XVIII.sz. végétől-XIX.sz. közepéig Klasszicizmus latin classis = osztály szóból ered, kiváló (örök érvényű) tökéletes XVIII.sz. végétől-XIX.sz. közepéig

Történelmi háttér Johann Joachim Wincklmann Elméleti megalapozój MŰALKOTÁS=harmónia+erkölcsiség kibontakoztatása Mérce=gr szobrászat TÖKÉLETES ami nem ilyen az már nem jó----RACIONÁLIS gondolkodás RÁCIÓ=ÉSZ Előny---A művészi érték itéletét már nem bizonytalan van minta Hátrány----a művész élmény elmaradhat Művészi követelmény: NEMES EGYSZERŰSÉG CSENDES NAGYSÁG

A klasszicizmus szellemi hátterét---POLGÁRI KULTÚRA Természetességre, a dolgok ésszerű magyarázatára törekedtek. megváltoztatta a gondolkozást, s ami a kor szempontjából döntő fontosságú, új értelmet adott a múltnak. A történelem addig leíró jellegű volt, elbeszélte az eseményeket. A felvilágosodás korától kezdve az okokat nyomozta, segítségével az akkori "jelenhez" elvezető utat próbálta feltárni. Megindult a művészetben is a múlt rendszeres kutatása. Felmérték, lerajzolták, s kiadványokban ismertették az antik emlékeket, többek között Athén régiségeit, Palmyra és Baalbek romjait.

„Művésznek ecsetjét az észbe kell mártani.”

Filozófia: KANT „Az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságból.” Nem---feudális berendezkedés (ne egyház, ne zsarnokoskodás) ATEISTA Isten létét tagadó DEISTA Isten megteremtette a világot majd magára hagyta LIBERALIZMUS szabaderlvűség (szabad kereskedelem ipar) Racionalizmus---értelemszerű--- Descart „cognito ergo sum” Empirizmus---tapasztalás megismerés SZENZUÁLIS=racionalizmus+empirizmus Francia felvilágosodás Pascal Eber köztes lény: „Az ember csak egy nádszál, de gondolkodó nádszál.” „Három féle legyen az ember, matematikus, kételkedő, hívő keresztény.” Fontosabb döntéseket a szív határozza meg. Enciklopédisták: művészetek és mesterségek szótára.

Építészet Építészet kialakulása: Az építészetben uralkodóvá válik a nyugodt, fegyelmezett szemléletmód. Újra mintának tekintették az ókori művészet nemes pátoszát. Az így létrehozott tudatosan puritán építészet világos, racionális, áttekinthető tereket eredményezett. háttérbe szorult az egyházi építészet is. A városi építészet kerül előtérbe: Bérházak Iskolák Egyetemek Kórházak hidak, alagutak, hatósági és jogi intézmények Elvek: szimmetrikus rendező elvet követő görög külsőt római belső tagoló díszítéseke (lépcsőzettel megemelt, timpanonnal záródó nyílt oszlopcsarnok (portikusz) emeleteket elválasztó övpárkányok és a lizénás tagolás A homlokzatképzésben a barokk rendszereket veszik át Új szerkezeti anyag: ÖNTÖTT és KOVÁCSOLTVAS

Általános jellemzők: Kellemes harmonikus tér (pl.: pompeji) Korinthoszi oszlop Stukkó díszek Domborműfríz Antik szobrok Római díszítőelemek

Klasszicista építészet Az ókorhoz visszanyúló klasszicizmust az egyes országokban erősen átszínezte: francia forradalom--ésszerű rend Napóleon korának a császárság fényét jelképezte Angolok---természetesség Németek---fenséges múlt Cári Oroszország—monumentalitás A stílus területre jellemző, külön változatait alakították ki.

