A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Munkahelyi esélyegyenlőség – vállalati felelősségvállalás III. ESÉLYKONFERENCIA + DÍJÁTADÓ.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mit lehet tudni a célcsoportról?
Advertisements

Kisgyermekes szülők és a munkaerő-piac Őry Beáta Projektvezető
„Esélyteremtés és értékalakulás” Konferencia Megyeháza Kaposvár, 2009
Fancsalszki Éva projektmenedzser TÁMOP-2.4.3/A-09/ Június 07.
A társadalmi tényezők hatása a tanulásra
To protect the confidential and proprietary information included in this material, it may not be disclosed or provided to any third parties without the.
JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány let.com A munkavállalást befolyásoló egyéb tényezők • Kereslet a csak a munkafeladatra koncentráló, ahhoz időben.
Frissdiplomások a munkaerőpiacon - a jövedelmet befolyásoló tényezők
Az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat tevékenysége és céljai
A Képzési Csoport tevékenysége Budapest Esély Nonprofit Kft
A Budapest Bank vállalati gyakorlata
1 Esélyegyenlőségi Terv a Paksi Atomerőmű Zrt-nél Készítette: Schwarcz Anita HUFO.
SZEREP TANMŰHELY ESÉLYEGYENLŐSÉGI RENDEZVÉNY március 25. West Hungary Humán Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
Ahol a nők nincsenek hátrányos helyzetben Patai Ágnes humánpolitikai igazgató november 15.
VI. Országos Távmunka Konferencia december 6. Az OTP Csoport távmunka tapasztalatai Magyarországon és Romániában.
A családbarát intézkedések előnyei, hasznai és lehetőségei
Szeretettel köszöntjük a TÁMOP „Jó pályán”! projekt békéscsabai TÁMOP „Jó pályán”! projekt békéscsabai szakmai fórum résztvevőit! szakmai fórum résztvevőit!
Civil szervezetek a munka világában
GKI Zrt., A humántőke kezelése a kétszázaknál Budapest, október 10. A hazai tudástőke megtartatása FIGYELŐ TOP200 Konferencia Dr. Adler.
A tételek eljuttatása az iskolákba
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
„FoglalkoztaTárs-Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projekt - TÁMOP / A kiemelt projekt célja Az innovatív és a tranzitfoglalkoztatási.
Kell –e érzékenyíteni a munkáltatókat? Csapó Gábor OSGOOD Szolgáltató Az OFA FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban című TÁMOP – /
szakmérnök hallgatók számára
Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki Tudományok Centruma Logisztikai Koordinációs Központ Logisztikai szakemberigény, képzési igény, elvárások és tények.
Nők munkaerőpiaci helyzete a nyilvánosságban. 2 A kérdéskör kevés médiafigyelmet kap:  Elsősorban gazdasági, munkaerő-piaci szakportálokon jelennek meg.
Esélyegyenlőség a dokumentumokban és a gyakorlatban Budapest, November 10.
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
Esélyegyenlőség Előadó: Megyesi Rita.
Horvát-Magyar Szakértői Akadémia szeminárium megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása, rehabilitációs projektek.
Munkaerő mobilitás Magyarországon
Az Esélyegyenlőség és az ESZA alapelveinek érvényesítése Európai Unió Magyarország -Budapest Európai jogfejlődés Luxemburgi és Lisszaboni folyamat.
BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA Foglalkoztatás politika Előadó: Koltai Luca FKFSZ Kht. Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani.
Miért fontos a komplex rehabilitáció az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája szempontjából? Budapest, december 3.
2008 február 26.1 Szonda Ipsos-GfK Hungária országos rádióhallgatottsági mérés 2008 január ● Módszertan Módszertan ● 15+ célcsoport  15+ célcsoport 
2007 július 24.1 Szonda Ipsos-GfK Hungária országos rádióhallgatottsági mérés 2007 június ●MódszertanMódszertan ●15+ célcsoport 15+ célcsoport  ●15+
2007 augusztus 27.1 Szonda Ipsos-GfK Hungária országos rádióhallgatottsági mérés 2007 július ●MódszertanMódszertan ●15+ célcsoport 15+ célcsoport  ●15+
2007 november 28.1 Szonda Ipsos-GfK Hungária országos rádióhallgatottsági mérés 2007 október ●MódszertanMódszertan ●15+ célcsoport 15+ célcsoport  ●15+
Az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a hatósági tapasztalatok tükrében.
A hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci integrációja, mint a gazdasági stabilitás fontos tényezője Gödöllői Kistérségi Foglalkoztatási Paktum.
A Megváltozott Munkaképességűek Tematikus Innovációs Hálózatának bemutatása Equal zárókonferencia Szombathely június 5.
A nők foglalkoztatása, családi napközi, atipikus foglalkozatás,
ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET
1 Válság a fejekben is Nem látják át és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok - Gulyás Emese - Tudatos Vásárlók Egyesülete.
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
Esélyegyenlőség a foglalkoztatásban a TÁMOP projekt képzési tapasztalatai alapján Szabó Zsóka Nők a Holnapért Alapítvány Várpalota 2011,
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
A Munkaerő-piaci helyzet Miskolcon Kiss Gábor főosztályvezető.
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
BILANCIA A magyarországi kutatás eredményeinek bemutatása Budapest, június 25.
Megtakarítási módszerek a vállalatok gyakorlatában Berey Zita
QualcoDuna interkalibráció Talaj- és levegövizsgálati körmérések évi értékelése (2007.) Dr. Biliczkiné Gaál Piroska VITUKI Kht. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési.
A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” II. Országos benchmark kutatás a munkahelyi esélyegyenlőségről és a vállalatok felelősségvállalásáról.
2002. Július 10. HR CLUB. I.Alapítás:1977, North Carolina II.központ: Tampa, Florida III.5 kontinens, 15 ország, 42 call center IV.közel munkatárs.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Nők munkaerő piaci helyzetfelmérése Bükön 2014.augusztus 27.
Esélyegyenlőségi és munkaadói, munkavállalói attitűdök közötti eltérés – kisgyermekes szülők (MUKI) szempontjából Stefkó Judit Budapest HSZOSZ.
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
Az ÉMGK tagvállalatainak szakképzési igényei Miskolc, június. 09. Dr. Barkóczi István – ÉMGK elnök.
Salgótarján május 8.. Mit értünk érdekvédelem alatt? Milyen feladatokat jelenthet? Kik védenek érdeket? Hogyan lehet érdeket védeni? Alkossuk.
Nők és férfiak társadalmi egyenlőségének munkaerőpiaci és családügyi vonatkozásai december 3.
“TE IS részese lehetsz” EQUAL konferencia Cséfalvay Ágnes.
Társadalmi tudatformálás
Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában
Országos kutatás a részmunkaidős foglalkoztatásról
Foglalkoztatási együttműködések szabolcs-Szatmár-bereg megyében
A megyei paktum keretében megvalósuló munkaerő-piaci program
Készítette: Farkasné Veres Edina
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS PAKTUM KONFERENCIA
Előadás másolata:

