Szerződéskivonat - 1 nap Megbízó, HVK CSF ség, HM VGH BI HM GTSZF Ajánlattevők, Megbízó, HM VGH Szerződéskötési tilalom, Költségviselő, HM VGH BI Engedélyeztetés

Beszerzési eljárás folyamata

Beszerzési eljárás folyamata

Beszerzési eljárás folyamata

Beszerzési eljárás folyamata

Beszerzési eljárás folyamata

(KÖZ)BESZERZÉS TÍPUSAI (köz)beszerzés: a Kbt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott eltérő szabályok alapján végrehajtott beszerzés, valamint a közbeszerzés; közbeszerzés: a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzés;

Megbízói igények pontatlansága 2011. évben érkezett mindösszesen 539 db megbízás Módosítás alkalom száma Módosított megbízások mindösszesen: 158 db Módosítás 29 % Összes megbízásokhoz viszonyítva

Ajánlatkérő által elkészített iratok Előkészítési szakasz Ajánlattételi szakasz Értékelési szakasz Eredményhirdetési szakasz Szerződéskötési szakasz megbízás ellenőrzése kapcsán keletkező iratok; megbízás befogadása; bizottság kijelölő; nyilatkozatok; jegyzőkönyvek; meghívók; felhívás, dokumentáció; engedélyeztetési iratok; hirdetmény feladása; hirdetmény díja, hiánypótlás; felvilágosítás; tárgyalás; kiegészítő tájékoztatás, előzetes vitarendezés; felhívás, dokumentáció módosítás bontási jegyzőkönyv, értékelés; hiánypótlás; bírálati lapok; jegyzőkönyvek; meghívók; engedélyeztetési okiratok összegezés; hirdetmények; szerződéstervezet; szerződéskivonat; tájékoztató levelek; számlák; reklamációk; hirdetmények, 15-30 irat 10-30 irat 15-40 irat 10-20 irat 10-20 irat Utólagos engedélyeztetési szakasz Előzetes engedélyeztetési szakasz

Közbeszerzés A közbeszerzés laikus, egyszerű megfogalmazása szerint a különféle szolgáltatások és fogyasztási cikkek költségvetési szervek által történő beszerzését jelenti. Ezen beszerzések közös jellemzője, hogy a finanszírozás közpénzekből történik és sokszor igen jelentős értékűek a megrendelések. A közbeszerzés törvényi definíciója szerint: Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. Egybeszámítás Értékhatár

Részekre bontás tilalma Kbt. 18. § (1) Tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (2) Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. A részekre bontás mindig a becsült érték számításával kapcsolatban elkövetett jogsértés. Egy közbeszerzést több szerződéssel, külön időpontokban megvalósítani nem jogsértő, csak abban az esetben, ha az ajánlatkérő a becsült érték számításánál ezen szerződések értékét nem adja össze.

műszaki-gazdasági funkcionális egység Mi számít egy közbeszerzésnek, amellyel kapcsolatban több szerződés értékét egybe kell számítani? műszaki-gazdasági funkcionális egység az egységes tervezés és döntés ugyanazon ajánlatkérő személye azonos jogalap és azonos feltételek a szerződések megkötésekor. A Kbt. 18. § (2) bekezdése kifejezetten utal arra, hogy az egy közbeszerzés fennállása tekintetében az áruk hasonlósága meghatározó szempont. Áruk tekintetében hasonló áru alatt olyan termékeket kell érteni, amelyek azonos vagy hasonló felhasználásra szolgálnak, például különféle élelmiszerek vagy különböző irodabútorok. időbeli összefüggés

Védelmi beszerzés ML HUML a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet ML HUML Az árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzések esetén a 400.000 EUR értéket elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzések, építési beruházásra irányuló beszerzés esetén az 5.000.000 EUR értéket elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzések esetén a hirdetményeket (felhívást) az Európai Unió Kiadóhivatalának kell megküldeni megjelentetésre. Sajátossága a védelmi beszerzésnek, hogy nyílt eljárás kizárt, továbbá különleges eljárásmód lehetséges

Biztonsági érdeket érintő beszerzés A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. Rendelet Közösségi beszerzést kell lefolytatni, ha: eléri az irányelv által meghatározott értékhatárt (árubeszerzés/szolgáltatás esetén: 387.000 €; építési beruházás esetén: 4.845.000 €) és beszerzés tárgya alapján érzékeny beszerzésnek minősül. Nemzeti beszerzést kell lefolytatni, ha minősített adatot, alapvető biztonsági érdeket vagy nemzetbiztonsági érdeket érint a beszerzés tárgya és a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt eléri, Minden olyan esetben amikor nem az érzékeny közösségi beszerzési eljárásrendet kell alkalmazni. NBF

Központosított közbeszerzés A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm.rendelet HM VGH MH Összesített igény Honvédelmi szervezet/MH KKK Verseny újraindítása nélkül Verseny újraindításával Megrendelés NFM/HM Írásbeli konzultáció Közvetlen ajánlattételi felhívás Szerződés NFM/ HM Keretszerződés

