Az érzelmi intelligenciáról Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet

Mi az érzelmi intelligencia Bölcsesség? Temperamentum? Érzelmek észlelésének, kifejezésének, megértésének és irányításának képessége.

Néhány téveszme: - EQ ≠ kedvesnek lenni - EQ ≠ érzések egyeduralma - EQ nemfüggő - EQ ≠ genetika, kora gyermekkori tapasztalat A sikerhez több kell, mint szakmai és intellektuális alkalmasság

EQ kutatás története Érzelmek/intelligencia külön terület 1900-1969 (Thorndike társas intelligencia fogalma) 1970-89. EQ előfutárai Gardner 1990-93. EQ mint képesség 1994-97. A fogalom népszerűsítése Intézményesülés – komplex fogalom

Az érzelem kutatás alapkérdései Az érzelem és az információ feldolgozás Pozitív hangulat felszínesebb gondolkodás Negatív hangulat szisztematikus gondolkodás Pozitív érzelem, nagyobb kreativitás Az érzelem és a gondolat közötti kapcsolat A válasz gyorsasága Az emlékezet tartóssága Az érzelem motiváló hatása Az érzelem az észlelést befolyásolja Egyéni különbségek

Az intelligencia összetevői (Sternberg) A tapasztalatokból való tanulás Az absztrakt gondolkodás és következtetés A változó és bizonytalan világhoz való alkalmazkodás Az ember önmotiváló képessége

Érzelmi intelligencia Az érzelmi információ feldolgozás olyan formája, amely magába foglalja a saját érzelmek és mások érzelmeinek pontos értékelését, az érzelem megfelelő kifejezését és olyan szabályozását, ami javítja az élet minőségét.

Az érzelmi kompetencia szerkezete Goleman alapján Személyes (egyéni) kompetenciák Ezek határozzák meg, hogyan irányítjuk önmagunkat. Érzelmek felismerése, én-tudatosság, önismeret Érzelmek kezelése, önszabályozás Motiváció Szociális kompetenciák Ezek a társas kapcsolataink irányításában játszanak szerepet Mások érzelmeinek felismerése, empátia Kapcsolatirányító képesség

Iskolai tevékenységek Mit PP Hogyan MIR Kivel HR EQ; IQ Siker: teljesítménymotiváció, kezdeményezőkészség, meggyőzés, csapatszellem mások megértése, önbizalom Kudarc: merevség, szegényes kapcsolatok

Az EQ és a nevelés A gyermek önkontrolljának növelése Stressz kezelés Problémamegoldás – döntéshozatal Érzelmi tudatosság

Érzelmileg alkalmatlan szülői nevelési stílus Az érzelmek tökéletes semmibevétele „Majd elmúlik” Túlzott engedékenység Rögtön elegyengetnek mindent. A gyerek érzelmeinek lenézése, rosszallása Megtiltják az érzelmek megélését

Érzelmek felismerése Érzelmeink, erős és gyenge oldalaink, értékrendünk mély megértése Érzelmi tudatosság-érzelmeink és motivációnk megértése Pontos önértékelés Önbizalom-képes a nyugalmát stressz helyzetben is megőrizni Intuíció képessége

Önszabályozás/Önuralom Képesség, amely lehetővé teszi, hogy kezelni tudjuk belső állapotainkat, impulzusainkat és erőforrásainkat. Érzelmi önkontroll Kongruencia Rugalmasság Optimizmus

Önszabályozás - önkontroll Az amygdala gátolja a prefrontális régió működését Az érzelmek hatékony kezelése (nem elfojtás, nem kiadás) Kihívás: adrenalin, noradrenalin Stressz, pánik: kortizol

Kreativitás négy szintes modellje J.H. Poincare Előkészítés adat és információ gyűjtés Álmodozás, szabad asszociáció, tudatos kontroll nélkül Belátás, illumináció: ahá élmény Kidolgozás

A kreativitás ősellenségei Túlzott ellenőrzés Állandó értékelés (korai vagy túlzott kritika) Túlzott kontroll – gondolati is Szakadatlan határidők

Motiváció Teljesítménymotiváció: a kiválóság fejlesztésére, vagy egy adott szintjének elérésére irányuló késztetés. Elköteleződés: igazodás a team vagy a szervezet céljaihoz. Kezdeményezőkészség: készenlét a felmerülő lehetőségek megragadására. Optimizmus: a kitűzött célok elérésére irányuló kitartás, az akadályok és kudarcok ellenére.