XVI. Lajos idején kibontakozó--- forradalmi építészet Étienne Louis Boullée (1729-1799) Newton-emlék terve Claude Nicolas Ledoux (1736-1806) Arc és Senan közt fekvő sóbányák dolgozóinak tervezett. nagyszabású, merész tervekben fogalmazták meg a jövő társadalmának építészetét Elgondolásaik túlnyomórészt papíron maradtak—technika még nemm tette lehetővé !!!!XX. század építészetére ösztönző erővel hatottak Directoire: jellemző emléke a párizsi Odeon. Napóleon császársága alatt a stílus megváltozott. Görög helyett római császárkorból vették a mintát. Az ebből kibomló ünnepélyesebb stílusirányzat a császárságról elnevezett empire. Neves képviselői a már korábban is dolgozó Chalgrin, a Napóleon idején vezető építészekké lett Percier és Fontaine, továbbá Vignon és Brongniart. Jean Francois Chalgrin (1739-1811) Párizsban az Odeon és az Étoile diadalív.

Étienne-Louis Boullée 1729-1827

Párizs: Odeon színház főhomlokzata, Chalgrin műve, 1782 Párizs: Odeon színház főhomlokzata, Chalgrin műve, 1782. Átépítve 1808 és 1819

Párizs: Odeon színház . A forradalom idején leégett Chalgrin építette újjá attika-falazattal leterhelt, súlyos hatású, négyszögletes tömböt kőkváderezés burkolja. A felületek tömörségét csak a földszint zömök pilléreken nyugvó boltíves árkádsora s afölött a keretezés nélküli ablakok nyílása bontja meg Egyedüli dísze a főhomlokzat elé helyezett, hangsúlyozottan egyszerű dór portikusz.

Franciaország Jacques Germain Soufflot 1713-1780 Patheon

Théodor Brogniart 1739-1813, Tőzsde

Anglia Robert Smirke, British Múzeum, London, 1823-1847

Angliában a klasszicizmus---palladiánus hagyományokon alapult mestere Robert Adam (1728-1792) enteriőrművészetben volt felülmúlhatatlan kifinomult díszítő-stílusa Kenwood-i kastély könyvtárterme Keddleston Hall A környezet felé kinyúló, bontott tömegforma közvetlen kapcsolatot biztosít az épület és a természet között. John Naxh (1752-1835) festői érzékenységgel formáló, a romantikához közeledő felfogásmódot képviseli Londoni a Regent Street és a Regent's Parkot körülfogó házsor együttese Robert Smirke (1784-1867) Hűvösen klasszicizáló stílusának nagyszabású, ismert emléke a londoni British Museum. A többszintes épületet a főbejárat felől monumentális, U alakban tört kuliszszahomlokzat takarja. Kétoldalon előrenyúló, jón oszlopcsarnokként kiképzett szárnyak foglalják keretbe a bejárat görög templomhoz hasonló portikuszát.

Amerika Hallet, Walters, Capitolium, Washington, 1692-1827

Magyarország Pollack Mihály, 1837-1847, Nemzeti -Múzeum

Hild József, Esztergom, Székesegyház, 1831-1836

Szobrászat franciaország Iason az aranygyapjúval és Venus Jó példák arra, hogy a szobrász hogyan értelmezte Winckelmann elméletét a  "nemes egyszerűségről és a csendes nagyságról."

Vadászó Diana Houdon római barokk iránti rokonszenv anatómiai pontosság iránti szenvedélyes vonzódás érzelmes bágyadtság kifinomult elegancia.

Itália Antonio Canova (1757-1822) Mária Krisztina főhercegnő üres síremléke (cenotáfiuma) a bécsi Augustinerkirchében A három grácia, Ermitázs

Magdolna

Pszükhé a görög mitológiában halandó királylány, aki előbb Erósz kedvese, majd mint istennő, felesége lett. Történetében az emberi lelket személyesíti meg, amely a halált is vállaló küzdelmekkel érdemli ki, hogy a szerelemmel földöntúli boldogságban egyesüljön.