Egészségügyi beszerzés A fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszeréről szóló 46/2012. (III. 28.) Korm. rendelet A gyógyszerek, orvostechnikai eszközök beszerzését - az OEP beszerzésein kívül - a GYEMSZI hajtja végre, amelyekre ezen szervezet keretmegállapodásokat, keretszerződéseket köt. A kórházak a GYEMSZI eljárásainak második részeként rendelhetik meg a termékeket. Amennyiben a GYEMSZI keretmegállapodást köt, az intézmény az NFM előzetes és utólagos engedélyével rendelhet meg, indíthatja újra a versenyt. A Kormányrendelet beszerzési szabályai vonatkoznak a honvédség központi kórházára (MH Egészségügyi Központ) is, amelynek azonban alaprendeltetésű feladati közé tartozik a katona-egészségügyi képességek kialakítása és fenntartása; a Magyar Honvédség nemzetközi kötelezettségeiből adódó egészségügyi feladatok végzése; MH Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálatának működtetése, a Magyar Honvédség egészségügyi tevékenységének felügyelete. Ez jelenti olyan egészségügyi anyagok és szolgáltatások beszerzését, amelyek a többi (civil) kórházaknál nem jelennek meg. Ilyen többek között a missziós egészségügyi felszerelések, oltó és ellenanyagok (pld: atropin tartalmú önampulla), amelyek a védelmi beszerzés hatálya alá tartoznak.

NATO beszerzés A NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló beszerzésekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 109/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet A NATO, mint nemzetközi szervezet rendelkezik az általa finanszírozott beszerzésekre vonatkozó szabályokkal (AC-4/D/2261. számú dokumentum). A szabályok szerint, az abban foglalt beszerzési eljárástól csak kivételesen és a NATO hozzájárulásával lehet eltérni. A NATO Biztonsági Beruházási Program (North Atlantic Treaty Organization Security Investment Program - NSIP) a NATO egyik kiemelt jelentőségű infrastrukturális beruházási programja, mely a NATO közös védelmi képesség biztosítása érdekében a szükséges beruházások megvalósítását a tagországok gazdálkodó szervezeteinek bevonásával teszi lehetővé. A beruházási feladatot kivitelező szállítót, nemzetközi pályázati eljárás során kiválasztják ki.

BV beszerzés A büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011 Korm. rendelet A bv.törvényben foglaltak alapján a büntetés-végrehajtási szervezetet (BV) – a központi államigazgatási szervek, a rendvédelmi szervek, az egészségügy területén működő országos intézetek, szociális intézmények mellett - a Magyar Honvédség részére is ellátási kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások körére terjed ki, ami folyamatosan változik. (Munka, védőruha és egyenruházati termékek, egyenruházati lábbelik, egyenruházati kiegészítők, háztartási, egészségügyi papírtermékek, irodabútor, stb.) A BV ellátás kizárólag a BV Központi Ellátó Szerve (BV KESZ) útján valósulhat meg, az igények bejelentésével. Az ellátási kötelezettség a nettó 100.000 forintot elérő vagy meghaladó igényekre terjed ki. A honvédség speciális (NATO, ENSZ missziók) igényei azonban olyan minőségi követelményeket határoznak meg, amelyek szélsőséges időjárási körülmények között is képesek a személy védelmére. Ezzel összefüggésben a BV rendelet is kiemeli, hogy az igényelt termékek és szolgáltatások kapcsán vizsgálni kell, hogy annak előállítása a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében történő előállítás keretei között biztosítható minőségi és mennyiségi korlátok mellett megvalósítható-e. További támpontot jelent, hogy a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény alapján a BV-t nem terheli az ellátási kötelezettség a Magyar Honvédség tekintetében, ha a honvédelemért felelős miniszter rendelkezése alapján a Magyar Honvédség egyéb beszerzési eljárást folytat le.  

uniós támogatásból megvalósuló (köz)beszerzési eljárások Az Európai Uniós források felhasználásra speciális közösségi és hazai szabályok vonatkoznak, amelyek többletkötelezettségeket rónak a kedvezményezettekre, ajánlatkérőkre, illetve többletjogokat adnak a forrásfelhasználást felügyelő szerveknek (irányító hatóság, közreműködő szervezetek). A speciális szabályokat külön rendelet, jelenleg a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet tartalmazza. A Korm. rendelet alapján a benyújtott uniós pályázatnak (támogatási kérelemnek) már tartalmaznia kell a költségvetésből nyújtott támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések részletes ismertetését. A közbeszerzési eljárások lefolytatásáért és Kbt. szerinti dokumentálásáért - a központosított közbeszerzés kivételével - a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett felelős. Ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ezen alcímben foglalt kötelezettségeit nem, vagy nem megfelelően teljesíti, és a felelőssége szabálytalansági eljárás keretében megállapításra kerül, a támogatási szerződés szerinti támogatás egy része vagy egésze visszavonható.

Magyar Honvédség műveleti alkalmazásával közvetlenül összefüggő beszerzés műveleti beszerzés: az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP) szervezeti egységébe tartozó, műveleti területen telephellyel rendelkező ideiglenes szervezet feladatainak végrehajtásához szükséges műveleti területen történő árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése, építési beruházás, amely a beszerzés tárgyára vonatkozó nemzetközi szerződés, vagy tárcaszintű nemzetközi megállapodás hiányában hazai forrásból határidőre, vagy gazdaságosan nem biztosítható műveleti beszerzéseket a műveleti beszerzések lefolytatási rendjéről szóló HM KÁT - HVKF együttes intézkedés szerint kell lefolytatni.

