Colquhoun: The Concept of Regionalism A regionalizmus eszmerendszerének kialakulása - történeti áttekintés: ● 20.századi avantgárd megközelíthető: felvilágosodás eszméin, illetve a romanticizmus hagyományán keresztül racionalizmus, univerzalizmus,egyéniség nominalizmus, empirizmus, intuíció és a különbözőségbe vetett hit ● modernizmus klasszicista hatásokkal, Le Corbusier és a „mediterranizmus” ● 18. századi szemléletváltás - múlt újbóli felfedezése – a “feltalált tradíció” ● 19. század vége - társadalmi elméletek „Civilizáció és Kultúra” Arts and Crafts mozgalom, Morris ; Ruskin függetlenségi mozgalmak „nemzeti esszencia” ideológiai alapon „Gesellschaft – Gemeinschaft” Társaság és Közösség (Ferdinand Tönnies 1887)

Colquhoun: The Concept of Regionalism A doktrina fejlődése – a kritikai regionalizmus olvasata: ● A regionalizmus doktrínája - „szükséges modell” - társadalmi esszencia ● regionális építészet - áhított vágy volt, nem autentikus tény ● Modern Mozgalom „autentikussága” - mímelés, túlzott egyszerűsítés ● megoldás : „kritikus” jelző !? (Tzonis, Lefaivre) ● Első jelentés: külső gazdasági és politikai hatalmak által meghatározott életmód szembeni ellenállás („Kultúra és Civilizáció”) ● Második jelentés: nosztalgikus múlttal való szembenállás, a regionális jellemzők szándékolt elhagyása - a megkülönböztető idegenség érzete ● „Kritikai Regionalizmus” két különböző ideológia - „csak az irónia fogadható el” ● Helyi építészeti eszközök alkalmazása – nem regionalizmus

Colquhoun: The Concept of Regionalism „hamis” példák: (Alvaro Siza, deen Hague 1993; Herzog de Meuron, Tavole 1985)

Colquhoun: The Concept of Regionalism A regionalizmus megjelenési formái: ● egykori társadalmi szokásokhoz és autonóm kultúrák régiókhoz kötött építészeti kódjai feloldódtak ● regionalizmus törekvése: különbözőség rögzítése ● Ernest Gellner a nemzetállamok kialakulásának okai ellentétesek a regionális különbözőségek alapvető okaitól. „A régiók közötti különbözőségek egy mezőgazdasági rendszerből érkeztek. Az ipari társadalmak szükségletei pedig ennek ellenkezőjét az uniformizálás nagyfokúságát a helyi különbözőségek eltüntetését kívánja.” ● Szovjetúnió és Jugoszlávia mint „példák” - nem kulturális különbségek, a különbözőség Habsburg – Ottomán – Orosz birodalom konfliktusaiból erednek ● fejlődő, III. világbeli példa – India, Iszlám térség ( antik kultúrát magukban hordozó) területek - kulturális tradíciók egybevághatnak a nemzetállamokkal - több történeti kor él együtt, ezért is nehéz lenne autentikus régióról beszélnünk

Colquhoun: The Concept of Regionalism Összefoglalás: A fő kérdés: Mi a kapcsolat a kulturális minták és technológiák között? ● A modern iparosítás utáni kultúra a tradicionális kultúrákhoz képest egysíkúbb ● Hátrányát a modern kommunikációs technológiákból eredő rugalmassággal kompenzálja ● modern társadalomban instabil, tetszőleges fajtájú különbözőségek látszanak fejlődni ● Hogyan tudunk ebben a helyzetben mégis értéket jelölni? Korábban az értéket a szükségeshez csatolták, ma a szabadsághoz kapcsoljuk. (18. sz. Kant) „A modern társadalom polyvalens. Kódrendszere véletlenszerűen az egyetemes racionalitás rendszeréből generálódik így önmagát is értékmentesnek vallja.” ● „A modern technokrata élet nem pusztította el a mítoszt és a narratívát, mely az agrár társadalmakra jellemző, hanem a családra és a személyre korlátozza, ahol ezek mint régebbi narratíva töredékei újból előbukkannak.” (Michel de Certau) Az építészet elveszítette közösségi jelentését ami a földhöz és a régióhoz kapcsolódott így jelentéssel bírt. Hogyan definiálhatjuk az építészetet, amely ezt követi?