Kiben bűne bocsánatáért könyörgett… BALASSI BÁLINT Kiben bűne bocsánatáért könyörgett…

A költő képe

Szenci M. A. Balassi B. - feltétlen hit, az ebből fakadó biztonságérzet - a gyülekezet által nyújtott védettség tudata - a költő „közösségi én” - a szöveg a gyülekezeti lírához tartozik - kételkedő hit, zaklatottság - a hitért való könyörgés - a költő egyénként áll szemben Istennel - a versre személyes, egyénített lírai hangvétel jellemző

XLII. zsoltár Mint az szomjú szarvas, kit vadász rettentett Hegyeken, völgyeken széllel mind kergetett, Rí, leh, s alig vehet szegény lélegzetet, Keres kútfejeket, ……………………………………………………………… Kiért áldom őtet, erős kősziklámot, Csak ne hagyja fogyni el bizodalmamot, Mikor bosszantással gyújtják nyavolámot, Mint olajjal langot.

XLII. zsoltár Mint a szép híves patakra A szarvas kívánkozik Lelkem úgy óhajt Uramra, És hozzád fohászkodik. Tehozzád, én Istenem, Szomjúhozik én lelkem, Vajjon színed eleibe Mikor jutok, élő Isten? Midőn azt kérdik tőlem: Hol Istened, kit vártál? Ezen lelkem kiontom, És házadat óhajtom, Hol a hívek seregében Örvendek szép éneklésben.

Adj már csendességet belső ellentétektől feszülő, zaklatott hang; csupa kérlelő könyörgés, perlekedés, vita, szenvedélyes érvelés; a belső hullámzást jelzi a felszólító, kijelentő, kérdő, óhajtó mondatok váltakozása; műfaja: himnusz (Istenhez szóló magasztos, lírai hangvételű könyörgés); a lírai én önmagával folytatott vitája is: bűntudata ébreszti a kételyt, s hite oszlatja el; szerkezete: 1-2 vsz. könyörgés, 3-6 vsz. érvelés, indoklás, 7 vsz. könyörgés;

HISZEK HITETLENÜL ISTENBEN Ady Endre portréja

Az Istenes versek forrásai a Károli- Biblia, főleg az Ószövetség; a zsoltárok dallama és szókészlete; Nietzsche filozófiája; Kierkegaard felismerése: a hit ráhagyatkozás valakire, akinek létében nem vagyunk biztosak;

Ady hite és hitetlensége Isten az irodalomban (esszé) elméletileg tisztázza a témához való viszonyát: a kálvinista valláshoz kötődő gyermeki hit; az ifjúkor radikális istentagadása; felnőttkori szabad gondolkodás Istenhez fűződő viszonyáról; Az Isten-élmény rétegei: 1. gyermekkori szertartásemlékek, a ref. Közösség megtartó ereje (Karácsony); 2. sokféle Isten-kép, deista- panteista felfogás8 (A Sion- hegy alatt; Szeress engem, Istenem); 3. a modern kor köztes állapota: együtt az Istentől való elzárkózás és a rátalálás vágya( Menekülés az Úrhoz; Istenhez hanyatló árnyék); 4. a haragvó, bosszúálló istenképtől a szerető Isten képéig való eljutás (Köszönöm, köszönöm, köszönöm)

József Attila, az Isten szólongatója

J. A. – pogány vagy hívő? TISZTA SZÍVVEL Nincsen apám, se anyám, Se istenem, se hazám, Rend Szeretet „A görögkeleti vallásban Nyugalmat nem lelt, csak papot-” (József Attila) „Én istent nem hiszek s ha van,/ ne fáradjon velem;/ majd én föloldozom magam;/ ki él, segít nekem.” (A bűn)

„Fogadj fiadnak, Istenem!” „saját” vallás és Istenkép kialakítása Istenképe nem dogmatikus: APAI Istenkép gyermek próbál lenni az Istennel való kapcsolatában is (szeretethiány, vágy a kötődésre, törődésre) Többféle műfajban és hangnemben szólalnak meg Istenes versei: játékos hangnem (Betlehemi királyok, Istenem), támadó-vehemens (A bűn), könyörgő (Uram!), elkeseredett, élettől meggyötört, fájdalmas hangnem (Az Isten itt állt a hátam mögött...;Bukj föl az árból; Nem emel föl).

Egzisztencializmus- Heidegger „Atyát hívtál elesten, Embert, ha nincsen isten” (Tudod, hogy nincs bocsánat) (Mt.27,46; Jn.19,28-29) „ELI, ELI! LAMA SABAKTANI?” azaz: Én Istenem! Miért hagytál el engemet? -utoljára az emberekhez szól: „Szomjúhozom”

BUKJ FÖL AZ ÁRBÓL! (1937) Cím felszólító módja: feszültség; Beszédmód: zsoltárok hangjára emlékeztet A megszólítotthoz való viszony: apa- fiú kapcsolat; A védtelen ember támaszt keresése az erőt sugárzó alakban; Nem segítséget, büntetést követel; Ez megtartó erő lehet a nihillel szemben; Szerkezet: két pólus: semmi és Isten; Felfokozott, indulatos kifejezésmód; Bonyolult tartalom egyszerű dalformában;

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!