A termőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika

A termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;

Egyéb fogalmak Földbirtok: a föld használatának lehetősége, illetve az arra vonatkozó kötelezettség, amit a jog védelemben részesít. A földbirtoklás megvalósulhat tulajdoni és bérleti formában egyaránt. Gazdaság: elszámolási, termelési egység. Szervezeti-jogi keret, független a tulajdonviszonyoktól.

Egyéb fogalmak Üzem: olyan önálló technikai-gazdasági egység, amely egységes üzemvezetés alatt áll és mezőgazdasági terméket állít elő. agrárstatisztikai üzemi kritériumok; tesztüzemi rendszer üzemi kritériumai; agrártámogatással kapcsolatos üzemfogalom

A termőföld mint erőforrás Mezőgazdasági termelés alapja és eszköze. Természetes termőképesség (éghajlati, domborzati viszonyok, talaj) és az emberi tevékenység szerepe. Közvetlen termelőeszköz jelleg, közvetett termelőeszköz jelleg. Hozamok - jövedelem - földár összefüggés.

A termőföld mint erőforrás Megújítható erőforrás; Elpusztíthatatlan; Helyhez kötött; Vagyonmegőrző képesség - nem amortizálódik el.

A földár meghatározása Összkínálata állandó, általában nem növekszik magasabb ár megajánlásával, és nem csökkenthető alacsony bérleti díj következtében. árat meghatározza: adott földterületen milyen termékek termelhetők milyen mennyiségi összefüggés szerint alakul az egyes termékek marginális hozadéka, illetve átlag- és határhatékonysága.

A földhasználat jogi keretei Tulajdonosi földhasználat; Haszonbérlet; Egyéb formák (szívességi használat, részesművelés, felesbérlet)

A földbérlet néhány előnye Hatékony méreten történő gazdálkodás valósítható meg, jelentősebb tőkének a földbe történő befektetése nélkül, Könnyebben megvalósítható egy hatékony méretű és elhelyezkedésű üzem kialakítása, mint tulajdonon keresztül (ti. az alacsony mobilitás miatt), Elősegíti a termelési tényezők optimális felhasználási arányainak kialakulását,

A földtulajdon előnyei A földdel való rendelkezés csak ebben a formában lehet teljes. Hosszú távú döntéseknek inkább kedvez, mint a földbérleti pozíció. Kiszámíthatóbb jövedelem - kevésbé ingadozó, mint haszonbérlet esetén. Biztonságos vagyonmegőrzési forma.

Az EU birtokpolitikai szabályozása Letelepedés szabadsága Tőke szabad áramlása Diszkrimináció tilalma NINCS EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS

A földtulajdon és földhaszonbérlet szabályozása az EU tagállamaiban Szigorú törvényi szabályozást alkalmazó országok (pl. Dánia, Olaszország, Franciaország) Liberális szabályozást követő országok (pl. Nagy-Britannia, Görögország, Németország, Luxemburg)

http://www.uni-miskolc.hu/~agrarjog/kapitalista.doc

A földtulajdon szabályozása Megszerezhető birtokméret korlátozása - minimális, maximális méret, üzemtípustól függő mérethatárok; Egy gazdálkodó által működtetett üzemek számának korlátozása; Nem mezőgazdasági foglalkozásúak, nem helyi lakosok, tőkés társaságok birtokszerzésének akadályozása; Örökösödési törvények; Kötelező és támogatott birtokrendezés

A földbérlet szabályozása az EU tagállamokban A földbérlet időtartama - általában minimum, de lehet maximum is; Bérleti díj - felek megállapodása, vagy hatósági ellenőrzés-jóváhagyás, módosítás; Bérbeadó felmondási jogának a korlátozása; Bérlő beruházásainak a megtérítése; Alhaszonbérletbe adás; Elővásárlási jog biztosítása; Bérleti jogviszony öröklése

A földterület megoszlása az EU „régi” tagállamaiban

https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/fields/2097.html

Az egy farm által művelt földterület változása az EU-ban 1970-1997 között /ha/

Az egy farm által művelt földterület változása az EU-ban 1970-1997 között /ha/ Az EU átlag mögött igen eltérő átlagos birtokméretek állnak! Az átlagos birtokméretek folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak az országok többségében. Nem tapasztalható a birtokméret területén az országok között kiegyenlítődés. A farmok átlagos méretének növekedése arra utal, hogy a gazdaságok száma csökkendő tendenciát mutat.

A farmok számának változása 1970-97 között (előző időszak 100%)

A farmok számának változása 1970-97 között (előző időszak 100%) A gazdaságok száma csökkenést mutat. pl. Belgiumban 25 év alatt 116 ezer farm szüntette be a tevékenységét. Az 1-5 hektár közötti farmok száma 80 %-kal csökkent ez idő alatt. A farmok számának csökkenése= mezőgazdaságból élők számának folyamatos csökkenése, erőteljes birtokkoncentráció.