Motiváció és proaktivitás Reaktivitás S -----------------------------R kiszolgáltatottság, beszabályozottság Proaktivitás S ----------felelősség-------R „Csak az bánthat meg akinek engeded” Eleonor Rosevelt

Motiváció -Emóció A jó munka feltétele a jó hangulat Az áramlat élménye – eustressz Teljesítménymotiváció „kiszámított kockázat” „elviselhető terhelés” Elköteleződés: áldozatokra is képes a sikerért Kezdeményezőkészség – proaktivitás Siker, kudarc, optimista, pesszimista interpretációja „A tévedés esélyt ad a fejlődésre”

Az ember céljai (Donald Weiss) Pénz – ideális jövedelem Munka – szakmai előmenetel Család – kapcsolatok Tárgyak – áhított javak Barátok – családon kívüli kapcsolatok Közösség – társadalom, egyház, politika Belső értékek – műveltség, tudás, lelki állapot Cél: reális, erőfeszítést igényel, Céltalanság: erőfeszítés hiánya, kiégés

A motiváció folyamat Miért viselkednek az emberek úgy, ahogy viselkednek? Hajtóerő Motívum Cél Magatartás frusztráció Magatartás Motívum Cél Kifelé irányuló agresszió, Önagresszió, Kanalizáció – másik út

Az örömteli élmény jellemzői Olyan feladat vállalása, aminek az elvégzésére van esély Elkötelezett, erőlködés nélküli cselekvés Önkontroll Feloldódás a tevékenységben Megváltozott időérzékelés

Az örömteli élmény jellemzői Arra összpontosíts, amit csinálsz! A célok világosak legyenek! Kérj visszajelzést!

Önértékelési deficit Neurotikus célok (Vera F. Birkenbihl) LÉT TETT „Malacka” Menekülés: Betegségbe Agresszióba Munkába „Verj meg!” BIRTOKLÁS „Státuszszimbólumok”

Empátia Mások megértése: mások érzelmeinek és nézőpontjának a megértése Mások fejlesztése: mások fejlődési szükségleteinek megértését és mások képességeinek fejlesztését. Kliensközpontúság: képessé tesz arra, hogy, felismerjük és teljesítsük az ügyfelek szükségleteit. A sokszínűség értékelése: a kibontakozás lehetőségének biztosítása tőlünk különböző emberek számára.

Az empátia pontosságát rontja Ha az érzelmek kifejezése tudatosan gátolt Ha az észlelő nem tudja vagy nem akarja értelmezni a viselkedést (motiváció hiány) Stressz  önmagára figyel A másik feltételezett túlzott ismerete Környezeti tényezők

Empátia – társas radar Kölcsönös mimika Ráhangolódás a partner szükségletére Empatopata – empátiás distressz Pygmalion ereje

Társas kompetenciák Kommunikáció: Konfliktuskezelés: pártatlan érdeklődés, mások véleménye iránt, képesség, amely lehetővé teszi, hogy meggyőzőek legyünk Jó és rossz hírek befogadása Figyelem, kölcsönös megértés Minden szociális képesség alapja Konfliktuskezelés: tárgyalási képesség, amely lehetővé teszi az ellentétek feloldását.

