A vizek tisztasága 12. tétel

A vízminőség a víz tulajdonságainak összessége: kémiai, fizikai, biológiai, radiológiai jellemzők határozzák meg. Magyarországon hatályos vízminősítési rendszer szerint öt vízminőségi osztályba soroljuk az élővizeket: I-V. Víz felhasználása: 1. kommunális fogyasztók 2. Ipari fogyasztók 3. Mezőgazdasági fogyasztók 4. Egyéb

Felszíni vizek 96%-a országhatáron kívülről Bp. szennyvíz 2/3 része tisztítatlanul Kommunális szennyvíz: mosó-, fürdő-, mosogatóvíz, WC-lefolyók, lakosság életkörülményei határozzák meg Ipari szennyvizek: rendszerváltás után csökkent a mennyisége Mezőgazdasági szennyvizek: állattartó telepek nagy szervesanyag tartalmú pl.hígtrágya

Vízszennyezés: Folyók szennyezése: árvízvédelem / lefolyási viszonyok változnak/, szerves szennyezés /ipari, kommunális/, szervetlen növényi anyagok /nitrát, ammónium, foszfátok/, mezőgazdasági/ műtrágya Állóvizek: érzékenyebb – tápanyag koncentráció növekedése – eutrofizáció, növényvédőszerek, DDT, Felszín alatti vizek: műtrágyák bemosódása, növényvédőszerek

Levegőszennyezés, levegőtisztaság 13. tétel

Levegőszennyező anyagok: minden olyan szilárd, cseppfolyós, gáz vagy gőz halmazállapotú anyag, amely a levegő minőségét hátrányosan befolyásolja Levegőszennyező anyagok csoportosítása: Forrásuk alapján: 1. Természetes: szélvihar, vulkáni tevékenység, erdőtüzek 2. Mesterséges/Antropogén: A, Közlekedés B, Ipari üzemek C, Háztartások fűtése D, Mezőgazdaság

Halmazállapotuk alapján: 1. Szilárd: por, korom, pernye 2. Gáz: szén-dioxid, metán, nitrogén- oxidok 3. Gőz: szénhidrogének, szerves oldószer, olaj Szennyező anyagok légköri terjedésének folyamata: 1. Emisszió: szennyező anyag kibocsátása

2. Transzmisszió: a környezetbe került anyag eloszlása, hígulása 3. Imisszió: levegőbe kialakult szennyezőanyag koncentráció Levegőszennyezés hatásai: Üvegházhatás fokozódása Ózonréteg károsodása Savasodás Szmog Egészségre gyakorolt hatások        

Az energiatermelés módjai, biológiai következményei 15. tétel

Földünkön az energiafelhasználás a technika fejlődésével rohamosan növekedett. Energiagazdálkodásnak szem előtt kell tartani a fenntartható fejlődés elveit: úgy kell szolgálnia a biztonságos energia ellátást, hogy egyidejűleg hozzájáruljon a tiszta, egészséges környezet kialakításához. Cél: fokozatosan távolodik a szénre épülő energiatermeléstől, és növekvő mértékben támaszkodik a megújuló energiaforrásokra.

Emberiség energiaszükségleteinek kb Emberiség energiaszükségleteinek kb.80%-a fosszilis energiahordozók: - felhasználásuk egyidős az emberiséggel, szén, kőolaj, földgáz Probléma: kimerülő energiaforrás + környezetszennyezés – szén-dioxid kibocsátás – globális felmelegedés, természetes élővilág pusztulása Megújuló energiaforrások: Napból jövő energia: 1. közvetlen hasznosítás – napkollektorok – Mo.-on korlátozottan hasznosítható

2. Szélenergia: Mo.-on alacsony szélsebességnél induló szélmotoroknál használható – gond: zajszennyezés 3. Vízienergia: Mo.-on nincs jelentős szintkülönbség, víztömeg 4. Geotermikus energia: hazai termálvizek 45%- a 50 C-feletti – hasznosítható, de megfelelő berendezés szükséges hozzá Biomassza: élő szervezetekből származó, folyamatosan termelődő, energiatermelésre felhasználható anyagokat jelenti pl. fa, növényi hulladék, növényi magvak -- Atomenergia: Paks – ország energiaellátásának 48%-a

Pécsi hőerőmű /Pannon Power Rt. Fás szárú növényi anyagok eltüzelésével állít elő hő-, villamos energiát Próbálkozás: lágyszárú növények – energiafű, ezért a művelés alól kivont területeket újrahasznosítják Előny: kén-dioxid, nitrogén-oxid, szilárd szennyező anyagok kibocsátása csökken

A hulladékkezelés lehetőségei 14. tétel

Hulladék: ember élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, keletkezés helyén fel nem használható, feleslegessé vált anyagok Melléktermékei: - ipar - mezőgazdaság - háztartás - energiatermelés

Hulladék csoportosításai: I. Települési hulladék: - Összetétele változó - ma nő a papír és a műanyag - Magyarországon 2 millió tonna / év II. Termelési hulladék: - kitermelési feldolgozási folyamatok - mezőgazdaság, ipar, bányászat

Környezetre gyakorolt hatás alapján: I. Veszélyes hulladék: /bioszféra és az emberre veszélyes/ Régen III. kategóriába osztották a veszélyes hulladékokat Ide tartozik: azbeszt, galvániszap, növényvédő szerek maradványa, kenőolajok II. Nem veszélyes hulladékok Gazdasági fejlődés következménye a fagyasztás növekedése és így a termelési hulladékok mennyiségének emelkedése.

