Termőföld, Földbérlet, Földpiac I. Előadás Előadó: Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd

Termőföld, Földbérlet, Földpiac Gazdaság: Az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége Gazdaság (másképp): A természet és a társadalom közötti interaktív kapcsolat (kölcsönhatás), amelynek keretei között az emberek elsajátítják a természet javait a szükségletek kielégítése céljából. Szükséglet: Az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeinek elsajátítása iránti belső igény, amely az embert cselekvésre motiválja a hiányérzet megszüntetése céljából

Termőföld, Földbérlet, Földpiac Termelés: Emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállítása Termelés II.: Tágabb értelemben magába foglalja a az újratermelést, a javak elosztását, forgalmazást, végső felhasználását, fogyasztását. Termelés III.: Tudatos emberi céloknak megfelelő módon rendelkezésre álló tényezők (inputok) belépnek a termelési folyamatokba, részben vagy egészen eredeti jellegüket, minőségüket elvesztik, s ennek során végül termékké (outputtá) változnak

Termőföld, Földbérlet, Földpiac A termeléshez szükség van bizonyos erőforrásokra (feltételekre), amely nélkül a termelés folyamata nem jöhet létre. A termelési feltételek (erőforrások) adottságokkal, korlátokkal csökkentett része adja a termelési tényezők halmazát (input kombinációk). Termelési tényezők: Elsődleges: Természeti tényezők (föld, vizek, erdők, bányakincsek), élőmunka Másodlagos: tőke, menedzsment,

Termőföld, Földbérlet, Földpiac Élőmunka: Az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyeket a a termelési tevékenység során használ (felhasznál). Természeti tényezők: Természetes formájukban alkalmasak termelési tevékenységekre Tőke: Termelési folyamat eredménye, Reáltőke (fizikai tőke), Pénztőke Reáltőke: gép, anyag, berendezés, ingatlan Pénztőke: készpénz, bakszámla pénz, értékpapír

Termőföld, Földbérlet, Földpiac Szűkösség törvénye: A termelési tényezők korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, ezért van értékük, mindig a legkisebb mennyiségben rendelkezésre álló termelési tényező befolyásolja legnagyobb mértékben a többi használatát (Liebig minimum elv) A gazdálkodó dönt, optimalizál, melyik termelési tényezőt, milyen formában, melyikidőpontban, mekkora mennyiségben alkalmazza. A döntést befolyásoló paraméterek: összköltség, határköltség, hatékonyság, termelékenység, haszonáldozati költség, takarékosság, adottságok, üzemméret, internáliák (agrárpolitika, adórendszer, támogatások, törvények, piaci lehetőségek stb.), tulajdon

Termőföld, Földbérlet, Földpiac Tulajdon: A termelési tényezők elsajátítása során létrejövő gazdasági viszonyok összessége. A tulajdon lényegi elemei: birtoklás, rendelkezés, használat A tulajdon két alaptípusa: magántulajdon, köztulajdon Meghatározza az emberek helyét a gazdasági folyamatokban Megjelenik a gazdasági szervezetek formáiban

Termőföld, Földbérlet, Földpiac A magántulajdon: a termelés folyamán a termelési tényezők áruformájának a magántulajdonán alapul Klasszikus tőkés magántulajdon: egyetlen személy (család) tőketulajdonát jelenti, a tulajdonos az összes tulajdonosi funkciót (gazdálkodás, ellenőrzés működtetés konkrét feladatai) is ellátja Modern magántulajdon: A tulajdon és a tulajdonosi funkciók szétválnak (pl. Rt.) Magántulajdon esetén az embereket ki is lehet zárni a tulajdonlásból

Termőföld, Földbérlet, Földpiac A mezőgazdaság termelőerői közül a termőföldnek – mint mennyiségileg abszolút korlátozott erőforrás – meghatározó jelentősége van a mezőgazdasági termelésben. Magyarországon a termőfölddel való megfontolt gazdálkodás különösen fontos, mert a népsűrűség (109 fő/km2) a világátlagnak ötszöröse az európainak kétszerese. Viszonylag kis területen kell megtermelni a hazai lakosság szükségletét kielégítő termékeket úgy, hogy közben az egyre bővülő mezőgazdaságon kívüli termelő- és nem termelő tevékenységek számára is megfelelő nagyságú terület maradjon