Egyéb beszerzési típusok Tartós külszolgálatot teljesítők ellátását célzó beszerzés A külföldi szervezetek által felajánlott haditechnikai eszközök beszerzését NSPA beszerzés Közfoglalkoztatással összefüggő beszerzés in house” beszerzés Értékhatár alatti beszerzés Katasztrófavédelemmel összefüggő beszerzés Minősített időszak beszerzése

Közbeszerzés fogalma, célja Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében A közbeszerzés célja az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele, széles körű nyilvános ellenőrizhetősége, közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása. A 2011.évi Kbt. újabb célokat is tartalmaz. kisvállalkozások és középvállalkozások (kkv) közbeszerzésben való megjelenésének fokozása, a fenntartható fejlődés, jogszerű foglalkoztatás.

Közbeszerzés alapelvei a verseny tisztasága, nyilvánossága, esélyegyenlőség az egyenlő bánásmód alkalmazása a nemzeti elbánás fenntartása mellett. ( Európai Unióban letelepedett ajánlattevőknek nemzeti elbánást kell nyújtani.) Az Európai Unión kívül ajánlattevők esetén vizsgálni kell az EU és Magyarország nemzetközi kötelezettségeit is. + az átláthatóság, amely többet jelent mit a nyilvánosság, az ajánlatkérő döntéseinek kiszámíthatóságát is magában foglalja. A beszerzési eljárás közben az ajánlatkérő nem változtathat a saját belátása szerint, az előre meghirdetett szempontrendszer szerint kell kihirdetnie a nyertest. rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, a jogszabályok kiforgatása nem megengedett, a beszerzés során végig meg kell felelni a törvény céljainak. a jóhiszeműség és a tisztesség elve

Törvény felépítése Első rész (I.-V. Fejezet) Általános rendelkezések Második rész (VI-XIV. Fejezet EU eljárásrend Harmadik rész Nemzeti eljárásrend Negyedik rész Szerződések Ötödik rész Jogorvoslat Az új törvény szakít a visszahivatkozások és kereszthivatkozások korábbi rendszerével, helyette 1-6 rész- 6. amely a Közbeszerzések Tanácsa szerepét átvéve működik közre a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését. A nemzeti eljárásrendben jól érvényesül az a jogalkotói szándék, hogy az uniós szabályok által nem kötött eljárások tekintetében a lehető legegyszerűbbek legyenek az eljárások. Ennek érdekében az ajánlatkérő lényegében szabad kezet kap, maga alkothatja meg az eljárási szabályait, vagy választhatja az uniós szabályokat is. A törvény szerkezete a jelenlegivel ellentétben sokkal egyértelműbb. Az általános rendelkezés 5 fejezetben adja meg az alapot. Nincs külön fejezet a meghívásos, tárgyalásos eljárásokra, hanem ezek egy helyen szerepelnek. Nem kell több fejezet pontjai között ugrálni és összevetni. A többi fejezetben az alapoktól eltérést rögzíti. Jogintézmények egy helyen szerepelnek, pl bontás, eredményhirdetés. Csak keretjellegű szabályok vannak: a konkrét szituációkat kell ehhez igazítani. Ajánlatkérő nagyobb döntési szabadságot kap, de nagyobb felelősséget is. Ehhez segítséget nyújtanak az Uniós tanácsok és határozatok is. Az alapelvek funkcióját megemeli: Jelenlegi Kbt-ben túl részletes minden mozzanat, de az élet még ettől eltérő szituációt is hozhat. Döntőbizottság minden esetben nem csak a jogsértést vizsgálja, hanem a jogalkotó szándékát. Hatodik rész Közbeszerzési Hatóság Hetedik rész Záró rendelkezések Kógencia vs. diszpozitivitás

KÓGENCIA VS DISZPOZITIVITÁS Kógens = Kényszerítő Kógencia: rendelkezéseitől eltérni csak abban az esetben lehet, ha arra maga a törvény ad lehetőséget. Diszpozitív = Megengedő Diszpozitivitás: amit a törvény nem tilt azt lehet, vagyis a felek nagyobb szabadságot kapnak. Diszpozovitás:Que lexe non prohibet, debent permissa videri. (Kvé lexe…)Amit a törvény nem tilt, megengedhetőnek tartatik (szabad). Például: Korábban meghatározásra került, hogy mit és hogyan lehet hiánypótolni. Most: Alapelvként megengedett mindennek a hiánypótlása, de az adott fejezetben meghatározásra kerül, hogy mit nem lehet hiánypótolni. Törvényben így jelenik meg: a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni cél: nem minden magatartás alapvetően tilos, amelyet a törvény nem szabályoz kifejezetten, feltéve, hogy az a törvénnyel és annak alapelveivel nem ellentétes amikor a jogalkalmazó nem talál kifejezetten arra a helyzetre vonatkozó szabályt, amellyel a gyakorlatban szembesül, a törvény céljára és alapelveire figyelemmel kell eljárnia  az alapelvek szerepének növelése a visszaélésszerű magatartásokkal szembeni hatékonyabb fellépés és az eljárás lefolytatása során jelentkező kérdések jobb megoldása érdekében Alapszabály (továbbra is): kógencia lényeges különbség: a nemzeti eljárásrendben nagy teret kap a diszpozitivitás (ha az ajánlatkérő is úgy akarja)

