Vállalati gazdaságtan alapjai A vállalat és környezete Budapesti Gazdasági Főiskola

Vállalkozás ill. vállalat Vállalkozás (mint fogalom): Legtágabb értelemben: Olyan emberi elhatározás ill. ennek nyomán végzett tevékenység, amely valamely cél elérésére törekszik, „vállalkozik”. Szűkebb értelemben: 1. Olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével (üzleti vállalkozás). (≠ Vállalat: a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti kerete.) 2. Vállalkozás ~ Vállalat, de míg a vállalkozásnál a tevékenységen, a célok elérésére való törekvésen van a hangsúly, addig a vállalatnál a szervezeti egység jellegen.

Miért jön létre üzleti vállalkozás? I. A vállalatalapítás lehetséges motivációi: - Az üzleti vállalkozás alapvető célja:

Miért jön létre üzleti vállalkozás? II. A vállalatalapítás lehetséges motivációi: nyereségszerzés kereslet-kielégítés foglalkoztatás szociális szempontok Az üzleti vállalkozás alapvető célja: fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett

Fogyasztói igény – fizetőképes kereslet A fogyasztói igény olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön (háztartás, vállalat) belüli munkával, s nem is közösségi intézmények (állami, önkormányzati, alapítványi, stb.) útján kívánnak kielégíteni. A fogyasztói igény mint valamely termék vagy szolgáltatás iránti fizetőképes kereslet jelenik meg a piacon.

A vállalat küldetése A vállalat küldetése: a vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése. Meghatározza a működési kört, a belső működés és az érintettekkel való kapcsolatok alapelveit: Mi a vállalat működési köre (milyen fogyasztók milyen igényeit milyen eljárással kívánja kielégíteni)? Milyen belső működési elveket fogalmaz meg saját maga számára? Milyen elvekre építi kapcsolatát a működése által érintett személyekkel, csoportokkal, intézményekkel?

A vállalati működés érintettjei I. Belső érintettek: Külső érintettek:

A vállalati működés érintettjei II. A vállalat működésének érintettjei azok, akik a vállalkozással lényeges, kölcsönös és tartós kapcsolatban állnak. Két csoportjuk: belső ill. külső érintettek (A vállalat működésének érintettje minden olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet működését és/vagy érdekelt annak következményeiben.)

A vállalati működés érintettjei III. Belső érintettek: tulajdonosok vezetők (menedzserek) alkalmazottak Külső érintettek: fogyasztók; versenytársak; szállítók; kormányzat; állami intézmények; pénzügyi intézmények; helyi közösségek; érdekcsoportok: a munkavállalók érdekképviseleti szervei, a munkáltatók érdekképviseleti szervei, környezetvédő csoportok, stb.

A vállalatok szervezeti jogi formái I. Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Állami vállalat Gazdasági társaság Jogi személyiség nélküli Közkereseti társaság Betéti társaság Szövetkezet Jogi személyiségű Közös vállalat Kft. Részvénytársaság Egyesülés Kooperációs társaság

A vállalatok szervezeti jogi formái II. Újabb jogforrások: 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) (Korábban: 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről

A vállalatok szervezeti-jogi formái III. Állami vállalat: Állami tulajdonban lévő vállalat. Jogi személyiséggel rendelkezik Tevékenységi területe általában: kiemelt szolgáltatást nyújt speciális bank valamilyen nemzeti vagyont/kincset kezel ill. képvisel

Egyéni vállalkozás Egyéni vállalkozó: Az a magánszemély, aki belföldön saját nevében és kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a magánszemély akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti.

Egyéni vállalkozás Alapvető jellemzője: egyetlen személy tulajdonában áll. A tulajdonos: Egyedül fekteti be a vállalkozás működtetéséhez szükséges tőkét; személyesen közreműködik a tevékenység folytatásában; a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával korlátlanul felel; csak egy egyéni vállalkozása lehet és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja; foglalkoztathat alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót.

Szövetkezet A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. /2006. évi X. törvény/

Egyesülés Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és a gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. /2006. évi IV. törvény XI. fejezete – de az egyesülés nem gazdasági társaság!!!!!!/

Gazdasági társaság Két vagy több tulajdonos által alapított vállalkozás, amelyben a tagok megosztják egymás között a vezetés felelősségét, valamint a vállalat eredményét is. Olyan jogi személyek illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amelyek elsődlegesen és kifejezetten üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre. A gazdasági társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.