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Munkahelyi esélyegyenlőség – vállalati felelősségvállalás III. ESÉLYKONFERENCIA + DÍJÁTADÓ GÁLA Fókuszban: A családbarát intézkedések vállalati gyakorlata május 30.

A kutatást támogatta: A hazai vállalatok esélyegyenlőségi tevékenysége a III. mtd benchmark kutatásának eredményei alapján Tardos Katalin május 30. „Managing and training for diversity”

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Fő témák Módszertan, minta A sokszínűség indítékai A foglalkoztatottak sokszínűsége Intézményesültség Juttatások HR eszközök Akadályok A Sokszínűségi Index Benchmark eredmények

A kutatást támogatta: Módszertan, minta Módszertan, minta 2010 II. mtd benchmark felmérés 2012 III. mtd benchmark felmérés MódszertanElektronikus kérdőív Minta nagysága 418 szervezet 185 szervezet „Managing and training for diversity”

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” A két minta összetétele Nemzetiség1/2 magyar – 1/2 külföldi és vegyes Szektor2/3 szolgáltatás – 1/3 ipar Méret1/3 kicsi - 2/5 közepes - 1/4 nagy 2/5 kicsi – 1/3 közepes - 1/3 nagy Székhely1/2 Budapest – 1/2 vidék Tulajdon 82 % magántulajdonú 84 % magántulajdonú

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Az esélyegyenlőség indítékai Miért foglalkoznak a szervezetek az esélyegyenlőséggel és sokszínűséggel?

