A drámapedagógia hatása tizenévesek értékorientációjára Egy színházi nevelési program működése az osztályteremben Novák Géza Máté

„A színház és a dráma a nevelésben a tanulásnak nem könnyű és nem is mindig az élet pozitív jelenségeit feltáró útja. A színház és a dráma az osztályteremben esélyt ad arra, hogy számoljunk különbözőségeinkkel. A színház és a dráma beindítják az osztálytermi dialógust, és a vitát nem radírozzák ki a kozmetikázott manipuláción keresztül.” (Gilbert, 2003)

Elméleti bevezető Fogalmi keret: Elméleti keret: Drámapedagógia – dráma a nevelésben (Drama in Education) Alkalmazott dráma (Applied Drama) Alkalmazott színház (Applied Theatre) Színházi nevelési programok: TiE (Theatre in Education) Elméleti keret: Freire, 1970; Boal, 1979 ; Heathcote 1990; Bolton 1998; Norris 2000; Gallagher 2001. Művészet alapú kutatás gyakorlata: „Arts Based Research Practice” (ABR); Leavy 2009; Conrad 2009; Coertney, 1998 Magyarországi kutatások: Horváth K.: 2007-2009 (Káva Kulturális Műhely) Novák G. M.: 2007-2009 (21. Színház a Nevelésért Egyesület) Fernezelyi B. – Váradi L.: 2009-2010 (Kerekasztal Színházi Nevelési Központ) Cziboly Á.: 2008-2010 (DICE, nemzetközi kutatás, KKM)

Problémafelvetés és hipotézis Alapprobléma Hogyan befolyásolja egy konkrét színházi nevelési program a tizenévesek értékorientációját? Alaphipotézis A nevelés folyamatában alkalmazott dráma és színház segíti a tizenéveseket az értékválasztásban és értékelsajátításban (orientálódásban).

A színházi nevelési projekt működése az osztályteremben – „CITY-projekt” A. Baricco: City (epikus alap – színpadra szánt szöveg) Színházi etűdsor mint a vizsgált drámatémák állandó kerete Tanulás: dramatikus – narratív – reflektív szinteken Színház – drámafoglalkozás – interjúhelyzet (hármas módszertani modell)

Drámatémák Fogyasztói társadalom Trendek és divatok Iskolai erőszak, rasszizmus, homofóbia Életvezetési problémák, megküzdési stratégiák Családi kapcsolatok, mintakövetés Munka és tanulás világa Lehangoltság Virtuális valóságok

A minta jellemzői, első év (2007/2008): célcsoportok (dráma) és kontrollcsoportok A vizsgált csoportok jellemzői (iskolatípus, létszám, nemek aránya): Célcsoport – 1 (pest-megyei humán gimnáziumi osztály): H Célcsoport – 2 (budapesti alapítványi középiskolai osztály): A iskola cél (dráma) kontroll Összesen H 26 52 A 13 17 30 39 43 82 iskola fiú lány Összesen H 13 39 52 A 19 11 30 32 50 82

Célcsoport – 1 (pest-megyei humán gimnáziumi osztály): H A minta jellemzői, második év (2008/2009): célcsoportok (dráma) és kontrollcsoportok A vizsgált csoportok jellemzői (iskolatípus, létszám, nemek aránya): Célcsoport – 1 (pest-megyei humán gimnáziumi osztály): H Célcsoport – 2 (budapesti alapítványi középiskolai osztály): A Célcsoport – 3 (budapesti műszaki középiskolai osztály): M iskola cél (fiú/lány) kontroll Összesen H 52 (32/20) 57 109 A 26 (19/7) 19 45 M 50 (45/5) 34 84 128 (96/32) 110 238 iskola fiú lány Összesen H 74 35 109 A 26 19 45 M 72 12 84 172 66 238

a foglalkozások megfigyelése Kutatási módszerek kvalitatív és kvantitatív kutatás-módszertani eljárások (Mixed Method Research) a foglalkozások megfigyelése statisztikailag feldolgozható kérdőívek összeállítása és elemzése (pre/post) strukturált, félig strukturált interjúk, fókuszcsoportos interjúk felvétele és elemzése (LeCompte – Preissle, 2003) tanulók által készített dokumentumok elemzése a rögzített kép és hanganyag másodelemzése