Közkereseti társaság (Kkt.) A társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Elemei: A tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság kötelezettségeiért. A tagoknak személyes közreműködéssel kell részt venniük a társaság tevékenységében. A társaság valamennyi tagja köteles vagyoni hozzájárulás szolgáltatására. A társaságnak nincs a tagoktól elkülönült szervezete.

Betéti társaság (Bt.) Olyan gazdasági társaság, amelyben a társasági kötelezettségekért legalább egy tag (a beltag) felelőssége korlátlan, legalább egy másik tag (a kültag) felelőssége pedig vagyoni betétje mértékéig korlátozott. Megkülönböztetése a közkereseti társaságtól: A kültag személyes közreműködésre nem kötelezett. A kültag tisztán csak vagyoni betétje mértékéig felel.

Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul; a tag kötelezettsége (a társasággal szemben) törzsbetétjének szolgáltatására (és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra) terjed ki – főszabály szerint a tag a társaság kötelezettségeiért nem felel; minimum 500 ezer Ft-os törzstőkével alapítható meg.

Részvénytársaság (Rt.) Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű alaptőkével rendelkezik és ez az alaptőke szintén előre meghatározott névértékű részvényekből áll. A tag (részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki; a részvénytársaság kötelezettségeiért – fő szabály szerint – nem felel. Az alaptőke legkisebb összege: Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében: 20 millió Ft. Zártkörűen működő részvénytársaság esetében: 5 millió Ft.

Részvénytársaság (Rt.) II. A részvénytársaság-béli tagsági jogról forgalomképes értékpapírt állítanak ki – ez a részvény. A tagsági jogokat önmagában testesíti meg. A részvény átruházásával a tagsági viszony is könnyen átruházható.

Előnyök és hátrányok I. Egyéni vállalkozás Alapítás és megszüntetés egyszerűsége Egyszemélyű nyereség Adókedvezmények Függetlenség Hátrányok: Szerényebb nyereség Sokoldalú követelmények Korlátlan felelősség Magas kockázat Nehézkes hitelhez jutás

Előnyök és hátrányok II. Gazdasági társaságok (nem Rt.) Alapításuk viszonylag egyszerű. A társaság tagjai tulajdonlási lehetőséghez jutnak nagyobb tőke nélkül is. A gazdasági társaság jelentősebb külső tőke- és hitelforrásokhoz is hozzájuthat. Hátrányok: Egyes formáinál nem eléggé egyértelmű a menedzseri felelősség megoszlása. Az egyszerű társaságoknál esetleges személyes konfliktusok fékezhetik a működést. A nyereség megosztása konfliktusforrás lehet.

Előnyök és hátrányok III. Részvénytársaság Lehetőséget nyújt széleskörű tőkebevonásra. A tulajdonosok felelőssége korlátozott. A menedzsmenttől elkülönül a tulajdonlás. A társaság élettartama elvileg korlátlan. Hátrányok: Alapítása és megszüntetése bonyolult és költséges. Nyilvános adatszolgáltatásra kötelezett.

A vállalkozási forma megválasztása I. Milyen szempontokat mérlegelünk, amikor vállalkozásalapításra adjuk a fejünket? -

A vállalkozási forma megválasztása II. Milyen szempontokat mérlegelünk, amikor vállalkozásalapításra adjuk a fejünket? A szervezeti-jogi formák előnyei és hátrányai Személy- vagy tőkeegyesítő, vagy a kettő kombinációja Felelősség és kockázat Személyes közreműködés kérdése A számviteli és adózási rend egyszerűsége/bonyolultsága (pl. átalányadózás, eva) Vagyoni követelmény Méret (megérett-e a vállalkozás a forma megváltoztatására?) Kedvezmények, támogatások (pl. kis- és középvállalkozás-fejlesztési programok) Tőkeszükséglet

Működő gazdasági vállalkozások I. (2001.12.31; forrás: KSH) Közkereseti társaság: 7,23 ezer Betéti társaság: 174,54 ezer Korlátolt felelősségű társaság: 150,19 ezer Részvénytársaság: 3,93 ezer Szövetkezet: 5,72 ezer Társas vállalakozások összesen: 371,78 ezer Egyéni vállalkozás: 468,80 ezer Vállalkozások összesen: 840,58 ezer