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Az esélyegyenlőség indítékai Gyakori indítékok Előfordulási arány (%) A pályakezdőtől a nyugdíjasig minden korcsoport reprezentálva van szervezetünkben 50 Tehetséges munkavállalóinkat meg szeretnénk tartani 48 Etikai szempontból fontosnak tartjuk 48 Sok kisgyermekes szülő dolgozik nálunk 44 A vállalati kultúra része a sokszínűség 44 Lojálisabb munkaerőt szeretnénk 37

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Az esélyegyenlőség indítékai Közepes indítékok Előfordulási arány (%) Rugalmas foglalkoztatás lehetősége 32 Pályázatokon szeretnénk részt venni 27 Foglalkoztatnánk fogyatékossággal élőket 26 Alkalmazottaink zöme nő 25 Az Egyenlő Bánásmód Törvény szerint eljárni 21 A csapatmunka terén van mit javítanunk 20 Állami támogatásokhoz szeretnénk jutni 20 Az Európai Unió gyakorlatát szeretnénk követni 20

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Az esélyegyenlőség indítékai Ritka indítékok Előfordulási arány (%) Több hölgyet szeretnénk a menedzsmentben látni 18 Az üzleti stratégia megvalósítása érdekében 18 Anyacégünk nemzetközi direktíváit adaptálni kívánjuk 14 Toborzási tevékenységünket meg szeretnénk könnyíteni fő feletti költségvetési szervként, ez nekünk kötelező 9 Versenytársaink gyakorlata vonzó számunkra 7

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Indítékok változása:

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Indítékok változása:

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” A foglalkoztatottak sokszínűsége Milyen hátrányos helyzetű csoportokat foglalkoztatnak a szervezetek?

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Átlag A foglalkoztatott hátrányos helyzetű csoportok száma

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” A hátrányos helyzetű csoportot foglalkoztató szervezetek aránya Leggyakrabban foglalkoztatottak Előfordulási arány (%) Nők 79 Pályakezdők év feletti munkavállalók 68 Kettő vagy több14 év alatti gyermeket nevelők 67 Gyermeküket egyedül nevelők 62

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” A hátrányos helyzetű csoportot foglalkoztató szervezetek aránya Közepes gyakorisággal foglalkoztatottak Előfordulási arány (%) Kistérségben élők 40 Megváltozott munkaképességű személyek 39 Romák 31 Eltérő nemzetiségűek, migránsok 30 Fogyatékos személyek (testi, szellemi) 29 Tartósan beteg hozzátartozót ápolók 29

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” A hátrányos helyzetű csoportot foglalkoztató szervezetek aránya A legritkábban foglalkoztatottak Előfordulási arány (%) Egyéb etnikai kisebbségek 23 LMBT emberek (más szexuális orientációjúak) 22 Egyéb 5

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Foglalkoztatott csoportok:

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Foglalkoztatott csoportok:

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” A foglalkoztatottak sokszínűsége Átlagosan 5-ről 6-ra nőtt a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása 2010 és 2012 között 2012-ben mindegyik csoportra jellemző volt a nagyobb arányú foglalkoztatatás 2010-hez képest, de nem voltak olyan látványos előretörések mint 2008 és 2010 között a megváltozott munkaképességű emberekkel kapcsolatban Az LMBT emberek és az egyéb etnikai kisebbségek tekintetében a tabuk csökkenni látszanak a munkáltatók körében A sokszínűbbé válás elsősorban a magyar középméretű, valamint a nagy külföldi szervezetek körében lett jellemzőbb.

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Az esélyegyenlőségi politika intézményesültsége Milyen intézkedéseket vezettek be a szervezetek?

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Az esélyegyenlőségi politika intézményesültsége

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Az esélyegyenlőségi politika intézményesültsége (2)

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Az esélyegyenlőség intézményesültsége

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Az esélyegyenlőség intézményesültsége A szervezetek több mint fele már elkezdte az esélyegyenlőségi intézményesülést Mind a 14 vizsgált területen növekedett a szervezetek aktivitása Átlagban 4 intézkedés jellemző 2012-re kialakult egy olyan vállalati csoport (a szervezetek egyötöde), amelyre kimondhatjuk, hogy jellemző az esélyegyenlőségi és sokszínűségi politika intézményesültsége.

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Az esélyegyenlőséget javító intézkedések és juttatások Milyen juttatásokkal és szolgáltatásokkal segítik elő a szervezetek az egyes csoportok esélyegyenlőségének megvalósulását?

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Esélyegyenlőséget javító intézkedések és juttatások

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Esélyegyenlőséget javító intézkedések Kapcsolattartás a GYED/GYES-en lévő kismamákkal +7% Akadálymentesítés +7% Egészségügyi szűrővizsgálatok +5% Nyári gyermektáborozás +5% Szoptatásra, pihenésre berendezett helyiség +5% Sportolási lehetőség +5% Céges buszjárat, szállítás +4% Munkahelyi bölcsöde, óvoda, illetve férőhely biztosítása +3% Célcsoportok számára információs kiadványok +2% Családi programok, juttatások +1%

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Az esélyegyenlőséget és sokszínűséget támogató HR eszközök használata Milyen HR eszközöket használnak a szervezetek a sokszínűség menedzselésére?

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Hány HR eszközben jelennek meg az esélyegyenlőségi törekvések?

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Leggyakrabban használt HR eszközök (50-56%) Részmunkaidő Szakmai képzések Rugalmas munkaidő

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Közepes gyakorisággal használt HR eszközök (20-40%) Teljesítményértékelő rendszer Távmunka Karrierfejlesztés Készségfejlesztő programok

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Legritkábban használt HR eszközök (0-20%) Munkakör értékelés Mentoring Coaching Munkakörtervezés Re(orientációs) képzés Job sharing - osztott munkakör

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Az esélyegyenlőséget és sokszínűséget támogató HR eszközök használata Használt HR eszközök átlagos száma némileg emelkedett 2010 és 2012 között (3,3-ról 3,7-re) Legnagyobb arányban növekedett a re- orientációs képzés, a távmunka, a rugalmas munkaidő és a részmunkaidő Csökkent a teljesítményértékelő rendszer, készségfejlesztő programok, munkakör-értékelés, és a megosztott munkakör.

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Az esélyegyenlőség fejlesztésének akadályai Változtak-e 2010 és 2012 között az esélyegyenlőség és sokszínűség fejlesztését befolyásoló tényezők?

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Leggyakoribb gátló tényezők Technikai feltételek hiánya Belső forrás hiánya Érdektelenség, motiváció hiánya Vezetők ellenállása Előítélet, tolerancia hiánya Érdektelenség, motiváció hiánya Belső forrás hiánya Információ hiánya Jó példák hiánya Közvetlen üzleti érdek hiánya Állami ösztönzők hiánya Technikai feltételek hiánya Közvetlen üzleti érdek hiánya Állami ösztönzők hiánya

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” A Sokszínűségi Index

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” A Sokszínűségi Index pont érhető el 5 területen megvalósított gyakorlatok alapján számítjuk ki az index értékét: – A foglalkoztatottak sokszínűsége – Az esélyegyenlőségi politika intézményesültsége – Az esélyegyenlőséget javító intézkedések és juttatások – HR eszközök használata – Az esélyegyenlőség jövőbeni fejlesztése

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” A Sokszínűségi index átlag 2010 átlag 2012 átlag 24 pont25 pont33 pont

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” A Sokszínűségi Index

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” A Sokszínűségi index és a szervezet mérete

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” A Sokszínűségi index és a szervezet nemzetisége

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Benchmark eredmények

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Átlag profilja (33pont) A foglalkoztatottak sokszínűsége 6 csoport Az esélyegyenlőségi politika intézményesültsége 4 intézkedés HR eszközök használata 4 HR eszköz Esélyegyenlőséget javító intézkedések és juttatások 2 juttatás

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Benchmark eredmények 2012

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Hogyan hasznosítható Sokszínűségi Index? A vállalati esélyegyenlőségi és sokszínűségi teljesítményt összehasonlíthatóvá teszi: –Országos szinten –Méret –Nemzetiség –Szektor –Ágazat –Székhely –Vállalkozás kezdete szerint Átlag, Átlag feletti, Felső 20 százalék és Top 10 kategóriák szerinti benchmark meghatározás pontosan a vállalat kategóriájához illeszkedően.

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Összegzés Míg a gazdasági válság évei alatt stagnált a munkáltatók esélyegyenlőségi és sokszínűségi teljesítménye, a 2010 és 2012 közötti időszakban kismértékben, de javult ben a vállalatok esélyegyenlőségi teljesítménye átlagosan a maximális szint harmadát érte el a Sokszínűségi Indexen. Elsősorban a sokszínűség és esélyegyenlőség intézményesülésben és az alkalmazott hátrányos helyzetű csoportok számát illetően következett be javulás 2010 és 2012 között. A szervezetek többségére továbbra is csak a demográfiai sokszínűség jellemző, vagyis a nem, az életkor és a családi háttér szerinti különbözőség.

A kutatást támogatta: „Managing and training for diversity” Köszönöm a figyelmet!