Végrehajtási rendeletek Indok: az érintett érdekelti körrel egyeztetve,az adott terület problémáit előtérbe helyezve, törvénymódosítási igény nélkül, biztosítva a jogalkotás során a közpénzek elköltésénél lényeges szempontok,a kormányzat számára előtérben álló jogpolitikai célok érvényesítését. Területei: a Közbeszerzési Hatóságra vonatkozó szabályok; a műszaki leírásokra vonatkozó részletes szabályok; a kizáró okok és az alkalmasság körében szükséges igazolások szabályai; az elektronikus közbeszerzés egyes szabályai; az építési beruházások közbeszerzési eljárásainak és szerződéses feltételeinek egyes részletes szabályai; egyes jogpolitikai célok elősegítése érdekében a törvény által lehetővé tett keretek között pl. szociális, környezetvédelmi szempontok; az uniós értékhatárt el nem érő beszerzések kis- és középvállalkozások részére történő fenntartása alkalmazásának ösztönzése, meghatározott körben az egyszerű eljárás szabályai, illetve a közszolgáltatókra irányadó sajátos rendelkezések. Számos esetben az Európai Bizottság rendeletet alkotott, amely a hazai szabályozásban csak a törvény módosításával lehetett elfogadni. A Kbt. 2/3-os törvény, így nehézkes és hosszadalmas volt az eljárás

Hatályos végrehajtási rendeletek 48/2011. (III. 30.) Korm. rendelet (20. Végrehajtási utasítás) 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet (19. Végrehajtási utasítás) 256/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet (18. Végrehajtási utasítás) 302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (17. Végrehajtási utasítás) 1/2006. (I. 3.) PM rendelet (16. Végrehajtási utasítás) A 8001/2007.(MK 102.) KüM–IRM együttes tájékoztatója (15. Végrehajtási utasítás) 40/2005. (III. 10.) Korm. rendelet (14. Végrehajtási utasítás) 30/2004. (IX. 8.) IM–PM együttes rendelet (13. Végrehajtási utasítás) 29/2004. (IX. 8.) IM rendelet (12. Végrehajtási utasítás) 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet (11. Végrehajtási utasítás) 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (10. Végrehajtási utasítás) 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (9. Végrehajtási utasítás) 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet (8. Végrehajtási utasítás) 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (7. Végrehajtási utasítás) 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (6. Végrehajtási utasítás) 130/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (5. Végrehajtási utasítás) 5/2009. (III. 31.) IRM rendelet (4. Végrehajtási utasítás) A BIZOTTSÁG 842/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE* (3. Végrehajtási utasítás) 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet (2. Végrehajtási utasítás) 1/2004. (I. 9.) FMM rendelet (1. Végrehajtási utasítás) 48/2011. (III. 30.) Korm. rendelet (20. Végrehajtási utasítás) a környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet (19. Végrehajtási utasítás) a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről 256/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet (18. Végrehajtási utasítás) a 2011-es magyar EU-elnökség előkészítésével és lebonyolításával összefüggő, a közösségi értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzések sajátos szabályairól 302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (17. Végrehajtási utasítás) a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól 1/2006. (I. 3.) PM rendelet (16. Végrehajtási utasítás) a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, az adózásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályairól és díjazásáról A külügyminiszter, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter 8001/2007. (MK 102.) KüM–IRM együttes tájékoztatója (15. Végrehajtási utasítás) a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeiről 40/2005. (III. 10.) Korm. rendelet (14. Végrehajtási utasítás) a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló beszerzésekre vonatkozó részletes szabályokról 30/2004. (IX. 8.) IM–PM együttes rendelet (13. Végrehajtási utasítás) a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokról 29/2004. (IX. 8.) IM rendelet (12. Végrehajtási utasítás) a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokról 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet (11. Végrehajtási utasítás) a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (10. Végrehajtási utasítás) a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (9. Végrehajtási utasítás) a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet (8. Végrehajtási utasítás) az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (7. Végrehajtási utasítás) az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (6. Végrehajtási utasítás) a tervpályázati eljárások részletes szabályairól 130/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (5. Végrehajtási utasítás) a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének részletes és sajátos szabályairól 5/2009. (III. 31.) IRM rendelet (4. Végrehajtási utasítás) a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról A BIZOTTSÁG 842/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE* (2011. augusztus 19.) (3. Végrehajtási utasítás) a 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek megfelelő, közbeszerzési eljárások keretében megjelenő hirdetmények közzétételére használandó szabványos űrlapok létrehozásáról (EGT-vonatkozású szöveg) 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet (2. Végrehajtási utasítás) a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról 1/2004. (I. 9.) FMM rendelet (1. Végrehajtási utasítás) a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról

I. Fejezet: II. Fejezet: III. Fejezet: IV. Fejezet: V. Fejezet: Első rész Kbt. I. Fejezet: Célok, alapelvek II. Fejezet: Értelmező rendelkezések III. Fejezet: Személyi és tárgyi hatály IV. Fejezet: Ajánlatkérők és gazdasági szereplők V. Fejezet: Közzététel és kommunikáció Az első előadás a Kbt első részéről szól, vagyis öt fejezetet tekint át. Főbb jellemzője, hogy valamennyi eljárásra vonatkozóan általános rendelkezéseket tartalmaz. Ezzel kapcsolatban egyéb részletes szabályokat a végrehajtási rendeletek szabályoznak. Fejezet célok alapelvek Fejezet: értelmező rendelkezések Fejezet Személyi és tárgyi hatálya Fejezet Ajánlatkérők és gazdasági szereplők …Fontos a gazdasági szereplők fogalma: Ez lehet ajánlattevő, alvállalkozó, stb. De a törvény csak ezt határozza meg, így az ebbe a körbe tartozókat kell értesíteni, tájékoztatni. V. fejezet: Közzététel és kommunikáció. …Erre kevés információt tartalmaz---végrehajtási rendelet szabályozza pl. hirdetményekre vonatkozó NFM rendelet. Dokumentáció fogalma:pontosításra került: műszaki követelmény+szerződés tervezet-----minden más kiegészítő irat..

+ a magyar nyelv használatának biztosítása ELSŐ RÉSZ I. Fejezet: Jogalkotás célja, a törvény alapelvei Verseny tisztasága, átláthatóság, nyilvánosság Közpénzek ésszerű felhasználása- hatékony és felelős gazdálkodás elve KKV, fenntartható fejlődés, szociális célkitűzések, jogszerű foglalkoztatás Esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód Jóhiszeműség, tisztesség, rendeltetésszerű joggyakorlás A jelenlegi joggyakorlat szerint is Döntőbizottsági eljárás kezdeményezhető alapelvi sérelmek miatt. Az új felsorolás szerint azonban önmagában már nem indítható. Ehhez a döntőbizottság megvizsgálja a jogalkotói szándékot is, és ehhez viszonyítja az alapelveket. A szlájdon a célok kerültek felsorolásra. Pirossal az új célok,- vagyis számos alapelvet beemelt a célok közé. kiemelve az alapelvek. Átláthatóság, Közpénzek hatékony és felelős gazdáskodás elve, jóhiszeműség, tisztesség, rendeltetésszerű joggyakorlás Verseny tisztasága, átláthatóság, nyilvánosság korábban is volt. De KKV, fenntartható fejlődés….külön Vhr-ben kerül szabályozásra. A beszerzési eljárásban való részvételének elősegítése. De KKV is megtanulhatna ajánlatot tenni, hiába írjuk le, magyarázattal, elkezd kötözködni.(Eddig így kellett benyújtani..vagy már többször voltam itt, eddig ez így volt. És itt jön képbe a rendeltetésszerű joggyakorlás: Ajánlattevő elkezdi az időt húzni, mert DB eljárást akar kezdeményezni. Mit tesz? Iratbetekintést kér, vitarendezést kezdeményez..Ha ez fennáll a DB előtt Ajánlatkérő hivatkozhat rá. Fontos: Magyar nyelv használata alapelvi szintre került. + a magyar nyelv használatának biztosítása

II. Fejezet: Értelmező rendelkezések ELSŐ RÉSZ II. Fejezet: Értelmező rendelkezések Ajánlatkérő, közös Ajánlatkérő Ajánlattevő, közös ajánlattevők Alvállalkozó (25 %-os arány) Erőforrást nyújtó szervezet (MEGSZŰNIK!) Többes pozíció tilalma Eljárás szereplői: Ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be Alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül részt vesz, kivéve Tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi; a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag szállítót Építési beruházás esetén az építőanyag szállítót. Eljárás szereplői: Pirossal az új fogalmak. Korábban is voltak, de nem volt törvényileg szabályozva. Alvállalkozó 25 % alatt alvállalkozó, felette csak közös ajánlattevő lehet. Fontos, hogy ajánlattevő és alvállalkozó is gazdasági szereplő. (megszűnik a 71 b-re hivatkozás) Megszűnik az erőforrást nyújtó szervezet, de kapacitást nyújtó lehet szigorú szabályokkal. Gondot okozott régebben, hogy anyacég leigazolta a teljesítést, de hazai leányvállalata sosem csinált adott tevékenységet. Többes pozíció tilalma szigorodott, ugyanazon eljárásban kétszer nem szerepelhet sem alvállalkozó, Ajánlattevő, kapacitást nyújtó sem. Alvállalkozó: megszűnik a papírok tömkelege. Ajánlattevőnek konkrétan meg kell nevezni, hogy ki mit fog tenni és hány százalékban. Táblázat: gyártó, forgalmazó, alapanyag szállító nem lehet alvállalkozó. Korábban alkalmassághoz igénybe vehette, mint alvállalkozó. Ha ilyen van kötelező a GVH-hoz fordulni. De kapacitást nyújtó lehet szigorú feltételekkel. DE 1 esetben lehet a gyártó Alvállalkozó- ha egyéb okból vesz igénybe gyártót pl.logisztikai feladatra.

