Szintagmatan és mondattan 2012/2013, 1. félév

Szintagmatan Mi a szintagma? Szavak grammatikai (szintaktikai) kapcsolata Minimum két szóból áll (szép idő, Kati és Pista, a hó alól bújt ki). Csak olyan szó alkothatja, amely önmagában mon- datrész lehet (az a pl. nem!). A két tag viszonyát nyelvi eszközök fejezik ki (könyv és füzet, levelet ír).

Szintagmatan Elhatárolásuk más szerkezetektől (álszintagmáktól) Morfológiai típusú szerkezetek: jó volt; olvasni fog, ment volna; a ház mellett; néz le Állandósult szókapcsolatok: dugába dől – formailag szintagma, de jelentése nem azonos tagjai jelentésének összegével: elemek megszilárdult kapcsolata Nem grammatikai szókapcsolat: én is, de jó, csak kettő Szóösszetételek: Hármas ugrás → hármasugrás, drága kő → drágakő

Szintagmatan Típusai Alárendelő Mellérendelő Az osztályozás szempontjai: a tagok közti jelentésviszony grammatikai viszony alaki egyezés

Alárendelő szintagmák Alaptag ír ↑ ↑ Bővítmény levelet Tagjai különböző szinten helyezkednek el.

Alárendelő szintagmák Jellemzői: Disztribúció (mondatrészi szerep):a két tag disztribúciója eltérő Kihagyhatóság: a bővítmény kihagyható, ha nem kötelező vonzat Kérdezhetőség: az alaptagról kérdezhetünk a bővítményre

Alárendelő szintagmák Osztályozásuk 1. A bővítmény szerepe szerint: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős 2. Az alaptag szófaja szerint: igei, igenévi, főnévi, melléknévi, névmási, határozószói

Alárendelő szintagmák 1. A bővítmény szerepe szerint: Alanyos: Kati → ül, a János → vezette (autó) Tárgyas: házat → épít, járni → tanuló Határozós: utcán → sétál, jól → beszélő, nagyon → szép Jelzős: szép → virág, három → kismalac, az apa → kalapja, Kati, ← az okos

Alárendelő szintagmák 2. Az alaptag szófaja szerint: Igei: levelet → ír Igenévi: levelet → írni Főnévi: öt → fiú Melléknévi: nagyon → szép Névmási: mindenki ← a fiúk közül Határozószói: távol ← az iskolától

Alárendelő szintagmák Az alaptag szófaja biztosít keretet a bővítményi lehetőségeknek, de meghatározók még az alaptag jelentése morfológiai szerkezete grammatikai tulajdonságai. Pl. jelentés: gondolkodik gondolkodik ↑ ↑ ↑ valaki valaki valamin

Alárendelő szintagmák Az alárendelő szintagmák jelöltsége: 1. Viszonyítás: a bővítményen, de az alaptag irányítja 2. Egyeztetés: mindkét tagon, a bővítmény irányítja

Alárendelő szintagmák Viszonyítás Alanyos: Ø Tárgyas: -t (de: magam, ruhád) Határozós: -ba, -nak, után stb. (de: egész nap → megy) Jelzős: Ø, de kötött a szórend Birtokos jelzős: Ø ~ -nak/-nek = egyenes szórend -nak/-nek = fordított szórend

Alárendelő szintagmák A bővítmény lehet: Ragtalan főnév: a fiú → játszik Ragos főnév: iskolába → megy Névutós főnév: a ház mögé → megy Ragtalan melléknév: szép → lány Ragos melléknév: szépnek → tart Igenév: siet ← enni, megírt → levél, futva → érkezik Mellékmondat: Gondolta, ← hogy elmegy.

Alárendelő szintagmák Egyeztetés Szám – személy: te → mondtad Határozottság: fát → vág, a fát → vágja Eset: Jancsit, ← a csapost ezeket → a fiúkat

Alárendelő szintagmák A bővítmények: kötött + szabad vonzat valencia R (régens) – jelentése kívánja meg a vonzatot ↑ V (vonzat) A vonzat olyan bővítmény, amely a régens által megkívánt szintaktikai funkciót tölt be, s szorosan hozzátartozik az alaptag jelentésszerkezetéhez

Alárendelő szintagmák Kötött bővítmény (vonzat) Kötelező: nem maradhat el a struktúra sérülése nélkül Pista → jártas ← valamiben Fakultatív: elmaradása nem sérti a struktúrát Pista → szerelmes Pista → szerelmes ← valakibe

Alárendelő szintagmák Vonzatok: A, T, H, es. J (két kiló) Több vonzat: ált. több jelentés jó ─ valakihez ‘jóságos’ ─ valakinek, valaminek ‘megfelelő’ ─ valamiből ‘profi’ ─ valakinél ‘tetszik neki’

Alárendelő szintagmák A régensek valenciaszáma (főtag, fej) (vonzat) Ige Villámlik, alkonyodik: Ø Kinyílik, sétál vmi, vki: 1 Haragszik vki vkire: 2 Keres vki vmit vkin: 3 Kerestet vki vkivel vmit vkin 4