Helytelen kezelés következményei: 1. Termőtalaj, talajvíz, felszíni vizek szennyezése - bomlástermékek a csapadék hatására a talajba  talajvízbe  felszíni vízbe kerülnek. 2. Levegő szennyezése: - bűzős gázok: NH3, H2S - CH4 - öngyulladás - füstgázok keletkezése a égetéskor - por a levegőbe juthat 3. Esztétikai probléma 4. Fertőzések

Hulladékok kezelése Gyűjtés → Szállítás → Lerakás vagy Újrahasznosítás forrása Hulladékok mennyiségének csökkentése hulladékszegény technológiák újrahasznosítás ártalmatlanítás Települési szilárd hulladék ártalmatlanítása Lerakás: - leggyakoribb - kell mellette szelektív hulladéklerakót üzemeltetni

2. Komposztálás: - szerves anyagot mikroorganizmusok és aerob viszonyok mellett szervetlen ásványi anyagokra és stabil szerves anyagokra bontjuk - feltétele: O2, 55˚C, mikroorganizmus - mezőgazdaság újrahasznosítja - hátránya: költséges beruházás 3. Biogáz előállítása: - anaerob körülmények között 30% CO2 és 70% CH4 képződik - előny: keletkező biogáz E-termelésre felhasználható - hátrány: az üzem építése költséges 4. Égetés: - előny: a felszabaduló hő pl. távhőszolgáltatásra felhasználható és csökken a lerakásra kerülő hulladék - hátrány: nagy beruházás

Európai Unió útmutatásai a hulladék kezelésére Megelőzés Újrahasznosítás Hulladék szállításának szabályozása A lerakásra kerülő hulladék csökkentése

Újrahasznosítás feltétele - Szelektív hulladékgyűjtés Otthonokban szétválogatott hulladék: a, papír b, műanyag c, szerves d, üveg – fémek e, veszélyes (akkumulátor, lejárt gyógyszer) Speciális gyűjtőedények Hulladékgyűjtő udvar a, utóválogatás

Hulladékgazdálkodás szabályozása Környezetterhelési díj -mérhető anyag és energiafajtákra Igénybevételi járulék -környezeti erőforrással takarékoskodjon Termékdíj üzemanyag, gumiabroncs, hűtőberendezések, csomagolóeszközök, akkumulátor Betétdíj -üvegvisszaváltó Támogatások

Mit tehetünk mi? Ne vásároljunk túlságosan becsomagolt árut Figyeljünk a csomagolás típusára Nylonzacskó helyett, többször használatos szatyor Radioaktív anyagok Nagy aktivitású: -mélyen a felszín alatt -kiégett fűtőelemek Alapkőzet:- gránit - agyag - kősó Paks 1988. 2020-ban leszerelni Püspökszilágy : kis-, közepes aktivitású Ófalu Emberi fogyasztás során naponta 0, 66/kg keletkezik

Az egészséges lakóház 17

Jó lakás (WHO): nyújtson védelmet az időjárás viszontagságaival szemben Lakó számára biztosítsa a pihenés, személyi higiene feltételeit Egészségünket befolyásoló hatások a lakóházban: Fizikai: Zaj és rezgés, Hő, Légmozgás, Ionizáló-, nem ionizáló sugárzás Kémiai: Formaldehid, Szén-dioxid, nitrogén- oxidok, azbeszt, radon Biológiai: baktériumok, vírusok, pollen, ízeltlábúak

Jellegzetes mikroklíma: - szellőztetés + fűtési módok megválasztása Optimális hőmérsékletértékek: Lakószoba: 20-22 C Konyha: 18 C Fürdőszoba: 22-28 C Páratartalom optimális értéke: 40-70% Szélsőséges eset: légúti vagy reumás betegségek

A lakóépületek szerkezeti elemei: Történetileg: 1. földből készült vertfal 2. vályog (agyag+gabonatörek) Előnye: előállításhoz szükséges minimális E- igény, jó hőszigetelő tulajdonság Hátránya: nedvesség iránti érzékenység 3. Tégla 4. Beton: modern kor leggyakoribb építőanyaga Egészségkárosító hatás: adalékanyagok – kohósalak – radioaktivitást mutat