II. Fejezet: Értelmező rendelkezések ELSŐ RÉSZ II. Fejezet: Értelmező rendelkezések Gazdasági szereplő: Bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, és/vagy építmények építését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja + ÉRDEKLŐDŐ Gazdasági szereplő: tág kategória. Ha a Kbt gazdasági szereplőt említ ezeket mind érteni kell rajta. Ezen kívül van még érdeklődő is. Ezt azonban nem határozták meg. Ezért ha valaki ír levelet, vagy telefonon érdeklődik érdemes megkérdezni, hogy milyen minőségben szerepel. Így kivédhető számos ellentmondás. Érdeklődő hasonló mint a betekintő de ezt szabályozták korábban, most miniszteri indoklás, példálózó felsorolás Kiegészítő tájékoztatást kér Dokumentációt kiváltotta, e-mailen kérdést tett fel Mindenképpen kérdezzünk rá minek minősül, jegyzőkönyvezzük le.

III. Fejezet: Személyi és tárgyi hatály ELSŐ RÉSZ III. Fejezet: Személyi és tárgyi hatály Közbeszerzési eljárást: Ajánlatkérőként meghatározott szervezetek, visszterhes szerződés megkötése céljából, megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében kötelesek lefolytatni. Ajánlatkérő a) minisztérium, központosított közbeszerző b) állam, önkormányzat, költségvetési szerv, közalapítvány… c) közjogi szervezet d) „in-house” szervezet 9. (1) bek. k. pont e) közszolgáltatók f) közszolgáltatók (kizárólagos jog) g) támogatott szervezet – több mint 50 % h) önkéntesen alkalmazó Új kategória a közjogi szervezet. Sok szervezet nem alkalmazta, mert nem volt egyértelmű. Most részletesen szabályozza. Így Zrt-k, Kht-k a honvédelmi tárcánál kötelezetté vált. In house szervezetek In house szerződés: Klasszikus ajánlatkérő és egyedüli tulajdonában álló gazdálkodó szervezet. (tárgya közfeladat, közszolgáltatás ellátása, Tulajdonos teljes körű ellenőrzési joggal rendelekzik a stratégiai célok és döntések befolyásolásában, (Árbevétel üzleti év nettó árbevételének 80%-a kettejük között fennáló ilyen jellegű szerződésből Új kategória továbbá az önkéntes alkalmazó. Eddig nem volt szabályozva.

az a jogképes szervezet, Közjogi szervezet 2004/18/EK irányelv az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza az ajánlatkérői minőség megállapítása szempontjából nem lényeges, hogy az itt meghatározott szervezet a közérdekű feladatán kívül más tevékenységet is folytat-e haszonszerzési céllal, akár a szervezet egyéb tevékenységéhez képest jelentősen kisebb arányban.

III. Fejezet: Közbeszerzés tárgya ELSŐ RÉSZ III. Fejezet: Közbeszerzés tárgya •Árubeszerzés •Építési beruházás •Építési koncesszió •Szolgáltatás megrendelése •Szolgáltatási koncesszió Amennyiben a szerződés több közbeszerzési tárgyat foglal magába a meghatározó értékű tárgy szerint kell minősíteni. 80-20 amennyiben a szerződés több közbeszerzési tárgyat foglal magába a meghatározó értékű tárgy szerint kell minősíteni. Pl javító anyag, javítás szolgáltatás marad a 80%-20%-os szabály, de a 20%-ra minden esetben az egyszerű eljárásrend alkalmazandó, és többször is alkalmazható (egyszerű eljárás kivételei e körben nem vehetők figyelembe)

III. Fejezet: Általános kivételi körök ELSŐ RÉSZ III. Fejezet: Általános kivételi körök a) Minősített adat, nemzetbiztonsági érdek b) Védelmi, katonai, rendvédelmi, rendészeti célok c)-e) Nemzetközi szerződés, nemzetközi szervezet eljárásrendje f) Elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, rendelkezésre bocsátása vagy igénybe vétele g)Központosított közbeszerzés az igénybe vevők részére h) Koncesszió, ha releváns tevékenységgel függ össze (XIV. Fejezet!) Szolgáltatási koncesszió, ha: Koncessziós tv. j) Autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás (külön törvény) k) In-house szerződések l) Helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatainak ellátása + ingatlan vétel, értékpapír kibocsátás, eladás, vétel, műsorszám vétel-fejlesztés, választottbírósági, közvetítői, békéltetői tevékenység, munkaszerződés, közszolgálati jogviszony, K+F szolgáltatás, kizárólagos jog