A kvantitatív kutatás eredményei az első évben (n=82) Eredmények Leggyakoribb értékválasztások a kérdőívek alapján: barátság, család, párkapcsolat/szerelem, pénz, szeretet (nem vizsgálva az indoklások jellegét) Tendenciaszerű (nem szignifikáns) elmozdulások, kicsi elemszám Problémaérzékenység (iskolatípusok szerinti különbségek): „A”-iskola: életmód, jövőkép, szabadság „H”-iskola: kreativitás, társadalmi egyenlőtlenség, konformizmus Konklúzió Újabb módszerek kiválasztása, második kutatási év tervezése

A kvantitatív kutatás jellemzői a második évben (n=238) Módszertani megfontolások Nagyobb minta+újabb iskolatípus bevonása (M) Kvalitatív adatok kvantifikációja független külső értékelők bevonásával Értékelési szempontok a tanulói válaszok elemzéséhez: Elaborált – sztereotip Optimista – pesszimista Fiatal – felnőtt Újabb elemzési szempontok a tanulói értékválasztások kategorizálásában: Külső - materiális Belső - szellemi Kapcsolatok - közösségi Önérvényesítés - érvényesülés

Az értékválasztás jellemzőinek változása a drámacsoportban - a független pontozók értékelése alapján

Az interjúelemzés szempontrendszere – 1. Mit indít el bennük a TiE-program: a felkínált anyagból mire rezonálnak? Mit tudnak saját problémaként megfogalmazni a foglalkozások után? Ők mivel/kivel azonosulnak a saját valós és a City fiktív világában? Mi hiányzik nekik abból a világból, amelyben élnek? Mi fontos számukra, mik az életcélok, milyen értékek felé mozdulnak? Milyen (saját) történeteket hív elő bennük, hogyan fordítják le a City-történetet a saját életük horizontjára? Milyen önreflexiókat indít be a játszókban a dráma és a színház? Milyen jövőképet, célokat, álmokat képesek megfogalmazni önmaguk számára?

Az interjúelemzés szempontrendszere – 2. 3. Azonosulás 8. Jövőkép 4. Hiány 7. Saját sztori 6. Önreflexió 2. Probléma 1. Rezonancia I. REZONANCIA II. ÉRTÉKEK VÁLASZTÁSA III. VÁLTOZÁS, FEJLŐDÉS, JÖVŐKÉP 5. Érték

Az empirikus kutatás eredményeinek összegzése Ön- és társismereti kompetenciák fejlődése A programban érintett jelenségek egyéni és kollektív értelmezése Önálló és kollektív-kooperatív alkotómunka fejlesztése Sztereotípiák megváltoztatása a dráma fiktív világában szerzett tapasztalatok által A tanulók interjúhelyzetben tett értelmezései továbbépítik a foglalkozásokon szerzett tapasztalataikat

További drámapedagógiai kutatások elé A nemzetközi fejlesztések megismerése A dramatikus eljárások hatásvizsgálatára alkalmas mérőeszközök kifejlesztése A folyamat mind komplexebb dokumentálása

„Önmagukat nagyon-nagyon megfogalmazták, árnyaltan „Önmagukat nagyon-nagyon megfogalmazták, árnyaltan. Az egész róluk szólt. Lebilincseltek, büszke vagyok rájuk.” „…hogy képes legyen azon gondolkodni, hogy ő mi… ha elindítja őket az ember az úton, kisebb-nagyobb kanyarokkal azért a végére csak elérkeznek oda, hogy megpróbálják ezt megfejteni.” (osztályfőnök, alapítványi iskola)

- Meg tudnátok azt fogalmazni, hogy mi volt a témája ennek a foglalkozásnak? - A zümmögés leküzdése.

„Valami normális életet szeretnék! Ennyi.” (középiskolás, 18 éves)

Köszönöm a figyelmet!