Termőföld, Földbérlet, Földpiac A föld egy olyan speciális termelőeszköz, amely nem sorolható egy kategóriába a szabad javakkal. A termőföld szerepe rendkívül összetett a multifunkcionális mezőgazdaságban. Nemzetörökség része A folyamatos fenntartható gazdálkodás érdekeit szem előtt tartva, az értékének megőrzése csak a környezet maximális védelme esetén valósulhat meg. A gazdaságos felhasználására való törekvésnek kifejezésre kell jutnia a közgazdasági és üzemgazdasági számításokban is.

Termőföld, Földbérlet, Földpiac Szükséges a föld értékelése Fiziokraták (feudális szemlélet): gazdagság igazi forrása a mezőgazdasági termelés, mely a termék természetes növekedésével új értéket hoz létre Munkaérték-elmélet: érték az emberi munka terméke, de a termőföld nem munkatermék és ugyanakkor van ára, bérleti díja. Az ár centruma pedig az az érték, amely nem más, mint a testet öltött munka. Marx: föld nem munkatermék, de monopolizálható, magántulajdonná tehető eszköz, amely áruvá válik. A magántulajdon életre hívja önmaga bérletét, és a bérletnek a használati díját, a földjáradékot.

Termőföld, Földbérlet, Földpiac Aranykorona rendszer: 1875-től A föld aranykorona értékét az egy kataszteri holdon előállított tiszta jövedelemhez kötötték. Kateszteri tisztajövedelem: A kataszteri tiszta jövedelem a föld értékének az 5 %- a, amely szántónál 6 év tiszta jövedelmének átlaga (1kh=0.535ha). Az aranykorona értéket utoljára 1909-ben módosították. Termőhelyi értékszám Kompenzációs érték Termőföld termelékenység Gyakorlatban Kizárólag Aranykorona Rendszer

Termőföld, Földbérlet, Földpiac Helytelen földértékelés, az aranykorona fogalmának helytelen értelmezéséből adódódik. Példa: 1 Ak=20.0000Ft 1ha szántó (közepes minőség) = 20 Ak 1 ha szántó értéke= 400.000Ft Helyes értékelés: Ak = tiszta jövedelem 5 %-a = 20 Ak 20 X 5% = 100% ebből következően 20 X 400.000 = 8 millió Magyarországon a szántóföld ára: 400.000 Ft-tól Ausztria: 1.5 milliótól, Németország: 3 milliótól, Hollandia: 9 milliótól

Termőföld, Földbérlet, Földpiac Bérleti díj: A tulajdon kölcsönadásából létrejött hozadék (kamat), amelyet a kölcsönvevőnek kell megfizetnie. Termőföld esetén földjáradék (Magyar fogalomrendszer) Földjáradék: abszolút, különbözeti Különbözeti: elhelyezkedés, minőség, infrastruktúra Magyarországon a bérleti díj: 20.000 Ft-tól Ausztria: 60.000 Ft-tól, Németország: 70.000 Ft-tól, Hollandia: 90.000 Ft-tól

Termőföld, Földbérlet, Földpiac A mezőgazdasági tevékenységek eredményességét befolyásolja: föld minősége földhasználat birtokstruktúra tulajdonviszonyok birtokok tagoltsága földpiac

Termőföld, Földbérlet, Földpiac Birtokstruktúra a magyar mezőgazdaságban a privatizáció következtében 5,6 millió hektár termőterület került 2,6 millió magánszemély tulajdonába. kárpótlási földalap: 2,1 millió hektár volt, 1 millió földrészletben tulajdont szerzett személyek száma közel 760 ezer A részarány tulajdonra kijelölt 3,5 millió hektár területből 1,8 millió tulajdonos részesült átlagosan 1,9 hektár területtel.