Európai Bíróság joggyakorlata alakította In house az EU-ban kivételt képeznek mind az uniós, mind a nemzeti közbeszerzési szabályok alól, mert szigorú korlátok között mellőzhetőek a közbeszerzésre irányadó szabályok EU jogszabály nem nevesíti Európai Bíróság joggyakorlata alakította 1.) Strukturális függés 2.) Gazdasági függés házon-belüli beszerzésekről akkor beszélhetünk, ha ajánlatkérő olyan ajánlattevővel köt szerződést, amely ugyan jogilag tőle elválik, ám (1) az ajánlatkérő a kérdéses személy felett olyan ellenőrzést gyakorol, mint amelyet a saját szervei felett („strukturális függés”) és (2) ez a személy a tevékenységét lényegében az őt fenntartó ajánlatkérő szerv javára végzi („gazdasági függés”). Teckal-ügy

In house az EU-ban amennyiben az adott szervezetben egy vagy több magánvállalkozás részesedéssel bír, még ha ez a részesedés kisebbségi tulajdon is, kizárja annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő szerv olyan terjedelemben gyakorolja ellenőrzési jogait, mint azt a saját, belső szervezeti egységei tekintetében teszi. Stadt Halle ügy abban az esetben, amikor több közjogi hatóság tulajdonában áll az a társaság, amelyre az előbbiek valamely közfeladat ellátását bízzák, akkor e társaságok közjogi hatóságok általi ellenőrzése gyakorolható e hatóságok által együttesen Sea ügy akkor is megvalósul az együttes irányítás, ha a társaság legfőbb szerve többségi szavazattal dönt valamely kérdésről Coditel ügy kiterjesztő rendelkezést tartalmaz a beszerzés tárgyát illetően, hiszen az nem csak a közszolgáltatás ellátására vonatkozhat, hanem a közszolgáltatás ellátásának megszervezésével összefüggő feladat ellátására is 2011 évi Kbt.

KORMÁNYZATI AJÁNLATKÉRŐ ELSŐ RÉSZ III. Fejezet: Közbeszerzési értékhatárok Lásd jelenleg hatályos rendelkezéseket. KORMÁNYZATI AJÁNLATKÉRŐ Nemzeti eljárásrendben : Árubeszerzés esetében: 8 millió Ft Építési beruházás esetében: 15 millió Ft Építési koncesszió esetében: 100 millió Ft Szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió Ft Szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió Ft DE! Építési beruházásnál 15-80 MFt helyett 15-150 MFt

(Az ajánlattevők, jelentkezők részére adott díj, jutalékkal együtt.) ELSŐ RÉSZ III. Fejezet: Közbeszerzés értéke - közbeszerzés megkezdésekor, - a közbeszerzés tárgyáért általában kért vagy kínált, - a Kbt. 12.-18. alapján megállapított, - legmagasabb összegű nettó teljes ellenszolgáltatás kell érteni. (Az ajánlattevők, jelentkezők részére adott díj, jutalékkal együtt.)

Részajánlat: egybeszámítandó. ELSŐ RÉSZ III. Fejezet: Becsült érték, egybeszámítás Részekre bontás tilalma; Egybe kell számítani: - hasonló áruk, vagy szolgáltatások szerződésének értékét, - amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint ….. - ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződéseket. Részajánlat: egybeszámítandó. Egybe számítás: módosítva lett, de az Uniós irányelvben nem ez szerepel. Korábban 3 feltétel együtt: rendeletése azonos, 12 hó vagy költségvetési év, egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni. (utolsót már törölték) Kérdés a hasonló fogalma: útmutatást ad a miniszteri indoklás: ami azt mondja ki hogy a korábbi joggyakorlatnak megfelelően.. Egy időben merül fel.: költségvetési szerveknél a tervezés során merül fel, tehát már az előző év végén. Ha nem akkor honnan van rá fedezet. Részajánlat: egybeszámítás---sokan keverik a fogalmat. Többfajta terméket lehet külön-külön részajánlatonként szerepeltetni. Nem jelenti azt az egybeszámítás, hogy mindegyikre egy céggel kell szerződni. CSAK AZ ELJÁRÁSMÓD MIATT LÉNYEGES Kérdés esetén minden esetben szakmai kollégiumtól lehet állásfoglalást kérni.

Példák Rendeltetés azonos: ha egy ajánlatkérő ugyanabban a költségvetési évben több intézménye vonatkozásában is takarítási szolgáltatást kíván beszerezni, akkor ezen szolgáltatások rendeltetése azonos, mert egymással helyettesíthetőek, így azok értékét egybe kell számítani. Hasonló: Ha egy ajánlatkérő tanácsadókat szeretne foglalkoztatni, pl. közbeszerzési tanácsadás, adó és pénzügyi tanácsadás, marketing és média tanácsadás stb. akkor ezek a tanácsadások nem azonosak, de hasonlóak, mert mindegyik azt a célt szolgálja, hogy a döntéshozó, a döntését megelőzően kikérje a tanácsadók véleményét, akik segítik a döntéshozót. Ezért ezen szolgáltatások rendeltetése nem azonos, de hasonló, mert az elérni kívánt cél azonos. Rendeltetés egymással összefügg: Ha az ajánlatkérő nagy mennyiségben rendel meg fordítást, mely fordítást lektorálni is kell, akkor a lektorált fordítás két szolgáltatásból tevődik össze: fordítás és lektorálás. Értelemszerűen, a kettő csak együtt váltja ki a kívánt eredményt, egyik a másik nélkül nem tudja a kívánt célt megvalósítani, így azok rendeltetése egymással közvetlenül összefügg.