Regisztrált vállalkozások (2005.09.30; forrás: KSH) Regisztrált társas vállalkozások száma (2004. Szeptember 30.: 476.358) 2005. szeptember 30.: 493.444 Ebből Kft: 220 ezer (+14,5 ezer) Bt. 220 ezer (+2,3 ezer) ________________________________________________________________ Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező regisztrált egyéni vállalkozó: 472 ezer (-12 ezer)

Regisztrált vállalkozások (2007.06.30) Forrás: KSH adatok nyomán

Vállalkozások méretkategóriái Nemzetközi statisztikákban (EU) alkalmazott méretkategóriák: mikrovállalat: 0-9 alkalmazott kisvállalat: 10-49 alkalmazott középvállalat: 50-249 alkalmazott Nagyvállalat: 250 és annál több alkalmazott

Uniós vállalkozások méretkategóriánként Szám szerinti megoszlás: Mikro-: 89,1%, Kis-: 9,1%, Közép-: 1,5%, Nagy-: 0,3% Foglalkoztatottak összesített száma szerinti megoszlás: Mikro-: 27,8%, Kis-: 21,9%, Közép-: 17,1%, Nagy-: 33,1% Részarányuk a GDP előállításában: Mikro-: 20,8%, Kis-: 19,9%, Közép-: 19,0%, Nagy-: 40,3%

Az átlagos vállalkozás alkalmazotti létszáma Egyesült Államok: 19 Japán: 10 Európai Unió: 6

A szervezet környezete I. III. Makrokörnyezet II. Külső (közvetlen) környezet I. Belső környezet A szervezet I.+II. = A szervezet közvetlen környezete (akciókörnyezete)

A szervezet környezete II. Belső környezet: Alkalmazottak (vezetők és beosztottak) Tulajdonosok, igazgatóság Külső (közvetlen) környezet: Fogyasztók, szállítók, versenytársak, a kormányzat, érdekcsoportok, a média, érdekképviseletek, pénzügyi szervezetek. Makrokörnyezet: Politikai-jogi környezet Technológiai környezet Szociális-kulturális környezet Gazdasági környezet, globalizáció

A piac A piac a vállalat működésének fő közege. Mint eladó: fogyasztói igényeket elégít ki, versenytársakkal találkozik. Mint vevő: az erőforrások piacán szerzi be a működéséhez szükséges tényezőket; természeti erőforrások munkaerő (munkaerőpiac) tőkejavak (pénz- és tőkepiac) információk (információs piac) az árupiacon szerez be anyagokat és alkatrészeket.

A vállalkozások makrokörnyezete I. Politikai-jogi környezet Technológiai környezet Szociális-kulturális környezet Gazdasági környezet Természeti környezet

A vállalkozások makrokörnyezete II. Politikai-jogi környezet A politikai rendszer milyen általános helyzetet teremt az üzleti tevékenység számára (pl. magántulajdon védelme, állami beavatkozások) A politika jelenlétének dinamikája a gazdaságban A politikai erőviszonyok alakulása A politika stabilitása és kiszámíthatósága A jogi rendszer kiépítettsége: mennyire szabályozott a működés, mennyire átláthatóak a szabályok?

A vállalkozások makrokörnyezete III. Technológiai környezet (kutatás és fejlesztés) A társadalom technikai, technológiai fejlettsége A kutatásra fordított GDP hányada A kutatás színvonala (A termékekben és szolgáltatásokban megjelenő szellemi tőke egyre fontosabb tényezővé válik)

A vállalkozások makrokörnyezete IV. Szociális-kulturális környezet Demográfiai jellemzők Életmód Szociális értékek Az egészségügyi ellátás helyzete A közösségek, mozgalmak, érdekvédelmi szervezetek szerepe

A vállalkozások makrokörnyezete V. Gazdasági környezet Globalizáció (nemzetköziesedés): Az üzleti lehetőségek áthelyeződése a nemzeti ill. regionális (pl. EU) keretekből a világméretű dimenziókba. Makrogazdasági folyamatok Növekvő ill. csökkenő mértékű gazdasági fejlődés, a gazdaság hanyatlása

A vállalkozások makrokörnyezete VI. Természeti környezet A természet a szükségletek kielégítésének szolgálatába állítható – a természeti erőforrások kihasználása A természeti erőforrások korlátozottak A természeti környezetet károsodás éri Előtérbe kerül a természeti környezet megőrzése ill. regeneráló használata

. Köszönöm a figyelmet! eckert.balint@pszfb.bgf.hu