Termőföld, Földbérlet, Földpiac A mezőgazdasági területek tulajdonosi struktúrája 2003-ban: magántulajdon: 83%-os állami tulajdon: 10% átalakult szövetkezeteké: 3% gazdasági társaságoké: 4%. külterületi földek: természetes: 66,7%-a jogi személyek: 33,3%-a állam: 24,8%-a

Termőföld, Földbérlet, Földpiac Az ország földterületének %-os megoszlása gazdálkodási formák szerint, 1989-2001 Forrás: Dr. Varga Gyula forrás: Dr. Varga Gyula

Termőföld, Földbérlet, Földpiac A földforgalom (földpiac) nem haladja meg a földterület 1 %-át. (Az unióban hasonlóan alakul) Okai: az EU csatlakozást követően valószínűsíthetően emelkedő földárak iránti várakozás, a kis méretű, elaprózott tulajdonok iránt jelentkező mérsékelt kereslet, az idős, illetve a földjüket művelni nem szándékozó tulajdonosoknak rendszeres jövedelem-kiegészítést jelentő bérbeadás, a visszakapott földtulajdonhoz, a tulajdonnal való rendelkezés jogához ma még kötődő nosztalgia, ragaszkodás.

Termőföld, Földbérlet, Földpiac Birtokrendezés: A birtokrendezés olyan helyileg támogatott, jogilag szabályozott, összetett tevékenység, amelynek során vidéki térségekben újrarendezik a földtulajdon- és a földhasználat szerkezetét. Célja: A birtokrendezés során a földtulajdonosok és földhasználók szétszórtan elhelyezkedő földrészeinek egyesítése, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának és a vidék fenntartható fejlődésének elősegítése érdekében

SWOT Analízis Erősségek a termőföld magánosítása gyakorlatilag lezárult, a vidéki népesség jelentős körében erős ragaszkodás tapasztalható a földművelés, illetve a mezőgazdasági termelés iránt, a mezőgazdaság számára kiváló adottságok kihasználását segítik az országrészenként egybefüggő mezőgazdasági hasznosítású területek, megindult a földtulajdon- és földhasználat koncentrációja, erőteljes hajlam tapasztalható a földhasználók részéről az általuk használt földterület térbeli koncentrálása iránt, a nagyüzemi gazdálkodás korában nagyméretű és egybefüggő táblák művelésével kapcsolatos kedvező tapasztalatok hatása még érződik,

SWOT Analízis Erősségek a földtulajdon erőteljes tagoltságához képest a földhasználatban javulás érződik (ma már mintegy 13 ezer gazdaság használja a mezőgazdasági terület 75%-át), még hasznosíthatóan léteznek olyan üzemközpontok (majorságok, nagyüzemi telepek, tanyák), ahol a termelési - lakóhely funkció egybekapcsolódott, a birtokrendezést követően is hasznosítható a korábbi nagyüzemi termeléshez kötődő infrastruktúra (úthálózat, vízelvezető rendszerek, öntöző rendszerek) jelentős része, bár nem tökéletes, de működő földbérleti rendszer, nagy értékű felhalmozódott szaktudás és a termelők jelentős részénél innovációs készség.

SWOT Analízis Gyengeségek a birtokok szétaprózódtak, térben erőteljesen tagoltak, a földhasználat és földtulajdon túlzottan elkülönült, alacsony a gazdaságilag életképes egyéni gazdaságok aránya, aránytalanul magas a kisméretű egyéni gazdaságok száma, a kultúrállapot fenntartása, a művelési kötelezettség érvényesítése a tagolt területeken nehézségekbe ütközik, számos korábban létesített állattartó telep szerves kapcsolata megszakadt a termőfölddel, a földhasználatban a társadalompolitikai érdekek (tájvédelem, fenntarthatóság, vidékfejlesztés) még nem kellően tudatosultak

SWOT Analízis Gyengeségek tisztázatlan tulajdonú birtoktestek előfordulása, osztatlan közös tulajdonok, a földcserék, illetve földhasználat vonatkozásában nincs kellően megalapozva a többségi akarat érvényesítésének jogi lehetősége (így a többségi akarat jogi definiálása), a magasabb földárak iránti várakozás visszafogja a földpiacot, nem érződik határozott szervező erő a helyi kezdeményezésű birtokrendezésben, nincs a szakmai közvélemény által megvitatott és elfogadott módszer a termőföld értékarányos cseréjére vonatkozóan,