Levegő szennyeződései: vegyi + por Pl. formaldehid – bútorlapok ragasztóanyagából párolog, dohányfüst – allergén, de nem rákkeltő Pentaklór-fenol: falfelületek színezőanyaga Azbeszt – építőanyagként használták - rákkeltő

Energiafelhasználás: Célszerűség + környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele Energiatakarékos égők Csak az adott helyiségben használjuk pl. a villanyt Hulladékkezelés: település hulladékgazdálkodásához igazodva – szelektív hulladékgyűjtés Házhoz tartozó kert: komposztáló ládák

Nem megfelelő lakóház következményei „Beteg épület” szindróma: Nehéz légzés Orrfolyás Viszkető, száraz szem Fejfájás Száraz torok Bedugult orr

Az energiatermelés módjai, biológiai következményei 15. tétel

Földünkön az energiafelhasználás a technika fejlődésével rohamosan növekedett. Energiagazdálkodásnak szem előtt kell tartani a fenntartható fejlődés elveit: úgy kell szolgálnia a biztonságos energia ellátást, hogy egyidejűleg hozzájáruljon a tiszta, egészséges környezet kialakításához. Cél: fokozatosan távolodik a szénre épülő energiatermeléstől, és növekvő mértékben támaszkodik a megújuló energiaforrásokra

 Emberiség energiaszükségleteinek kb  Emberiség energiaszükségleteinek kb. 80%-a fosszilis energiahordozókból áll: - felhasználásuk egyidős az emberiséggel pl. szén, kőolaj, földgáz Probléma: kimerülő energiaforrás + környezetszennyezés – szén-dioxid kibocsátás – köv. globális felmelegedés, természetes élővilág pusztulása Megújuló energiaforrások: 1. Napból jövő energia: a, közvetlen hasznosítás – napkollektorok – Mo.- korlátozottan hasznosítható

2. Szélenergia: Mo.-on alacsony szélsebességnél induló szélmotoroknál használható (gond: „zajszennyezés”) 3. Vízienergia: magyarországi folyókon nincs jelentős szintkülönbség, víztömeg 4. Geotermikus energia: hazai termálvizek 45%- a 50 C-feletti – hasznosítható, de megfelelő berendezés szükséges hozzá Biomassza: élő szervezetekből származó, folyamatosan termelődő, energiatermelésre felhasználható anyagokat jelenti pl. fa, növényi hulladék, növényi magvak ----Atomenergia: Paks – ország energiaellátásának 48%-a

Pécsi hőerőmű/ Pannon Power Rt. Fás szárú növényi anyagok eltüzelésével állít elő hő-, villamos energiát Próbálkozás: lágyszárú növények – energiafű, így a művelés alól kivont területeket újrahasznosítják Előny: kén-dioxid, nitrogén-oxid, szilárd szennyező anyagok kibocsátása csökken

Vízminőség védelem, vízszennyezés 12. tétel

Vízminőség: a víz fizikai, kémiai, biológiai, radiológiai tulajdonságainak összessége Tiszta víz: ha az adott vízre vonatkozó határértékek teljesülnek Szennyezett víz: a vízi ökoszisztémák károsodnak, vízhasználati követelmények bonyolultabb víztisztítási technológiával sem teljesíthetők Magyarországon hatályos vízminősítési rendszer szerint öt vízminőségi osztályba soroljuk az élővizeket:

I. kiváló, II. jó, III. tűrhető, IV. szennyezett, V. erősen szennyezett Víz felhasználása széles skálán mozog: 1. Kommunális fogyasztók 2. Ipari fogyasztók 3. Mezőgazdasági fogyasztók 4. Egyéb  Folyók szennyezése: - árvízvédelem (lefolyási viszonyok változása)

- szerves szennyezés: kommunális, ipari - szervetlen szennyezés: nitrátok, ammónia, foszfátok – forrása: műtrágya, mosószer, hígtrágya Nehézfém szennyezés: Tisza – cianid  Állóvizek állapota: érzékenyebbek a szennyezésre – forrása: savas anyagok, műtrágyák, DDT  Felszín alatti vizek: talajvíz szennyezése – műtrágyák bemosódása, növényvédőszerek

Vízszennyezés következményei: - vízi élővilág károsodása - eutrofizáció: növekvő szervesanyag tartalom következménye - emberi használatra alkalmatlan - egészségkárosító hatás

A vizek feltöltődése 18.tétel

A tó feltöltődése /szukcessziója/ egyszeri, előrehaladó változás, a társulások egymásra következése. A szukcessziót kiváltó tényezők: Túl sok tápanyag jut a vízbe, ez megzavarja az öntisztulási folyamatot A szukcesszió folyamata: Plankton – hínár – nádas – zsombékos – rét – erdő ( bokorfüzes, ligeterdő)

Szukcessziót gyorsító tevékenységek: Túlzott műtrágyázás, tisztítatlan kommunális szennyvíz, szemétlerakók csurgalékvize Szukcesszió ellen ható intézkedések: Szennyvíztisztítás, nádvágás, műtrágyák optimális használata    