III. Fejezet: Rendelkezések ELSŐ RÉSZ III. Fejezet: Rendelkezések Ajánlatkérő bejelenti a Kbt. hatály alá tartozását (30 nap); Közös ajánlatkérés lehetősége; Közbeszerzési Hatóság naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről; Közbeszerzési szabályzat, (tartalma); (1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket. A megfelelő (4) szakértelem bevonása; Bíráló Bizottság (3 tag, működése, döntés); FONTOS januárban ismét be kell jelentkezni mert Kbt 22. § (1) b alá tartozunk- -- helyette az új Kbt-ben Kbt. 6§ (1) a.-ba Közbeszerzési szabályzat tartalmát pontosítja…megjegyzem a HM FHH pontosan ezt alkalmazza, szószerint ugyanezen megfogalmazással.

III. Fejezet: Közös Ajánlattevő ELSŐ RÉSZ III. Fejezet: Közös Ajánlattevő Ha egy szervezet a közbeszerzés értékének 25 %-át meghaladó mértékben vesz részt akkor Közös Ajánlattevő Az egy közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be Kbt két pontja között ellentmondás van, ami logikailag feloldható: Ha 25 % alattit vesz igénybe és kiderül hogy 25 % felett vesz részt—tiltott, mert akkor aj ajánlattevő személye változna. Hiánypótlás során nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni, de 25 % feletti gazdasági szereplőt azonban át lehet minősíteni

IV. Fejezet: Összeférhetetlenség ELSŐ RÉSZ IV. Fejezet: Összeférhetetlenség Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséghez és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. továbbra sem eredményez összeférhetetlenséget a piacfelmérés, helyzetfelmérés keretében bekért árajánlat Nem vehet részt előkészítésben és az eljárás lefolytatásban sem: aki funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból – különösen gazdasági érdek, vagy eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt - nem képes Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban, ha közreműködése a verseny tisztaságának sérelmét eredményezi.  Nyilatkoztatni kell az eljárásba bevont személyeket. Összeférhetetlenség: nem határozza meg mit jelent, csak utólag értékelhető Új pont, hogy a becsült érték megállapításához lehet piacot kutatni.. Ez nem volt benne…így volt olyan cég, akit jogtalanul kizártak. Így ez nem beszerzési feladat, hanem az előkészítés időszakában, a költségvetéás tervezésekor, műszaki követelmény összeállítás időszakában történhet meg.

V. Fejezet: Közzététel és kommunikáció ELSŐ RÉSZ V. Fejezet: Közzététel és kommunikáció A Kbt. tételes felsorolást ad a hirdetményekről; Eredményhirdetés helyett összegezés megküldése; Eredményhirdetésről szóló tájékoztató – döntést vagy szerződéskötést követő 10 munkanapon belül kell közzétételre megküldeni (keretmegállapodás negyedévente); Szerződés módosításáról tájékoztató: 15 munkanapon belül kell megküldeni; Részletes szabály: vhr. A tételes felsorolás egy helyen—korábban össze vissza. Szerződés teljesítését nem kell megjelentetni KÉ-ben—de honlapon igen

V. Fejezet: Közzététel és kommunikáció ELSŐ RÉSZ V. Fejezet: Közzététel és kommunikáció KÖTELEZŐ KÖZZÉTÉTEL (saját vagy a Hatóság honlapján), : Közbeszerzési terv és módosítása, In-house szerződés(ek) Előzetes vitarendezéssel kapcsolatos információ Jogorvoslat adatai Közbeszerzési szerződés(ek) Szerződés teljesítésére vonatkozó adatok Éves statisztikai összegezés

V. Fejezet: Dokumentálás ELSŐ RÉSZ V. Fejezet: Dokumentálás Alakiság: marad az írásos forma. Nyilatkozat teljesítése: Közvetlen (postai) kézbesítés, faxon, e-úton (esélyegyenlőség!) Elektronikusan is gyakorolhatóak, külön vhr alapján. Postai kézbesítés: kivételesen! Valamennyi irat 5 évig megőrzendő. Továbbra sem kérhetőek a közhiteles vagy hatósági e-nyilvántartásból, ingyenesen, magyar nyelven nyerhető adatok igazolása Az elektronikus, hatósági, illetőleg közhiteles nyilvántartások köréről és Internetes elérhetőségéről a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítő 2014. évi 57. számában bocsátott ki útmutatót. Eltörlésre kerül a Kbt 70/A Bontás sem annyira prominens formai szempontból—alapelveket kell biztosítani. Közhiteles hatósági e-nyilvántartás Közbeszerzési Hatóság honlapján megtalálható, egyre bővül. Felelős fordítás-erre nincs jogszabály felelősség- tőle elvárható mérték (és ha nem beszéli a nyelvet?) Alakiság/Főszabály: egyszerű másolat Hiteles, eredeti forma abban az esetben kérhető, ha követelés érvényesítésére szolgál (bankgarancia) Ajánlatkérő a felelős fordítást is köteles elfogadni . (Felelősség??) EU- egyenértékű igazolás elfogadható