Alárendelő szintagmák A régensek valenciaszáma (főtag, fej) (vonzat) Főnév Villámlás: Ø Pista levele: 1 Jb Pista törekvése a jóra: 2 Jb+H A könyv elvitele Pistához Józsi által: 3 Jb+H+H

Alárendelő szintagmák A régensek valenciaszáma (főtag, fej) (vonzat) Melléknév Állítmányszerepű: a tenger kék 1 A jártas vki vmiben 2 A+H Max. 3! vki vmiben hasonló vkihez 3 A+H+H vki vmilyen szempontból kiváló 3 A+J+H

Alárendelő szintagmák Szabad bővítmény: csak H és J lehet a szobában → alszik ←mélyen jó → gyerek, (jó és okos) → gyerek, szorgalmasan → tanuló → gyerek

Mellérendelő szintagmák Jellemzőik Szófajuk általában azonos Mondatrészértékük (disztribúciójuk) azonos Bármelyik elhagyható a mondat sérülése nélkül Csak egy részükben cserélhetők fel a szintagmatagok Nem kérdezhetnek egymásra

Mellérendelő szintagmák Fajtáik Kapcsolatos: — Ellentétes: ↔ Választó: ~ Következtető utótagú: → Magyarázó utótagú: ←

Mellérendelő szintagmák Kapcsolatos: Péter és Pál: egyszerű kapcsolatos okos, sőt zseniális: fokozó kapcsolatos lassan, lassan: nyomósító ismétlés eső és szél is: hozzátoldó kapcsolatos nemcsak itt, hanem ott is: ellentétesen hozzátoldó kapcsolatos mind tegnap, mind ma: összefoglaló kapcsolatos tegnap is, ma is: megosztó kapcsolatos

Mellérendelő szintagmák Ellentétes: nem ő, hanem én: kizáró ellentétes én itt, de te ott: szembeállító ellentétes szép, de okos: megszorító utótagú Választó: Pista vagy Kati: egyszerű választó vagy Pista, vagy Kati: kirekesztő választó

Mellérendelő szintagmák Következtető utótagú: udvarias, tehát kellemes Magyarázó utótagú: kellemes, ugyanis udvarias: okadó magyarázó elindultam, azaz (jobban mondva) elindultam volna: helyreigazító magyarázó Kati, vagyis a barátnőm: kifejtő magyarázó

Mellérendelő szintagmák Nyílt és zárt szerkezetek Nyílt: korlátlanul bővíthető Zárt: kizárólag kéttagú, pl. a hozzátoldó kapcsolatos: nemcsak ma, hanem holnap is a kirekesztő választó: vagy én, vagy ő

Mellérendelő szintagmák Kapcsolóelemeik: Kötőszók és, de, vagy, ugyanis, tehát, nemcsak…, hanem … is stb. Határozószók vagy határozós szerkezetek majd, továbbá, helyesebben szólva, jobban mondva stb. Kötőjelek angol–magyar (szak), két-három (diák) Ferde vonal és/vagy

Mellérendelő szintagmák További altípusok Kötőszók: Kötelező, pl.: eső és szél is – hozzátoldó kapcsolatos szép, de okos – megszorító utótagú ellentétes Nem kötelező, pl.: Péter, Pál – egyszerű kapcsolatos én itt, te ott – szembeállító ellentétes Kötőjelek Nagykötőjel: angol–magyar (szak), szeptember–októberi (szám) Kiskötőjel: két-három (diák)

Szintagmacsoportok Szintagmalánc Szintagmasor Szintagmabokor

Szintagmacsoportok a) Szintagmalánc – végig alárendelő – hierarchikus {[(virágos→ parkban)→ sétáló]→ emberek} emberek ↑ sétáló parkban virágos

Szintagmacsoportok b) Szintagmasor – végig mellérendelő jellegű (regényt– novellát– verset)→ olvas olvas ↑ ↑ ↑ regényt– novellát– verset

este titokban naplót ír Szintagmacsoportok c) Szintagmabokor – különnemű bővítmények este titokban naplót ír ír ↑ ↑ ↑ este titokban naplót

Szinteződés a mondatban A mondatban a mondatrészek különböző szinteken helyezkedhetnek el: A mondat szintjén (Á és az alatta levő szint) A szerkezetek szintjén (az Á alatt két szinttel)

Szinteződés a mondatban Mondatrész A mondat szintjén Szerkezettagként Állítmány mindig fölérendelt tag ― Alany Á-hoz kapcsolódva alárendelt tag alárendelt tag: Pista vezet Pista vezette Tárgy Á-hoz kapcsolódva alárendelt tag alárendelt tag: házat épít házat építve Határozó Á-hoz kapcsolódva alárendelt tag alárendelt tag: iskolába megy iskolába menvén Jelző ― jelzős szerkezetben alárendelt tag: szép idő A viszonyokat a két tag grammatikai A viszonyokat a szófajúsága, ill. a mondatrészi fölérendelt tag szófaji minőség szabja meg. természete szabja meg.