Pszükhé egy királyi pár harmadik leányaként látta meg a napvilágot, két nővérének szépsége elhalványult mellette, aki olyan gyönyörű volt, hogy messzi földről csodájára jártak. Az emberek már azt rebesgették, hogy a lány nem is közönséges halandó, hanem egy földreszállt istennő, egy újAphrodité. Pszükhé korántsem örült az istenítésnek, mert senki sem akarta feleségül venni, csak földöntúli szépségét csodálták. Szépsége felkeltette Aphrodité irigységét is, mert tisztelői Pszükhéhez pártoltak, templomai elnéptelenedtek. Meg akarta alázni a lányt, ezért fiát Erószt arra kérte, hogy keltsen benne szerelmet a föld legnyomorultabb férfija iránt, de Erósz mihelyt megpillantotta, belészeretett Pszükhébe, bár erről anyjának nem szólt. A lány apja felkereste Apollón jósdáját, hogy megtudakolja, hogyan szerezhetne leánya számára vőlegényt, s azt a választ kapta, hogy leányát menyegzői ruhába öltöztetve vezesse egy magas sziklára, ahova majd érte jön egy kegyetlen szárnyas isten aki az egész világot leigázza. A királyi pár teljesítette az utasítást, s mikor Pszükhé magára maradt Erósz Zephürosszal elraboltatta és palotájába vitette egy mély völgybe. Itt éltek boldogan egymással, de úgy, hogy csak éjszaka találkoztak, s Erósz sohase fedte fel kilétét. Az isten figyelmeztette kedvesét, hogy nővérei el fognak jönni és látván szerencséjét tönkre fogják tenni boldogságukat. Ha kérdezik majd titokzatos férje felől, adjon kitérő válaszokat, ajándékozza meg nővéreit ékszerekkel és indítsa útjukra őket. Így is tett Pszükhé, nővérei csakugyan eljöttek és kíváncsi kérdéseikre a lány kitérő válaszokat adott, de ez felkeltette azok gyanúját, hogy húguk maga sem ismeri férje kilétét, s mivel irigyelték boldogságát, elhatározták, hogy tönkreteszik és addig zaklatták, míg rávették, hogy győződjön meg arról, ki a férje, mert ők úgy tudják, hogy a jósda egy rettenetes, förtelmes szörnyről beszélt. Éjszaka Pszükhé kezében olajlámpással és egy éles késsel férje ágyához lopakodott, de ott a legédesebb lényt találta, Erószt. Fölébe hajolt, hogy megcsókolja, de a lámpásból egy csepp forró olaj az isten vállára cseppent, aki felriadt és mérgében mert Pszükhé megszegte fogadalmát, elrepülve otthagyta a lányt, de azt az egyet még elárulta neki, hogy gyereket vár, akinek az apja ő maga. Pszükhé bánatában elhatározta, hogy vízbe fojtja magát, de a folyó istene kimentette és a parton üldögélő Pán azt tanácsolta neki, hogy kutassa fel kedvesét. Pszükhé Erósz keresésére indult, de mivel nem lelte nyomát, ezért annak anyjától, Aphroditétól kért kegyelmet, aki időközben értesült a dolgokról és ismét fellángolt régi haragja a lány iránt. Amikor megtudta, hogy Pszükhé gyermeket vár, belőle pedig nagymama lesz, dühe tetőpontjára hágott, megkorbácsoltatta szolgálóival a lányt és nehéz próbáknak vetette alá, remélve, hogy elpusztul a feladatok teljesítése közben. Legutolsó és egyben legnehezebb feladataként az Alvilágba kellett leszállnia, hogy Perszephonétól egy arcfestéket tartalmazó szelencét hozzon Aphroditénak. A küldetést szerencsésen teljesítette és már közel járt a szerelemistennő palotájához, de úrrá lett rajta a kíváncsiság, felnyitotta a ládikát és a kiáramló gőz – mert az volt benne, nem arcfesték – halálos kábulatba ejtette. Szerencsére Erósz megmentette, majd megkérte Zeuszt, hogy emelje istennői rangra kedvesét. Az istenek ura teljesítette a kérést, az ifjú pár lakodalmán, amit az Olümposzon tartottak, megjelent Aphrodité is és ünnepélyesen kibékült menyével, hisz istennőként már nem volt kifogása ellene. Pszükhé pedig nem sokkal utána megszülte leányát, Hédónét, a gyönyört.