Társas Készségek A változás katalizálása: változás kezdeményezése vagy kezelése. Kapcsolatépítés: hasznos ismertségek ápolása. Együttműködés: képessé tesz arra, hogy másokkal együtt dolgozzunk közös céljaink érdekében. Csapatszellem: a munkacsoport összhangjának megteremtése a közös célok elérése érdekében.

Társas Készségek Olyan készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy másokból az általunk kívánt reakciót váltsuk ki. Befolyásolás: hatékony módszerek bevezetése mások meggyőzésének érdekében. Magunk oldalára állítsák az embereket Közös elemek hangsúlyozása Vezetés: egyének és teamek inspirálása és irányítása.

A munkaadók által preferált tulajdonságok Figyelem és jó kommunikációs készség Alkalmazkodás (kretaív válasz a buktatókra) Önmaga megszervezésének képessége (önbizalom, motiváció, karrier igény) Csapat és személyközi hatékonyság (kooperáció, az összehangolás képessége) Hatékony szervező és vezetői készség

„Mindenki meg tudja állapítani, mikor fejlettek, vagy fejletlenek a szociális készségek, de senki sem tudja definiálni mik is azok” (Curran) A szociális kompetencia egymáshoz lazán kapcsolódó viselkedésbeli, kognitív és performancia jellegű dimenziók összessége

Kompetencia szerkezete Ismeret, tudás (Extrinzik motiváció) Képesség, készség Motiváció (Intrinzik) Személyiség vonás, attitűd

Kompetencia Problémahelyzetekben mozgósítható tudás, eredményes cselekvésre való képesség Kognitív Személyes Szociális

Gyermekek szociális kompetenciája Felhívni magára a felnőttek figyelmét Kiaknázni a felnőttekből adódó lehetőségeket Társakhoz kapcsolódó érzések kifejezése Vezetés, követés, utánzás képessége Teljesítmény feletti büszkeség Interakciók száma, milyensége

IQ EQ A gyerekek: magányosabbak depresszívebbek haragvóbbak rendetlenebbek idegesebbek aggályoskodóbbak agresszívebbek

Iskolaérettség Önbizalom Kíváncsiság Céltudatosság Önkontroll Társas kapcsolódás képessége Kommunikációs érzék Együttműködés

Szociális képességrendszer Kommunikáció Szervezés Érdekérvényesítés Szociális tanulás Tolerancia Kapcsolatteremtés Szociális elfogadás Én elfogadás

Szociális kompetencia Öröklött elemek Szociális rutinok (arcfelismerés, hang) Hajlamok (párképzés, birtoklás, kötődés, gondozás) Tanult elemek Egyén (önértékelés, nyitottság, attitűd) Család (modellnyújtás, kötődés) Iskola (fizikai környezet, szociális struktúra, pedagógus, kortárs) Környezet (kulturális hatások, kívánatos és elfogadott viselkedés)

Szociális kompetencia összetevői Stephens alapján

I. Személyközi viselkedés konfliktuskezelés figyelemfelkeltés üdvözlés segítés másokon viselkedés pozitív attitűd mások iránt – asszertivitás, mérsékelt hangnem – kéréskor – mosoly – önként, kérésére – játékszabályok betartása – sokszínűség elfogadása

II. Önmagával szembeni viselkedés Következmények vállalása Etikus viselkedés (jó/rossz elkülönítése) Érzelmek kifejezése Pozitív én-attitűd, -önelfogadás Felelősség tanulásban, kapcsolatokban

III. Feladattal kapcsolatos viselkedés Kommunikáció feladatvégzés közben – kérdésre válaszol Figyelés feladatvégzés közben Csoporton belüli aktivitás, szívesen együttműködik Mások előtti szereplés vállalása

IV. Környezeti viselkedés Környezet megóvása Étkezési viselkedés Közlekedés

Fejlesztési lehetőségek Modellnyújtás Szociális problémamegoldás Szerepjáték/szerepcsere Történetek megbeszélése Készlet - aktivitás

