Alhéjak és orbitalok relativ energiaszintje Készitete:Birtalan Lóránd Pap Márk Juhos Barnabás Vincze Zoltán
Alhéj:A különböző atompályák alhéjakba tömörülnek Alhéj:A különböző atompályák alhéjakba tömörülnek. Egy alhéjba tartoznak az azonos nagyságú és alakú atompályák. Megkülönböztetünk s, p, d, és f alhéjat. Ez azokra az elemekre vonatkozik, amelyek a periódusos rendszerben benne vannak. Vannak még alhéjak, ezekkel kapcsolatban hipotézisek, de anyag, atom, ami több ilyen alhéjfajtát tartalmazna, olyan nincs.
Atomhéjak és orbitálok relativ energiaszintjei Az elektronhéjak elektron alhéjakból vagy másképpen alszintekből épülnek fel. Egy-egy alhéjhoz ugyanazon l pálya-impulzusmomentum kvantumszámmal rendelkező elektronok tartoznak. Az elektronhéjak együtt adják az atom elektronkonfigurációját. Megmutatható, hogy egy elektronhéjon legfeljebb 2n2 elektron tartózkodhat.
Atompálya(Orbital): Az elektron olyan gyorsan kering az atom körül, hogy nem tudjuk egy konkrét pillanatban megállapítani, hogy az elektronburok melyik részén tartózkodik. Az atompálya az a térrész, amelyen az elektron megtalálási valószínűsége 90%, ugyanis nem mindig az atompályán kering, hanem van hogy picit beljebb, közelebb az atommaghoz, kijjebb viszont sosem található meg. Ez azt jelenti, hogy az elektronról, ha tudnánk képeket, fotókat készíteni, akkor 100 képből 90-en az atompálya valamelyik részén található.
Az elektronhéjakat kísérletileg először Charles Barkla és Henry Moseley röntgenabszorpciós kísérleteiben figyelték meg. Barkla K,L,M,… betűkkel jelölte őket, alfabetikus sorrendben. Eredetileg A,B,C,… volt a jelük, de átnevezték őket, hogy helyet hagyjanak olyan hipotetikus spektrumvonalaknak, amiket később sohasem fedeztek fel. Később ezeket a vonalakat azonosították az n=1,2,3,… főkvantumszámokkal. A spektroszkópia Siegbahn-jelölésének részét alkotják.
Ordinea ocupării cu electroni a orbitalilor atomici pentru primele 4 straturi: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 4s2 3d10 4 p6 5s2 4d10 5 p6 6s2 5d10 4f14 6 p6 7s2 6d10 5 f14