Az európai farmok megoszlása területhasználat szerint

Az EU-ban alkalmazott gazdasági méretkategóriák

A farmok megoszlása EME kategóriák szerint az Európai Unióban, 1995 /%/

A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban (1995)

A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban A kisebb üzemméret nem kedvez a főfoglakozásként folytatható mezőgazdasági termelésnek. Ilyen körülmények között az agrártevékenység csak más bevételi forrás mellett végezhető.

A gazdálkodók életkor szerinti megoszlása az Európai Unióban /1995/

A gazdálkodók életkor szerinti megoszlása az Európai Unióban Az európai gazdáknak csupán 8%-a fiatalabb 35 évesnél, 28%-uk idősebb 65 évesnél. Különösen jellemző az idős korosztály a déli területeken: Olaszország, Görögország, Portugália, Spanyolország esetében a gazdálkodók 1/3-a 65 év feletti.

Magyarország birtokviszonyai

A művelési ágak területének változása Magyarországon

Az ország 9303 ezer hektár területéből 7768 ezer hektár (83,5%) termőterület volt 2008-ban. A termőterület aránya hosszabb időszakot tekintve kismértékben, de folyamatosan csökken, elsősorban a települések és az infrastruktúra terjeszkedése következtében. A termőterületen belül 5790 ezer hektár mezőgazdasági, 1884 ezer ektár erdőterület volt. Az ország területéből a mezőgazdasági terület 62,2, az erdő 20,2%-ot foglalt el. Előbbi arány európai összehasonlításban magas, utóbbi alacsony. A 4503 ezer hektár szántóterület 48,4%-os aránya még kiemelkedőbb az európai országok közül.

A szántóterület 2008-ban 4503 ezer hektárt, az ország területéből 48%-ot (a mezőgazdasági területből pedig 78%-ot) foglalt el. Ebből 4418 ezer hektárt (98%-ot) hasznosított a mezőgazdaság.

Földbirtokmegoszlás az 1945-47-es földosztás után 5,6 100,0 9 299,5 1 651 313 Összesen 3 268,1 3,2 297,5 0,0 91 1726- 913,8 4,9 459,8 503 576-1725 193,9 8,4 780,9 0,3 4 028 116-575 74,8 4,4 413,3 5 522 58-115 50,5 8,1 749,3 0,9 14 855 28,9-57,6 19,2 14,7 1 363,2 4,3 71 054 11,6-28,8 9,2 17,3 1 613,5 10,6 175 364 5,9-11,5 5,1 21,1 1 960,6 23,5 388 093 3,0-5,8 1,7 17,9 1 661,4 60,1 991 803* - 2,9 1947. XII. 31- én Megoszlása (%) Ezer hektár Megoszlása Száma Egy gazdaság átlagos területe (ha) Összes területe A gazdaságok Birtoknagyság /ha/ Forrás: Laczka S.; A földterület és a földhasználat alakulása 1945 és 1994 között, 1996

A termőföldhasználat megoszlása 1989-ben

Mi a helyzet ma? Az ország összes földterületének 41%-át gazdasági szervezetek, 30%-át egyéni gazdálkodók használták 2008-ban. A fennmaradó 29% gazdaságra nem azonosítható terület, melynek közel fele nem mezőgazdasági hasznosítású volt. A földhasználat gazdálkodási formák szerinti összetétele az utóbbi években lényegében nem változott.

Magyarország birtokszerkezete Az egyéni gazdaságok földhasználatának változása 1994-2000. között (KSH 1994,ÁMÖ 2000)

2007-ben mintegy 7400 gazdasági szervezet folytatott mezőgazdasági tevékenységet. Rajtuk kívül számos olyan szervezet, intézmény (nemzeti parkok, vízügyi szervek, MÁV, repülőterek, honvédség, egyházak stb.) működött, amelyek a földterület passzív használói voltak, tényleges mezőgazdasági tevékenységük elenyésző. A mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságok száma 2007-ben megközelítette a 619 ezret – rajtuk kívül említésre méltó még a ház körüli és az üdülőkhöz tartozó kertekben folytatott mezőgazdasági tevékenység is.

2005 óta mind a gazdasági szervezetek, mind az egyéni gazdaságok száma csökkent, előbbieké 6, utóbbiaké 12,5 százalékkal. Az összeírás évében a gazdasági szervezetek 76,5 százaléka használt mezőgazdasági földterületet, átlagos mezőgazdasági területük 386 hektár volt. A mezőgazdasági területet használó egyéni gazdaságok (91,5 százalék) átlagosan 3,6 hektár mezőgazdasági területet műveltek. 2005 óta a gazdasági szervezetek átlagos mezőgazdasági területe 3, az egyéni gazdaságoké 13 százalékkal növekedett.