SWOT Analízis Gyengeségek a földhasználati felmérések nem pontosan mutatják a földhasználat valós képét, jellemzőek a rövid időtartamú (3-5 év) bérleti szerződések, a mezőgazdasági területek öröklési szabályozása nem véd a további elaprózódástól, nincs szervezett felvilágosítás, tájékoztatás a birtokkoncentráció, birtokrendezéssel kapcsolatban, az érdekeltek jelentős körében nem tudatosultak az előnyök, nincs társadalmi közmegegyezésen alapuló birtokpolitikai koncepciónk.

SWOT Analízis Lehetőségek az EU tagsággal a mezőgazdasági termelés biztonságosabbá válhat, új vidékfejlesztési (támogatási) intézkedések forrásokat indukálnak, illetve újfajta tervezési-földhasználati megközelítéseket alakítanak ki, a mezőgazdaság- és a vidék multifunkcionális jellege erősödik, az országban nagyléptékű fejlesztési projektek indulnak, illetve folytatódnak, a birtokrendezés pozitív külföldi tapasztalatai nálunk is gyakorlati megvalósítást ösztönöznek, hosszabb távon a földpiac élénkülése remélhető, a földhasználók generációváltása szemléletformáló hatású, helyi civilszerveződések élénkülnek (önszerveződő vidéki társadalom), melyek szerepet vállalhatnak birtokrendezésben is.

Veszélyek: SWOT Analízis a magyar gazdálkodók (termelők) versenyképessége romlik, a kultúrtáj fenntartása veszélybe kerül összefüggő nagy (főként kedvezőtlen adottságú, illetve egyéb okok miatt hátrányos helyzetű) térségekben, felerősödhetnek a spekulációs célú földvásárlások, a gazdálkodók tartózkodnak a föld termőképességét, minőségét hosszú távon befolyásoló befektetésektől (melioráció, öntözés), a kárt okozó természeti elemek (árvíz, belvíz, erózió, defláció) hatása hatékonyan nem mérsékelhető, nem sikerül társadalmi közmegegyezésen alapuló birtokpolitikai koncepciót kialakítani

Termőföld, Földbérlet, Földpiac. Fő cél: A versenyképes mezőgazdasági termelést és racionális tájhasználatot elősegítő földhasználati- és birtokstruktúra. Általános (átfogó) célok: A birtokszerkezet elaprózottságának csökkentése A földhasználat és földtulajdon elkülönülésének mérséklése A birtokok tagoltságának megszűntetése A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növelése Integrált vidékfejlesztés – a vidéki népesség életfeltételeinek javítása

Termőföld, Földbérlet, Földpiac Operatív (specifikus) célok: A birtokrendezés elősegítése jogi eszközökkel (jogszabályokkal) Hatékony, az igényekhez igazodó intézményrendszer működtetése A birtokrendezésben érdekeltek felkészítése a birokrendezésre Figyelemfelkeltés a birtokrendezés iránt, elfogadtatása a társadalommal

Termőföld, Földbérlet, Földpiac Prioritások: A birtokrendezés elvi- és jogi megalapozása A koordináló intézmény kialakítása, a kapcsolódó intézményrendszer modernizálása Pénzügyi- és egyéb feltételek megteremtése Társadalmi elfogadtatás és felkészítés, a tudatosság erősítése

Termőföld, Földbérlet, Földpiac Spontán birokrendezés (nem intézményesített, helyi kezdeményezésű, „nullához közeli” megoldás) Intézményesített birtokrendezés (mérsékelt ütemű, de érzékelhető, „látható” eredményt hozó megoldás) Erőteljes ütemű birtokrendezés („teljes-körű” megoldás)

Köszönöm Figyelmüket! „Mindenki vegyen földet, mert ennél jobb befektetés jelenleg nincs a földön”