A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban és a pénzügyi közvetítő intézmények

I. A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban I.1. A pénzügyi rendszer jellemzői és feladatai Definíció: A pénzügyi rendszer olyan egyének, piacok, intézmények, törvények, szabályok és technikák összessége, amelyek lehetővé teszik a pénz és tőkekapcsolatokat a gazdaságban.

A pénzügyi rendszer a pénzkereslet – pénzkínálat találkozási helye, itt határozódik meg a hitel ára, a kamatláb

A pénzügyi rendszer elsődleges feladata a gazdaságban keletkező szabad tőkék, megtakarítások eljuttatása a megtakarítások felhasználóihoz, a hitelfelvevőkhöz.

A megtakarítás 3 módon válhat a beruházás forrásává: Önfinanszírozás (a megtakarító és a beruházó ugyanaz) Újraelosztás Végleges (állam: adók, támogatások) Ideiglenes (értékpapírok kibocsátása) A bankrendszer pénzteremtése (a betéteknél nagyobb mértékben) (utóbbi kettő a pénzügyi rendszeren keresztül)

A pénzügyi rendszer nagyon fontos közvetítő feladata a gazdasági erőforrások hatékony elosztása (allokációja)

A pénzügyi piac mint közvetítő

I.2. A megtakarítás és beruházás kapcsolata A makroökonómia alapegyenlete: Y = C + I + G + (X – M) Az adók figyelembevételével: Y = C + I + (G – T) + (X – M) És mivel Y – C = S, tehát átrendezve: 0 = (I – S) + (G – T) + (X – M) ami azt jelenti, hogy zárt gazdaságban az összes megtakarítás zérus

Ismét átrendezve: (S – I) = (G – T) + (X – M) Ez azt jelenti, hogy a megtakarítások csak akkor válnak teljes mértékben beruházássá, ha az állam és a külföld egyenlege kiegyensúlyozott (kiszorító hatás)

I.3. A pénzügyi piacok csoportosítása 1. Pénzpiac és tőkepiac 2. Nyílt és zárt piac 3. Elsődleges és másodlagos piac 4. Azonnali és határidős piac

I.3.1. Pénzpiac és tőkepiac A pénzpiac a rövid lejáratú pénzügyi eszközök piaca (néhány órától az éves lejáratig) A pénzpiac legfontosabb eszközei: Váltó Kincstárjegy Rövid lejáratú bankbetétek és bankhitelek Egyéb rövid lejáratú eszközök

A tőkepiac az évesnél hosszabb lejáratú pénzügyi eszközök piaca A tőkepiac eszközei: Kötvény Részvény Hosszú lejáratú bankbetét és bankhitel Egyéb hosszú lejáratú eszközök

A pénzügyi piacon a rövid időtartam miatt csak nagy összegekkel érdemes tranzakciót lebonyolítani, ezért nagybani piacnak is nevezik A tőkepiacon a hosszabb időtartam miatt a kisebb összegű befektetések gyakrabban megtalálhatóak

Ez a felosztás nemzetközi viszonylatban is létezik Nemzetközi pénzügyi piac: europiac Nemzetközi pénzpiac: eurodollár piac Nemzetközi tőkepiac: eurokötvény piac Ezek a piacok nem kötődnek Európához és a dollárhoz, de a fő központ London, és a fő valutanem a dollár

A nemzetköziség ismérve, hogy az adott ügyletet ne a hitel valutanemének országában kössék (ne a nemzeti valutával) Például: angol font kötvény kibocsátása Tokióban: eurokötvény kuvaiti dínár betét Chilében: eurodollár

I.3.2. Nyílt és zárt piac Másképpen nyílt és zárt kibocsátásnak is nevezik Nyílt kibocsátás esetén bárki vásárolhat az adott piacról Zárt kibocsátás csak meghatározott befektetői kör számára történik

I.3.3. Elsődleges és másodlagos piac Az elsődleges piacon az új értékpapírok kibocsátása történik A másodlagos piacon a korábban kibocsátott értékpapírok forgalmazása történik

A piacok jellemzői Elsődleges piac : Itt alakul át a megtakarítás működő tőkévé Növeli vállalati tőkét, a költségvetési tartozást Másodlagos piac Megteremti a likviditást, az eladhatóságot Nem változtatja meg a vállalati tőkét, a költségvetési tartozást

A másodlagos piac feladatai Biztosítja a piac likviditását (sokkal szívesebben vásárolunk új értékpapírt, ha tudjuk, hogy bármikor eladhatjuk) Összehangolja a különböző időtartamú megtakarításokat és befektetéseket (pl. ötéves pénzigény finanszírozása öt egyéves futamidejű kötvénnyel) Információt szolgáltat (pl. árfolyam-alakulás)

I.3.4. Azonnali és határidős piac Azonnali (prompt) piac: az üzletkötés a jelenben történik, a teljesítés is a jelenben történik (eltérés csupán a technikai átfutás ideje) Határidős (termin) piac: az üzletkötés a jelenben történik, de a teljesítés csak a jövőben (pl. futures, forward)

II. Pénzügyi közvetítő intézmények a pénzügyi rendszerben A megtakarításokat konkrét intézmények közvetítik a felhasználók felé Legfontosabb intézményei: Értékpapírpiacok Bankrendszer Egyéb pénzügyi intézmények

II.1. A tőkeáramlás típusai Közvetlen tőkeáramlás: a megtakarító közvetlenül bocsátja a tőkét a felhasználó rendelkezésére (pl. értékpapírpiac, tőzsde) A döntés, kockázat a befektetőé Közvetett tőkeáramlás: Intézményeken keresztül történik Kockázat az intézményé

A közvetett tőkeáramlás intézményei Monetáris közvetítők (keresk. bankok) Nem monetáris közvetítők Egyéb bankjellegű pénzintézetek Befektetési bankok Lízingtársaságok Befektetési alapok Egyéb Nem bankjellegű pénzintézetek Biztosítótársaságok Nyugdíjalapok

II.2. Közvetítő intézmények Kereskedelmi bankok Aktív bankműveletek Passzív bankműveletek Fizetési forgalom lebonyolítása Semleges bankügyletek (bankári szolgáltatások)

Legfontosabb feladataik, jellemzőik Befektetési bankok Legfontosabb feladataik, jellemzőik Tőkepiaci értékpapír-kibocsátás Befektetések megszervezése, lebonyolítása Főleg intézményi befektetőkkel, nagy összegekkel dolgozik Jelentős a súlyuk USA, Anglia, Japán-ban, mert itt szétválasztották a ker. banki és bef. banki tevékenységet a ker. bankok védelmében

Lízingtársaságok Hosszú lejáratú finanszírozás Az eszköz a finanszírozó tulajdonában marad az ügylet végéig Az igénybevevő amortizációs és adókedvezményhez jut

Feladata: a maradványtőke összegyűjtése és visszaforgatása Előnyei: Befektetési alapok Feladata: a maradványtőke összegyűjtése és visszaforgatása Előnyei: az alap pénzét jól képzett, jól informált szakembergárda kezeli Befektetési portfóliót képeznek a biztonság céljából (állampapír, kötvény, részvény)

Fajtái: Nyílt végű: a befektetési jegy bármikor visszaváltható Zárt végű: visszaváltás csak lejáratkor

Nem bankjellegű pénzintézetek (biztosító, nyugdíjalap): ezeknél a közvetítő funkció csak másodlagos, de a nagy összegek indokolttá teszik a befektetést