A gazdasági szervezetek 27 százaléka, az egyéni gazdaságok háromnegyede használt 1 hektárnál kisebb mezőgazdasági területet összes mezőgazdasági területük 1, illetve 4 százalékán. Míg a gazdasági szervezetek esetében a 300 hektárt meghaladó gazdaságméret volt a meghatározó, addig az egyéni gazdaságok összes mezőgazdasági területének 73 százalékát a 10–300 hektár méretű egyéni gazdaságok (a gazdaságok 6 százaléka) tették ki. A két gazdálkodási forma birtokszerkezetében alapvető változások 2005 óta nem következtek be

Figyelem! A magyar statisztika megközelítése miatt az is gazdaságnak számít, ami évente egy sertést hízlal csupán! Csak saját fogyasztásra termel a gazdaságok 51,3% (363 ezer gazdaság) Saját fogyasztás és felesleg értékesítés – 234 ezer gazdaság, 33,1% Elsősorban értékesítésre termel a gazdaságok 15,5%-a (109 ezer gazdaság) Szolgáltatást végez 707 gazdaság – 0,1%.

Jogi szabályozás, árak és bérleti díjak

családi gazdaság legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma;

a családi gazdálkodó: a családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki 1. a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, 2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat, 3. mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott, 4. legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van;

helyben lakó: (a 2010-es módosítás alapján) az a családi gazdálkodó, vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek a bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen, illetve 15 kilométeren belüli szomszédtelepülésen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik.

helyben lakó szomszéd az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld vagy tanya közvetlenül szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával;

önálló vállalkozó, önfoglalkoztató: Önálló vállalkozó az egyéni vállalkozó, az egyéni cég vagy az önfoglalkoztató; önfoglalkoztató az a magánszemély, aki bármely jogszabály szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenységet végez, ha az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik;

A termőföld tulajdonának megszerzése Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű termőföld legyen. A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt.

Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát - a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével - nem szerezheti meg. (2) Egyházi jogi személy végintézkedés, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján termőföldre tulajdonjogot szerezhet. (3) Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet szerezhet. (4) A szervezeti változással, illetve társasági formaváltással, egyesüléssel vagy szétválással létrejött belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet a jogelődje - 1994. július 27-ét megelőzően megszerzett - tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát megszerezheti.

Külföldiek tulajdonszerzése A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. Kivétel: A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.

A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania, másrészt - a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket - teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia.

hatósági igazolások a tagállami állampolgár esetében: A) idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy legalább három éve folyamatosan és jogszerűen lakik Magyarországon; b) a letelepedési engedéllyel nem rendelkező tagállami állampolgárnak érvényes tartózkodási engedélyt, illetőleg az eziránti kérelem benyújtását tanúsító igazolást; c) a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolását arról, hogy a tulajdonszerzést megelőző három évben saját nevében, saját kockázatára folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet folytatott Magyarországon. A mezőgazdasági igazgatási szervnek az igazolását környezettanulmány alapján kell kiállítania. A környezettanulmány során a mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági tevékenység folytatását vizsgálja.

Nem tagadható meg az igazolás kiadása, ha a tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzést megelőző mindhárom évben mezőgazdasági tevékenységből volt bevétele, és ezt az adóhatóság igazolásával bizonyítja, ha a tagállami állampolgárnak a három év alatt azért nem volt bevétele, mert mezőgazdasági célú beruházása (pl. ültetvénytelepítés) még nem hasznosult, és a beruházás megtörténtét bizonyítja.

Elővásárlási jogok (2010-es módosítás: első helyre az állam kerül) elővásárlási jog illeti meg: a)  a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint; b)  a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; c)  a helyben lakó szomszédot; d)  a helyben lakót; e)  haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt

Helyben lakó és helyben lakó szomszéd esetén az elővásárlási jog sorrendje a)  a családi gazdálkodó; b)  nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó. C) A 2010-es módosítás kivette a gazdasági szervezetek tagjaira, részvényeseire vonatkozó elővásárlási jog lehetőségét!

2010-ben hatályba lépő új szabályok A megkötött szerződés tartalmából nyilvános lesz a szerződő neve, a föld fekvése és helyrajzi száma, az ellenszolgáltatás összege és a fizetési határidő, valamint haszonbérletnél és vagyonkezelésnél a szerződés időtartama is. A nettó ötmillió forintnál magasabb ellenértékű szerződéseket az NFA a honlapján teszi közzé. Az NFA jogutóda a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, ezért a korábbi szerződéseknél nem kell szerződést módosítani. A Nemzeti Földalapban lévő nagy értékű - százmillió forint vagy száz hektár feletti - földterületek hasznosításáról a Birtokpolitikai Tanács dönt. Az NFA felett agrárügyekért is felelős vidékfejlesztési miniszter a Nemzeti Földalapkezelő Szervezeten keresztül gyakorol felügyeletet

A haszonbérlő az elővásárlási jogot akkor gyakorolhatja, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll.

