A kompetenciatranszfer elve Dr. Schiffer Csilla

A pedagógusok kooperációja „A ‘jó iskola” titka különös módon a pedagógusok kooperációjában rejlik” (Tenhart – Klieme 2006 163) Individualizált munka a pedagógusoké – egyéni harctér Autonómia = izoláció és túlterhelés Magánügy? – Nyilvánosság mint fenyegetés A kollegalitás szabálya (kimondantlanul): Hagyj békén, akkor én is békén hagylak… Nehéz helyzetekben: támogatás = mely leveszi a terhet a válláról – közös felelősség

Az együttműködés minősége 0. Fragmentálódás: izolált tanítás (9%) 1. Differenciálódás: közös célképzetek, szabályozott munkamenet és kommunikáció, tagozatokon és évfolyamokon is átívelő együttműködések (51%) 2. Koordináció: + információk a munkamegosztásról, munkamenetről, eredményekről. Hajlandóság az erőforrások és feladatok koordinálására (25%) 3. Interakció: + külső értékelés, kollégák közös szervezőmunkája, kölcsönös adaptivitás és átláthatóság a tantervben, megvalósításban és ellenőrzésben (14%) 4. Integráció: + szakspecifikus és szakokon átívelő kooperáció, kölcsönös hospitálások, szervezeti személyzeti és oktatási feladatok és a gyakorlat integrált, a szakmai tevékenységek és tanerők kölcsönösen szabályozottak (2 %) (Steinert et al. 2006, 196)

Az együttműködés minősége 2. Csere: információk és eszközök, tanácsadás keresése és nyújtása, nincs közös cél, nagy autonómia, rövid megbeszélések és találkozók Munkamegosztó kooperáció: pontos célmeghatározás, strukturált feladatok, feladatok elosztása az egyének között, közös tervezés és felelősség, hatékonyságnövekedés Kokonstrukció: partnerek egymással intenzív feladatmegosztással dolgoznak, egyéni tudásukat megosztják egymással (kokonstruálják), hogy ezáltal jobban ismerjék a helyzetet, közös feladat és problémamegoldás alakuljon ki, közös döntéshozatal, jobb konfliktusmegoldás, teamtanítás és együttnevelés. (Gräsel et al. 2006, 211)

Inklúziós index: C.1.8 A pedagógusok együtt (teammunkában) tervezik, szervezik és értékelik a tanítást Megosztjuk-e egymással a tanórák és a házi feladat tervezéséhez szükséges tapasztalatainkat és segédanyagainkat? A tervezés megbeszélésének órarendben meghatározott helye van-e a team tagjai számára? A tanítást úgy tervezzük-e, hogy a tanórán minden pedagógus jelenléte fontos szerepet kapjon? A pedagógusokat ösztönözzük-e arra, hogy együtt tanítsanak? Az együtt tanítást jó lehetőségnek tartjuk-e arra, hogy utána közösen megbeszéljük a tanulók fejlődését? A pedagógusként szívesen vesszük a kollégáink észrevételeit (például hogy az óránkon a mennyire volt érthető a feladat, mennyire voltak aktívak a tanulók)? A kollégák visszajelzéseinek megfelelően változtatunk-e a tanításon? Az osztályt tanító pedagógusok és a segítő szolgáltatások pedagógusai egyaránt dolgoznak az egyes tanulókkal, tanulói csoportokkal és az egész osztállyal is? A pedagógusok együttműködése példát jelenthet-e a tanulók számára is? Törekszünk-e a közös problémamegoldásra, ha a tanulók vagy csoportjaik aggodalomra adnak okot? Együtt tanító pedagógusokként közösen vállaljuk-e a felelősséget azért, hogy minden tanuló részt tudjon venni a tanulási folyamatban? A közösen kialakított óraterveket írásban rögzítjük-e, hogy az osztályban éppen helyettesítők számára is elérhető legyen? (Booth – Ainscow, 2009)

Irodalom Booth, T. és Ainscow, M. (2009): Inklúziós index: útmutató az inkluzív iskolák fejlesztéséhez. ford. Csányi Yvonne és Schiffer Csilla, www.eenet.org.uk/resources/docs/Index_Hungarian.pdf Gräsel, C., Fußangel, K. és Pröbstel, Chr. (2006): Lehrkräfte zur Kooperation anregen – eine Aufgabe für Sisyphos? In. Zeitschrift für Pädagogik, 52. 2. 205-217. Horváth Attila (é. n.): Kooperatív technikák. Hatékonyság a nevelésben. Budapest, OKI-IFA. Kagan, S (2004): Kooperatív tanulás. Ökonet, Budapest Sebba, J., Byers, R. és Rose, R. (1996): A csoportmunka szerepe. In.: Csányi Yvonne (szerk.): KÖZÖSEN. Szemelvénygyűjtemény az integratív nevelésről és oktatásról. BGGYTF, Budapest, 112-126. Steinert, B., Klieme, E., Maag Merki, K., Döbrich, P., Halbheer, U. és Kunz, A. (2006): Lehrerkooperation in der Schule: Konzeption, Erfassung, Ergebnisse. In. Zeitschrift für Pädagogik. 52, 185-190. Vastagh Zoltán (1999): Az iskolai oktatás hatékonyságát növelő kooperatív kiscsoportos tanulás. Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában. I– III. JPTE, Pécs