Festészet Témaválasztás: Hősi szenvedély, hősies tett Erkölcsi szinezet

Jacques-Louis David Kispolgári családban született apja vaskereskedő volt, majd adószedő, párbajban meghalt Anyai részről rokona volt François Boucher, a kor neves festője A Nagy francia forradalom idején felesége – megrettenve David forradalmi lángolásától – elvált tőle. David 1792-ben a Konvent tagja lett, 1793-ban a király kivégzésére szavazott Robespierre barátja Kezdeményezte a nemzeti kincsek leltározását, így egyike lett a francia múzeumok megalapítóinak aktív szerepet játszott a Louvre, mint múzeum létrehozásában. Voltaire hamvainak újratemetését a Pantheonban Robespierre bukása után őt is börtönbe vetették, de elkerülte a kivégzést, sőt a börtönben is festhetett. Szabadulása után újra összeházasodott feleségével, miután megígérte neki, hogy többet nem foglalkozik a művészetétől távol álló dolgokkal ennek ellenére Bonaparte Napóleon tábornokban már korán felfedezte saját legendás hősét Belgiumban maradt egészen 1825. évi haláláig, amelyet közlekedési baleset okozott (egy hintó gázolta el).

Antoine-Laurent Lavoisier és felesége portréja (1788)c

Madame Récamier protréja (1800)

Jacques-Louis David: Napóleon átkel az Alpokon (Musée Versailles)

Jacques-Louis David: Szapphó és Phaon (Szentpétervár, Ermitázs) Arisztokratacsaládból származott Fiatal leányok társaságát alapította meg Mütilénében Aphrodité és amúzsák tiszteletére, ez volt a thiaszosz (zenével,költészettel és tánccal foglalkozott) A thiaszosz társaságán kívül saját családja is volt Phaón nevű ifjú révész [1] iránt érzett szerelme miatt levetette magát Leszbosz-sziget egyik hegyéről. Az ifjú 20 évvel volt nála fiatalabb, és nem viszonozta érzéseit.

J. A. Dominique Ingres. Apja is festő volt 1796-tól Jacques-Louis David volt a mestere elnyerte a római nagy díjat----Itáliában nemcsak az ókori remekműveket tanulmányozta, hanem az olasz reneszánsz mestereinek műveit is első nagy sikerét a párizsi Salonban XIII. Lajos fogadalma c. ettől kezdve a klasszicista stílusú iskola vezére a romantikusok és Delacroix ádáz ellensége. francia akadémia igazgatója volt Rómában újra Párizsban élt 1853-ban megfestette I. Napóleon apoteózisa c. pannóját Még életében szülővárosának adományozta számos alkotását és művészettörténeti tárgyakból álló gyűjteményét . A hálás szülőváros már életében megépítette Ingres múzeumát A párizsi Salon, vagy magyarosan Szalon a kortárs festőművészek munkáit bemutató kiállítás. Franciaországban jött létre a 17. század közepe táján, a Francia Akadémia hivatalos kiállító intézményeként.

J. A. Dominique Ingres művészete Ingres izgalmasan vegyítette az antik szobrászat, vázaképfestészet és az itáliai reneszánsz művészet tanulságait Homérosz apoteózisa Aranykor figurális ábrázolás Pontosság kontúr érzékenység---(Pablo Picasso, Henri Matisse, Juan Gris, Amedeo Modigliani) Rajz az alapja a festészetnek női akt bája

Louise de Broglie grófnő Haussonville-ben balra Mademoiselle Riviere képmása (Louvre, Párizs), 1805. Jól érzékelhető rajta a reneszánsz portrék, főként Raffaello hatása.

Bertin Úr arcképe

Roger megmenti Angelikát

Jupiter és Thétis

A „nagy” Odaliszk (La Grande Odalisque), (1814, Louvre)

A török fürdő

A forrás (1856)

Goya