Munkában csoportban végzett munka kooperációs hajlandóság versengés/együttműködés egyensúlya egoizmus/altruizmus egyensúlya

Iskolában proszociális viselkedés korrektség, tisztesség, felelősség, megbízhatóság, kötelességtudat, tolerancia, szolidaritás, megérés, segítőkészség

A munkaadók által preferált tulajdonságok Figyelem és jó kommunikációs készség Alkalmazkodás (kretaív válasz a buktatókra) Önmaga megszervezésének képessége (önbizalom, motiváció, karrier igény) Csapat és személyközi hatékonyság (kooperáció, az összehangolás képessége) Hatékony szervező és vezetői készség

Hatékony együttműködés Alapszint: Konstruktív ötleteket ad Aktív a csoportmunkában Elfogadja a segítséget Középszint: Segít másoknak ha kell Elfogadja a kritikát és tud változtatni A feladat befejezéséig folytatja a munkát Emelt szint: Érzékeny a csoporttagok igényeire, korlátaira Vezetői készségeket mutat, koordinál

Szociális kompetencia fejlesztése – tanórákon Együttműködés Szabálytartás Önfegyelem Önismeret Stressz tűrés Versengés Tolerancia

Kooperatív tanulást akadályozó tényezők Nem készítették fel Nincs idő Túl sok felkészülést igényel Hiányoznak a megfelelő taneszközök Nagy az osztálylétszám Nem megfelelő a 45 perces órakeret Fellazítja az órai fegyelmet Növeli a tanulók közötti különbségeket Nem alkalmas a terem a csoportmunkához

Proszociális – antiszociális altruisztikus – érdek – egoista erkölcsös – szokás, norma – erkölcstelen Planetáris proszocialitás

Szociális készség – pszichés rendellenesség Szociális visszahúzódás – depresszió Skizofrénia – furcsa viselkedés Pszichopátia – mások viselkedésével szembeni érzéketlenség Neurózis – együttérzés, egyetértés megkérdőjelezése

Életkészség tanítás Társas kompetenciák önkontroll, társas tudatosság, probléma megoldás önmegnyugtatásra szolgáló eljárás „csak nyugi” 8 lépéses döntéshozatali stratégia Viselkedési problémák megelőzése mediátor – közvetítő szerep

Életkészség tanítás Társas támogatás Pozitív szolgálatok Eseményekhez kötött szolgáltatás proaktív önerőből meg tudja oldani más tidja megoldani Pozitív szolgálatok Leghatékonyabb empátia fejlesztés Kortárssegítés – idősek segítése

A hiányos érzelmi nevelés következményei Visszahúzódás, társas problémák Szorongás, depresszió Figyelem és gondolkodási problémák Bűnözés, agresszió Nárcizmus – egoizmus??? Nemi identitási problémák???

Az érzelmek és az egészség kapcsolata Pszichoneuroimmunológia Szorongás, stressz Társas összetevők szerepe az egészségben, betegségben Pszichoterápia

Speciális kompetenciák A bizonytalanság, a komplexitás, a nyitott helyzetek kezelésének képessége Az önálló és társas tanulásra való képesség Rugalmasság és alkalmazkodóképesség Problémamegoldó képesség, kreativitás Társas kompetenciák, együttműködés, kommunikáció, konfliktuskezelés

Speciális kompetenciák Megbízhatóság és kiszámíthatóság Szolidaritás és az együttműködés képessége Kritikai reflexió képessége Az írott kommunikáció alkalmazására való képesség Idegen nyelvű és különböző kultúrák közötti kommunikáció A modern és információs technológiák alkalmazására való képesség

Kompetenciák fejlesztésének szervezeti feltételei Intézményi önreflexió Gazdag módszertani repertoár Individualizált tanulásszervezésre való törekvés Értékelési kultúra, kompetenciák mérése

