Fordítás, tolmácsolás a szerzői jogban A magyar fordítók és tolmácsok napja 2013. április 19. dr. Tarr Péter Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztály

Szerzői jogi védelem Művek: tág értelemben vett irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, szellemi tevékenységből fakadó egyéni, eredeti jelleggel [a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (1) és (3)] ún. származékos (másodkezű) alkotások (fordítás, tolmácsolás): védelem alatt áll más szerző művének fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. § (2)] (szépirodalom, társadalom-, természettudományi irodalom, műszaki és gazdasági szakirodalom, egyéni, eredeti jellegű beszéd, etc.) jelentős ráfordítással előállított adatbázisok [dokumentumtárak, terminológiai adatbázisok, etc. [Szjt. 60/A. §, 84/A. § (5)]

Egyéni, eredeti művek a védelem nem függ esztétikai, mennyiségi, minőségi jellemzőtől, értékítélettől több legyen már meglevő mű szolgai másolatánál, és mód legyen különböző lehetőségek között való alkotó választásra és az ennek megfelelő kifejezési formákra [„eredetiség teszt”]

Védelem alól kizárt alkotások jogszabályok, a bírósági vagy hatósági határozatok ezek közleményei, az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok; a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek; ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet; folklór kifejeződései; nyersfordítás; olyan fordítás, amely alapjául szolgáló alkotás nem „mű”; funkcionális mű.

Fordítások Funkcionalitástól, rendeltetéstől függően oltalom alatt állhat: szakfordítás Bizonyosan nem áll védelem alatt: hiteles fordítás (cégeljárási iratok) fordítás hitelesítése, hiteles másolat készítése lektorálás

Tolmácsolás Hatósági, bírósági kirendelés esetén a szerzői jogi védelem kizárt Más esetekben fennállhat, pl.: nyilvánosan tartott beszéd [Szjt. 1. § (2) b) ] tolmácsolás felolvasóesten, előadáson

Szerzői Jogi Szakértő Testület gyakorlata Orvosi cikkek fordításainak szerzői jogi védelme (SzJSzT-45/2000) „az alapul szolgáló művel összevetve – a fordító hozott-e létre olyan többletet, ami az eredetihez képest új alkotássá teszi a fordítást” „nem a műfajtól, hanem a fordítói tevékenység színvonalától, illetve jellegétől függ” „hordoz a megformálásában, stílusában, szakmai kifejezőkészségében olyan egyedi, eredeti jelleget, amely a szerzői jogi védelemre alkalmassá teszi” „Ez, a latin, illetve angolszász szakirodalomból átvett idegen szakszavak, és a „magyarosított” orvosi kifejezések kombinációja adja a perbeli fordítások igazi egyediségét, mivel olvasmányossá teszi a magyar cikk egészét, szemben a kifejezetten száraznak mondható eredeti szövegekkel.”

Szerzői Jogi Szakértő Testület gyakorlata Szakfordítás szerzői jogi védelme (SzJSzT-22/2004) „sokféle lehetőség kínálkozott; a fordítónak tere, lehetősége volt az alkotó hozzájárulásra, s élt is vele.” „a szöveg nem egyszerűen, a német eredeti, primitíven, németes nyelvtannal készült lefordítása, hanem a szöveg tartalmát hűen visszaadó, ugyanakkor a magyar mondatszerkesztés követelményei szerint átszerkesztett, gördülékeny és érthető tolmácsolása”

Szerzői Jogi Szakértő Testület gyakorlata Műfordítás szerzői jogi védelme (SzJSzT-08/2007) „az egyes témákhoz kapcsolódó információk szöveges és grafikus megfogalmazásában, illetve ábrázolásában hordozzák azt az egyéni, eredeti jelleget, amely a védelmet megalapozza. A fordítás ebben az esetben szerzői műről készült, és nem tekinthető tükörfordításnak (nyersfordításnak) mivel felhasználja és értelemszerűen alkalmazza az útmutató témájában a magyar szaknyelvben bevett és meghonosodott szakkifejezéseket, megfogalmazásokat.”

Szerzői Jogi Szakértő Testület gyakorlata Az Európai Unió keretében elfogadott jogi aktusok magyar nyelvű fordításaival kapcsolatos szerzői jogi kérdések (SzJSzT-19/2002) „Egymagában az által, hogy az eredeti művek – az egyéni, eredeti jelleggel bíró hivatalos szövegek – ki vannak véve a szerzői jogi védelem alól, az ilyen szövegek alapján készült szakfordítások még valóban nem kerülnek ki a védelem köréből, hiszen külön alkotásoknak számítanak. Ám ha egy fordítás hivatalossá – valamely hatóság által jóváhagyottá – válik, osztoznia kell a hivatalos szövegek (az Szjt. irányadó rendelkezése szerint: hatósági közlemények és ügyiratok) sorsában. 9. Ebből az értelmezésből az következik, hogy a magyar szerzői jog szerint is mind a hivatalos szövegek, mind pedig azok hivatalos fordításai kiesnek a védelem köréből. Ugyanakkor a hivatalos szövegek nem hivatalos fordításai védelem alatt állnak.”

LB döntés (BH2004.415) „Felperes fordítását az eredeti művel összevetve a fordítás egyéni eredeti jellegűnek tekinthető, mert megfogalmazásai, fordulatai nem minden esetben következnek nyelvtanilag az eredeti, angol nyelvű szövegből.”

Szerzői személyhez fűződő/ vagyoni jogok nyilvánosságra hozatal, névfeltüntetés, műegység (integritás) védelme többszörözés (rögzítés), terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés, átdolgozás, etc.

Fordítások felhasználásának jellemzői I. Mű fordításához minden esetben az eredeti szerző engedélye szükséges [Szjt. 29. §, 47. § (1)]; Fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni [Szjt. 12. § (2)]; A fordítás további felhasználásához (pl. kiadás, interneten történő hozzáférhetővé tétel) az eredeti szerző és fordító kifejezett engedélye kell; A szerzőt (fordítót) a felhasználás fejében díjazás illeti meg [Szjt. 16. § (4)]; A mű egyes felhasználásaira az engedély írásbeli szerződéssel szerezhető [Szjt. 16.§ (1), 45. § (1)].

Fordítások felhasználásának jellemzői II. Fordítás munkaviszonyban: A mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége [Szjt. 30. § (1)]. Fordítás megbízás alapján: vélelem szól amellett, hogy az átadott szerzői művet [fordítást] a megrendelő felhasználhatja, a megállapodás így egyúttal felhasználási szerződés. Vélelem szól amellett is, hogy a díj a felhasználás ellenértékét (a szerzői jogdíjat) is magában foglalja (azaz a megállapodás kiterjed a megalkotás díjára és a felhasználási jog átengedéséért a szerzőt megillető jogdíjra is).

Felhasználási szerződések írásban kizárólagos / nem kizárólagos a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik harmadik személy joga a mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja [Szjt. 47. § (2)].

Szerzői jogsértés megállapítása Engedély hiányában történő felhasználás Felhasználási jogosultság határainak túllépése A plágium tetten érhető: leiterjakabok, félreértelmezések, egyéni fordulatok, kihagyások, hibás szóhasználatok, azonos helyesírási hibák, elírások átvétele

Köszönöm a figyelmüket! Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztály Szerzői Jogi Hatósági Osztály peter.tarr@hipo.gov.hu