A haszonbérlet Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a (2)-(4) bekezdések szerinti határozott időre kötheti meg. (2) A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel legfeljebb húsz év lehet. (3) Erdő művelési ágú termőföldre, illetőleg erdő telepítésére vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a termelési időszak (vágásérettségi kor) lejártát követő ötödik év végéig lehet megkötni. (4) Szőlő és gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetőleg szőlő, gyümölcsös vagy más ültetvény telepítése céljából a haszonbérleti szerződést legfeljebb annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg ültetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási időszak). (5)

Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb a belföldiekre meghatározott időtartamra köthet haszonbérleti szerződést.

Az előhaszonbérleti jog illeti meg a) a volt haszonbérlőt, illetve ha a volt haszonbérlő a tulajdonos hozzájárulásával ültetvényt telepített vagy halastavat létesített, az általa kijelölt személyt feltéve, hogy a haszonbérlet nem a tulajdonos azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg; b) a helyben lakó szomszédot; c) a helyben lakót.

A haszonbérelhető terület nagysága Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a Magyar Állam, az önkormányzat és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe. (2) Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50 000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet. E korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetve a gazdasági társaság a tagjától vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a földalapkezelő szervtől haszonbérel. Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 hektár területnagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.

Földhasználatot az alapul szolgáló jogcímmel együtt 1 ha-t meghaladó területméret esetén kötelező 30 napon belül bejelenteni a földhasználati nyilvántartásba.

A termőföld ára és bére Bár a magyar termőföld ára a csatlakozással lassú emelkedésnek indult, még jóval az uniós átlag alatt van. Az EU-országokban a hektáronkénti átlagár 2-5 millió, nálunk viszont csak 350-450 ezer forint között mozog. A szakemberek változást jósolnak: a jó minőségű hazai földek ára 4-5 éven belül megközelíti az uniós átlagot. (2006) Jelentősen 30-40 százalékkal növekedett 2008-ban a termőföld ára a közvetítők tapasztalatai szerint Magyarországon, de az emelkedés még így is 10-20 százalékkal alacsonyabb a Nyugat-Európában tapasztalttól. Mára a hektáronkénti átlagár elérte a 700 ezer forintot (2009)

http://public. sheet. zoho http://public.sheet.zoho.com/public/amtthews/%2FrJRKq076sCktRb5%2F5e62JjJBwXIZTwSvrJ5jvldIozedyBqFSHfXCcgg50iKNTP?mode=print http://menedzser2.ymmf.hu/userfiles/potencialis_foldberleti_dijak_megyenkent_B.pdf

Az illetékhivatalok nyilvántartásai szerint évente 200-220 ezer hektár cserél gazdát. Általában jelentős eltérés tapasztalható az ország egyes régióiban kialakult árak között, Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön például 10-15 százalékkal az országos átlag alatt mozog az ár, míg a Dél-Dunántúlon 30%-kal magasabb. Az átlagos minőségű szántó hektáronkénti ára is jelentős eltéréseket mutat, a legtöbbet az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon kell fizetni (350-900 ezer forintot), a legkevesebbet Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön (250-400 ezer forintot hektáronként).

Magyarország tavaly ősszel jelezte Brüsszelben, hogy mivel még mindig nagy a különbség a termőföld hazai és régebbi tagállamokbeli árai között, a hétéves türelmi idő 2011-es lejárta után érvényesíteni szeretné a korlátozást további három évre. A hosszabbítást a lejárat évében, tehát 2011-ben kell majd kezdeményezni, a lejárat előtt fél évvel. Ha elfogadják a javaslatot az EU-ban, akkor a külföldiek általánosságban 2014-ig nem juthatnának a magyar termőföldhöz. (Úgy tűnik egyelőre a Bizottság nem látja indokoltnak a meghosszabbítást!)

A mezőgazdasági területek közel 60 százalékát haszonbérbe adják, jellemzően öt-tíz évre kötött szerződéssel. A hosszabb távú megállapodást adókedvezmény ösztönzi; ha öt évnél hosszabb időre szól a bérleti szerződés, nem kell a tulajdonosnak forrásadót fizetnie. A bérleti díjak egyébként a csatlakozást követően szintén csak kismértékben nőttek, aminek következményeként - az AKI adatai szerint - az átlagos földbérleti díj hektáronként 18,8 ezer forint körül alakul, ez 3-6-szor alacsonyabb, mint az unió régi tagállamaiban.