Természetes vezető Rezonáns vezetés Disszonáns vezetés intellektuális, érzelmi összehangolás Disszonáns vezetés érzelmi, fizikai távolság tartás teljesítmény csökkenés kiégés

Tréneri Az egyéni igényeket ötvözi a szervezeti célokkal Hangulati hatása erősen pozitív Alkalmazása: ha képességek hosszú távú kibontakoztatásával kell segíteni az alkalmazottak teljesítményének növelését

Demokratikus Értékeli a befektetett energiákat, és közös tevékenység révén alakít ki kötődéseket Hangulati hatása pozitív Alkalmazása: ha elkötelezett egyetértést kell kialakítani, vagy ha az alkalmazottak nagy erőfeszítésére van szükség

Menetelő Nagyra törő, kihívó célokat tűz ki Nagyon gyakran alkalmazzák rosszul, hangulati hatása ezért többnyire igen negatív Alkalmazása: ha egy motivált, jó képességű csoport kimagasló teljesítményére van szükség

Utasító Vészhelyzetben határozott parancsokkal megszünteti a pánikot Igen gyakran élnek vissza vele, ezért hangulati hatása többnyire erősen negatív Alkalmazása: krízishelyzetben, gyökeres változások gyors lebonyolításakor vagy nehezen kezelhető alkalmazottakkal szemben

Érzelmi analfabétizmus Pszichoszomatikus megbetegedések Alixithymia Vakfoltok: mindenáron győzni, dolgozni minden más terület rovására, mások hajszolása, külsőségekkel való túlzott törődés, nárcizmus

5. Stabil, megbízható kapcsolatok kialakítása: Én-ideál: Milyen szeretnék lenni 2. Reális én: Ki vagyok valójában? Begyakorlás: Az új magatartás-, illetve viselkedésmód begyakorlása, magas szintű elsajátítása, eközben új idegrendszeri kapcsolatok kiépítése 5. Stabil, megbízható kapcsolatok kialakítása: Ezek adnak támaszt és bátorítást a folyamat minden fázisában Erősségeim: Én-ideálom és reális énképem átfedései 4. Kísérletezés: Új magatartásmintákkal, új gondolkodásmódokkal új érzelmekkel 3. Tanulási terv: Erőforrásaimra építve pótolni hiányosságaimat Hiányosságaim: Én-ideálom és reális én-képem eltérései

A szubjektiv életminőség zónái Öngyilkos zóna Gyógyszeres zóna Koktél zóna Komfort zóna Flow zóna Depressziós Relaxált élvezetes izgalmas haragos borzalmasan aggódó örömteli nyugis vicces békés kimerült Mérges Semmi különös eksztatikus rettegek unatkozó elégedett Introduce the Subjective Feeling Scale. (BOOKLET #2) Introduce 1st question Fill the answer in on your booklet Introduce 2nd question You can see that we have given the different levels of subjective feelings different zones and included some words that describe how you feel in each zone. Fill the answer in on your booklet. Audience Interaction Give me some feedback. How happy are you now on this scale? What words describe your emotional mood right now. Introduce 3rd questions Now please mark how happy you want to be. What words describe how you want to feel? Let’s see how you can increase your happiness. Hogyan irnád le, hogy érzed magad a nap nagy részében? Negativ Pozitiv -10 -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 És hogyan szeretnéd érezni magad?

ÉN Mások Nyílt terület Vak terület Rejtett terület Ismeretlen terület ismerem nem ismerem nem ismerik ismerik Mások Nyílt terület Vak terület Rejtett terület Ismeretlen terület

Nem tudom, hogy nem tudom A tudás szintjei Nem tudom, hogy tudom Tudom, hogy tudom Tudom, hogy nem tudom Nem tudom, hogy nem tudom

mert egy meg egy az kettő. „Azt hiszed, ha megérted az egyet, meg kell értened a kettőt is, mert egy meg egy az kettő. De meg kell értened a meg-et is.” Ősi szufi tanítás