Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Szakmacsoport neve és száma: Marketing- és reklámügyintéző 52 342 01 0000 00 00 Szakképesítés neve és OKJ száma: Marketing- és reklámügyintéző 52 342 01 0000 00 00 Modul neve és száma: Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek 0061-06 Tananyagegység neve és száma: Üzleti adminisztráció 320/1.0/0061-06 Tananyagelem neve és száma: Az üzleti tevékenységgel kapcsolatos feladatok: 320/1.4/0061-06 9. óra - A szerződések fajtái Készítette Süveges Andrásné Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Szerződések A szerződés két vagy több személy egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata; olyan ígéret vagy megállapodás, amit a jog elismer és akár kényszerítheti is a betartását. A szerződések alapvető feltételei a fejlett gazdasági életnek. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Magyarországon nincs ún. szerződéses típuskényszer, ezért gyakoriak az ún. vegyes szerződések vagy az atipikus szerződések, amelyek egyetlen szerződéstípusba sem sorolhatóak. A szerződés az egyik ún. "kötelemfakasztó tényállás" – a szerződésen kívüli károkozás és egyéb kötelemfakasztó tényállások, mint például a jogalap nélküli gazdagodás mellett. Ennek megfelelően a szerződési jog a kötelmi jog része. Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola A szerződések alapelveit részben a jogalkotás, részben a jogalkalmazás fejlesztette ki. Ide tartoznak: a felek egyenlőségének elve (a megállapodások a felekre kötelező erővel bírnak, függetlenül a megállapodás formájától, illetve attól, hogy beleillik-e az adott megállapodás valamely szerződéstípusba). Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Érvényes szerződéshez a következő feltételeknek kell teljesülnie: Kölcsönös megegyezés – (lásd még ajánlattétel és elfogadás): A feleknek közösen akarniuk kell a szerződés létrejöttét, és ezt kifejezésre kell juttatniuk. Jogképes felek: Mindegyik fél jogképes kell hogy legyen, és képes kell legyen rá, hogy megértse a döntés feltételeit és jogi következményeit. A vállalatokat a jog jogi személynek tekinti, és megengedi számukra a szerződéskötést. Visszterhesség: az egyik fél által felajánlott szolgáltatás arányban kell hogy legyen a másik fél által felajánlott ellenszolgáltatással Lehetséges érvénytelenségi okok: Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Akarathiba: semmis a szerződéskötésre korlátozott cselekvőképessége miatt képtelen személy akaratnyilatkozata, a tréfából tett nyilatkozat, a színlelt szerződési szándék, a fizikai kényszer, szellemi befolyásoltság vagy fenyegetés hatására tett nyilatkozatok, valamint ha a másik fél részéről tudatos megtévesztés vagy tévedés történt egy lényeges körülményre vonatkozóan; illetve megtámadható a szerződés akkor, ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás nincs egymással arányban; Lehetetlen szerződés: a szerződés teljesítése leküzdhetetlen akadályba ütközik, ami lehet: fizikai lehetetlenség, ha leküzdhetetlen természeti akadály áll fenn, például "ha a Pokol befagy"; jogi lehetetlenség, ha az adott szolgáltatást jogszabály tiltja, például meggyilkolni valakit. Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Az egyes szerződésfajták Adásvételi szerződés Vállalkozási szerződés Megbízási szerződés Letéti szerződés Ajándékozási szerződés Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Adásvételi szerződés Ezen szerződés szerint az eladó, a dolog tulajdonosa arra vállal kötelezettséget, hogy a dolog tulajdonjogát átruházza a vevőkre, a dolog ellenértékének megfizetése ellenében. Az adásvételi szerződést a Polgári Törvénykönyv az egyes szerződéstípusok között tárgyalja, ezen kívül más jogszabályok is vonatkoznak erre a szerződéstípusra Az adásvételi szerződés kétpólusú jogviszony, alanyai a tulajdonjogot átruházó eladó, valamint a dolgot átvevő és a vételárat megfizető vevő. Mindkét helyzetben bárki szerepelhet, és előfordulhat az egyes pozíciókban többalanyúság is. Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Fontos, hogy érvényességi feltétel a felek ügyletkötési képessége, viszont mindkét pozícióban megengedett a képviselet. Az adásvétel tárgya bármilyen ingó vagy ingatlan dolog, illetve jogosultság lehet, amennyiben az forgalomképes. Ha forgalomképtelen dolgot idegenítenék el, az adásvétel jogszabályba ütköző, tehát a szerződés semmis. Az adásvétel tárgya lehet nem létező dolog is, ezt a hétköznapi nyelvben reményvételnek nevezik. Lehet feltételes, amikor csak akkor kell fizetni, ha a dolog előáll. Valamint lehet feltétlen, ebben az esetben a vevőnek akkor is meg kell fizetnie a vételárat, ha maga a dolog nem jön létre. Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Írásban kell rögzíteni a szerződés lényeges elemeit, hogy ki, kinek, mit ad el és mennyiért. Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola És igen lényeges a közjegyzői hitelesítés vagy az ügyvédi ellenjegyzés. Valamint az eladó részéről a tulajdonjog bejegyzéséhez való hozzájárulás. A vevő leglényegesebb kötelezettsége a dolog átvétele és az ellenérték megfizetése. Vállalkozási szerződés A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díjfizetésre köteles. Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola A vállalkozó alapvető kötelezettsége a szerződésben meghatározott eredmény létrehozása. A szerződésszerű teljesítés az eredmény átadás-átvételével következik be. A vállalkozó elsősorban az eredmény szolgáltatásáért felel, de köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését. A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős. Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Megbízási szerződés A megbízási szerződés a más részére végzett tevékenység jellemző szerződése. A megbízottnak általában nem eredményt kell szolgáltatnia, hanem gondos és szakszerű eljárást (szemben a vállalkozási szerződéssel, amely az eredménykötelmek alaptípusa: például a kőművesnek fel kell építenie a házat, nem elég, ha gondosan falazgat). A megbízás másik jellemzője a felek között szükségszerűen meglévő, más szerződéseknél fokozottabban jelenlévő bizalmi elem. A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően ellátni. Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Letéti szerződés A letéti szerződésnél a letéteményes köteles a letevő által rábízott dolgot időlegesen megőrizni . A dolog megőrzése jelenti a letétnél a főszolgáltatást, ez különbözteti meg a letétet azoktól a szerződésektől, ahol szintén van őrzési elem, de az adott szerződésben ez mintegy mellék- kötelezettség (fuvarozás, vállalkozás, bérlet). Meg kell különböztetni a letétet a felelős őrzéstől is, ahol szintén meghatározó az őrzési elem, de a felek között nincs szerződés. A szerződés alanya a letevő és a letéteményes, mindkét pozícióban bármely jogalany (természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság) szerepelhet. Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola A letéteményes fő kötelezettsége az átadott ingó dolog őrzése. Az őrzés módját a szerződés határozza meg. A letéteményes a dolgot nem használhatja, más személy őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ebbe a letevő beleegyezett, vagy azáltal károsodástól óvja meg a letevőt. Amennyiben a letéteményes ezt a tilalmat megszegi, felelős mindazon kárért, amely enélkül nem következett volna be (pl. ha a letét tárgya azért semmisül meg, mert annak a személynek, akire azt a letéteményes bízta, a háza leég). Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Ajándékozási szerződés Mikor jön létre ajándékozási szerződés? Az ajándékozási szerződés a tulajdon átruházási szerződések körébe tartozik, ez alapján valaki vagyoni előnyhöz juttat valakit saját vagyona rovására. Az ajándékozási szerződést az egyoldalú juttatás ellenére a felek megállapodása hozza létre. Ingó dolog tekintetében a szerződés megköthető szóban, írásban és ráutaló magatartással (tehát az ajándék tárgyának egyszerű átadásával) egyaránt. Ingatlannál az ajándékozási szerződés érvényességéhez - az adásvételhez hasonlóan - a szerződés írásba foglalása és ügyvédi ellenjegyzése vagy közjegyzői okiratba foglalása, a tulajdonszerzéshez pedig az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés szükséges. Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Az ajándékozó, az ajándékozott és az ajándék A jogviszony alanyai az ajándékozó és a megajándékozott. Mindkét pozícióban bárki alanya lehet a szerződésnek, bár általában magánszemélyek között van az ajándékozásnak nagyobb gyakorlata. A szerződés tárgya ingó és ingatlan dolog, vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog, használati jog, társasági jogok) egyaránt lehet, de jogszabály előírhat korlátozásokat, mint például a termőföld tekintetében. Gyakori a pénzbeli ajándékozás is. Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Az ajándékozási szerződés jellemzői Az ajándékozó a felek között létrejött megállapodás alapján saját vagyona rovására juttatja ingyenes vagyoni előnyhöz a megajándékozott felet. Az ajándékozó kötelezettsége a szerződésben meghatározott ingyenes vagyoni előny nyújtása a megajándékozott részére. A vagyoni előny realizálódhat pénzben, ingó vagy ingatlan tulajdonjogának átruházásában, de lehet kötelmi jellegű is, pl. tartozás-elengedés, tartozásátvállalás, illetőleg engedményezés. Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Az ingyenesség a szerződés alapvető sajátossága. Az ellenszolgáltatáshoz kötött ajándékozás érvénytelen. Ha a felek ajándékozásnak nevezik ugyan a szerződést, de nem ingyenes a vagyoni előny juttatása, a szerződést tartalma szerint kell - pl. adásvételi, gondozási szerződésként - elbírálni. Ha pedig az ellenszolgáltatás a vagyoni juttatásnak csak egy részét ellentételezi, ajándékozással vegyes adásvétel keletkezik, feltéve, ha a felek akarata erre irányult. Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Az ajándék visszakövetelése A teljesítés megtagadása mellett meghatározott esetekben az ajándékozó jogosult az ajándék visszakövetelésére is. Az ajándékozás ingyenessége indokolja, hogy az ajándék átadása után is legyen lehetőség az ajándékozási szerződés céljával ellentétes élethelyzetek figyelembe vételére. Az ajándék visszakövetelését a törvény szigorú feltételekhez köti. Még ezeknek a feltételeknek a fennállása esetén sem lehet azonban visszakövetelni a szokásos mértékű ajándékot. Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Az ajándékozó a még meglévő ajándékot visszakövetelheti annyiban, amennyiben az ajándék tárgyára létfenntartása érdekében szüksége van, feltéve, hogy a visszaadás a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A létfenntartás miatti visszakövetelés csak a meglévő ajándékra (annak egy részére) terjed ki, tehát nem köteles a megajándékozott az elpusztult vagy elfogyasztott ajándékot pótolni vagy értékét megfizetni. Ugyancsak fontos korlát, hogy a visszaadás nem sodorhatja a megajándékozott létfenntartását sem veszélybe. Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Készítette Süveges Andrásné Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola