VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2010

VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 8 VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 8. ÉPÜLET ÉS VÁROS, ÉPÍTÉSZET ÉS URBANISZTIKA ÖSSZEFÜGGÉSEI Pálfy Sándor DLA BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2010

Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

Bevezetés Az előző előadásokon szó volt a városok történeté-ről, alkotó elemeiről és megismerhetőségéről. Ma ember és környezete, épület és város, építészet és urbanisztika összefüg-géseit boncolgatjuk. San Martino al Cimino Aldo Rossi Teatro del mondo - 1980

Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

Az ember és környezetének kapcsolata - ember és természet, - ember és otthon, - ember és épület, - ember és közterület, - ember és város viszonyai… (antropocentrikus megközelítés)

A természetben az ember otthon van, ha biztonságban érzi magát. Az otthon az a maga által kialakított környezet, ahol az ember természetes módon viselkedik, kiegyensúlyozottan, jól érzi magát.

A jó minőségű épület, közterület és város az a szakemberek által kialakított környezet, ahol az ember otthon(osan) érzi magát. /Porto-i példák/

Az otthon, az épület, a közterü-let és a város minősége a ben-nük kialakuló emberi kapcsola-tok szintjén és minőségén mér-hető le legjobban. (szociocentrikus megközelítés) /Porto-i példák/

Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

Épület és város viszonyának története Meghatározottságok és hierarchiák épület és város viszonyában a történelem során. A városok története szorosan kötődik városléptékű épületeinek (építményeinek) történetéhez. Város az épületért Kyoto - a császári palota és körülötte a város Épület a városért Firenze – Palazzo Vecchio

Kölcsönös meghatározottságok épület és város viszonyában (város léptékű épületek, épületegyüttesek) A város alakítja az épületet /Párizs:Place Vendome Az épület alakítja városi környezetét /Róma:Piazza Navona

Kölcsönös meghatározottságok A város alakítja az épületet /Párizs-i Opera Az épület alakítja városi környezetét /Manhattan-i vasalóház

Az ókori Athén nagy középületei Az Acropolis a Parthenonnal A Parthenon Az Agora A Színház

Az ókori Róma nagy középületei

Rómának a világban betöltött jentőségét szimbolizáló két középülete A Colosseum az Ókorban A Szent Péter Székesegyház az Újkorban

civilizáció (régészek szerint) = nagy város + monumentális építmények + írás Úr városának zikkuratja Kr.e. 2100 Babilon tornya az Eufratesz partján Kr.e. 2000 Persepolis Dareios és Xerxes palotái Kr.e. 500 Teotihuacan az azték város az I. sz.-ból

Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

Az építészet definíciója Az építész-építészet, architekt-architektura szavak etimológiája. ép = egész, egészséges, hibátlan ép-ít = kiegészít, gyógyít, kijavít épít-ész = az építés mestere építész-et = az építés mestersége archi-techné (görög) = ősi tudás, hozzáértés (latinul archi-tektura) architekton (görög) = építész (latinul architekt) Philibert de l’Orme (1510-70): a jó építészet allegóriája

Az építészet (architektura) a környezet kreatív alakítá-sának tudománya, az építész pedig ennek a tudománynak művésze és mestere. A művészet és a mester-ségbeli tudás aránya az építészeten belül és ezzel az építész tevékenységé-nek megítélése koronként változott. Philibert de l’Orme (1510-70): az építészet allegóriája

építő- és építészmérnök, építész, építőművész, tervező építőművész. Napjainkban a művészet és mesterség arányának lehetséges sokféleségét jól jelzik a rokon szakmák differenciált megnevezései: építő- és építészmérnök, építész, építőművész, tervező építőművész. A felsőfokú szakember-képzés is eszerint differen-ciálódik Magyarország hét egyetemén. Építész- (414) és építészmér- nök (369) képzés Építész- (410) és építészmérnök (232) képzés Építész- (411), építészmér- nök (233) és építőművész (338) képzés (Ba, Ma, BsC, MsC) Építőművész képzés (388) (Ba, Ma) Építőművész képzés (380) (Ba, Ma) Építészmérnök alapképzés (BsC) 234 270

A BME Építészmérnöki Karának építész- és építészmérnök képzése a művészeti és a tudományos ismeretek kiegyensúlyozott oktatására épül. A kétfajta doktori iskolája és az elnyerhető tudományos fokozatok kettőssége (DLA és PhD) is ezt erősíti.

Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

A városról A város a természeti- és az épített környezet, valamint a benne zajló emberi élet folyamatosan változó szintézise

A város épített alkotó elemei A ház – Moziház Portoban – E. S. de Moura A házak csoportja – borházak Portoban A közterület – a Douro partja Portoban A műtárgyak – két híd Portoban

A város mint házak és telkek, középületek és közterületek térbeli együttese Paks Történelmi Városközpont vizsgálata - 1997

vonal /fasor pont /fa felület /gyep tömeg /liget A város természetes alkotó elemei – a növényzet vonal /fasor pont /fa felület /gyep tömeg /liget

mesterséges vízfelület tópart A város természetes alkotó elemei – a vízfelületek tengerpart folyópart mesterséges vízfelület tópart

A város az emberek és közösségeik életének, a kultúrának, a civilizációnak, az ember által létrehozott értékeknek a koncentrált megjelenési formája,…

…de egyben tulajdonok és (köz- ill. magán-) érdekek összessége is. (tulajdonos ≠ gazda)

Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

Környezetünk kontextúrája A kontextúra definíciója: környezetünk fizikai és szellemi rétegei, szövetei és az azok közötti össze-függések.

A nyilvánvaló összefüggések épület és város kontextúrájában 1. Gian Battista Nolli 1748-as Róma térképének részletei

A nyilvánvaló összefüggések épület és város kontextúrájában 2. Az Andrássy út az Oktogonnal és a Körönddel… ..és a térfalat alkotó eklektikus épületek

A kontextúra gazdagsága, sokszínűsége és érzékenysége

A kontextúra gazdagsága, sokszínűsége és érzékenysége Siena főtere, az Il Campo Róma - Piazza Navona

Siena főtere, az Il Campo Róma - Piazza Navona

Siena főtere, az Il Campo Róma - Piazza Navona

Siena főtere, az Il Campo Palio idején Róma - Piazza Navona kocsiverseny a XVIII.sz.-ban

Az Il Campo Ambrogio Lorenzetti (1328) „A jó kormányzás allegóriája” c. képén Silvana Brunotti – Piazza Navona

Siena főtere, az Il Campo

Róma – Piazza Navona

A kontextúra szintje az építészeti és városépítészeti minőség fokmérője Rafael Moneo – Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország

Rafael Moneo – Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország

Rafael Moneo – Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország

Az építészeti minőség a környezet alakításának célja, a kontextúra annak eszköze Toldi Gimnázium tornaterme – Földes László Papp László Sportaréna – Skardelli György

Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

Az urbanisztika definíciója „Az urbanisztika definíciószerűen minden olyan leíró, elemző vagy normatív irányultságú tudomá-nyos és tervezői, építési, igazga-tási, szervezési vagy-/és fenntar-tási jellegű elméleti és gyakorlati tevékenység gyűjtőneve, ami az emberi környezet, mindenekelőtt a települések létrejöttével, érték-megőrzésével, működtetésével, fejlesztésével és alakításával komplex módon foglalkozik” (Meggyesi Tamás)

Tehát az urbanisztika tudo-mánya mindennel és komplex módon foglalkozik, ami a tele-pülésekkel kapcsolatos. Diva-tos kifejezéssel interdiszcip-lináris (tudományok közötti) tudomány: az építészeten és városépítészeten kívül a mű-szaki tudományok, a termé-szettudományok, a társada-lomtudományok és a gazda-ságtudományok közös szakte-rülete. ( A „mindent”-tudás, a kizáró-lag elméleti síkon való tényke-dés és a tudományok közötti „ellavírozás” veszélye!).

Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és urbanisztika közötti összefüggések igen sokrétűek, és ennek irodalma is kiterjedt. Az első elméleti munka épület és város belső- és külső tereinek összefüggéseiről: Gian Battista Nolli 1748-as Róma térképének részlete

A várostörténet leírható épületek, épülettípusok, városszerkezetek történeteként is (Dr Nagy Béla: „A település, az épített világ” c. könyvéből)

Siegfried Gideon (a CIAM alapítója 1929) tömeg-tér elmélete Tömeg a térben Tér a tömegben Dr Meggyesi Tamás kiegészítése (2004) Tömeg a térben Tér a tömegben Tér a térben Tömeg a tömegben

Colin Rowe, Fred Koetter: városok történeti szövetének ábrázolása Robert Venturi „poché” (kimaradt tér) fogalmának alkalmazásával (kontextualizmus) Robert Venturi belső tér ábrázolása Az Andrássy út melletti tömbök kimaradt tereinek szövete

Le Corbusier tervei épület és város összefüggéseinek tükrében La Ville Radieuse Paris – Plan Voisin (1925) Rowe és Koetter tér-tömeg ábrázolásában

Az utcák és épülettömbök történelmi struktúrájának felbomlása a XX Az utcák és épülettömbök történelmi struktúrájának felbomlása a XX. század első felében (Ernst May a CIAM tagja) Az elmélet… …és annak tárgyiasult formája: Stuttgart Westhausen Siedlung (1929-31)

Aldo Rossi – Carlo Aymonino: neoracioalizmus (‘70-es ‘80-as évek) Szerkesztettség, piazza Victor Timofejev grafikája Aldo Rossi – Carlo Aymonino: Gallaratese – Milano

Aldo Rossi: kritikai rekonstrukció Az organikus városfejlődés modellezése… …és annak megvalósult példája Aldo Rossi: Berlin- Schützenstasse

Ricardo Bofill: neoklasszicizmus (ld. szocreál!) Városléptékre felnagyított, történeti formákat feleleve- nítő építészet Ricardo Bofill: városléptékű épületek Montpellier-ben

Kísérletek a város épületek alkotta történelmi struktúrájának megmentésére…

…és a városi épülettömbök rehabilitálására München – Theresienhöfe – Otto Steidle (1995)

Haveneiland, Rieteilanden, Ijburg, Amsterdam Felix Claus - Frits Van Dongen - 1998

kritikai regionalizmus Kenneth Frampton: kritikai regionalizmus A helyi kultúra és hagyomá-nyok (a hely szelleme) visz-szatükröződése az épületben és a településben Alvaro Siza: Quinta de Malagueira – Évora (Portugália)

Felnyíló, transzparens épülettömbök Felnyíló, transzparens épülettömeg épület és város téri kapcsolatainak erősítésére Giuseppe Terragni – Pietro Lingeri: Casa Rustici (Milano) – 1936-37 Felnyíló, transzparens épülettömbök Michel Macary, Jean-Pierre Buffy: ZAC de Bercy (Párizs) – 1988-2001

Rem Koolhaas: Genetic City (a „nem helyek” elmélete): „A hely által meghatározott épület helyett a hely programozásával definiált épület ad karaktert a helynek” (a „jelleg nélküli városnak” az épületek alakítják karakterét)

Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

Az építészet és az építész híd szerepe Az építész kell, hogy az átjárást biztosítsa, a híd szerepét felvállalja építészet és urbanisztika szakterületei, illetve az azokat művelő szakemberek között. A BME Urbanisztika Tanszé-kének oktatói elkötelezettek a „hídverés” (lat: ponti-ficere) feladatára és oktatására az Építészmérnöki Karon.

A környezeti kontextúra az a közös nyelv, közös nevező, közös felület, közös matéria, amelyből az összekötő híd -két irányból- építkezhet építészet és urbanisztika területei között. Comenda/P- a Venda folyó rekonstruált hídja (Victor Mestre, Sofia Aleixo)- 1995-97

A kontextúra és a híd környe-zetünk magas szintű alakításá-nak eszközei. Comenda/P- a Venda folyó rekonstruált hídja (Victor Mestre, Sofia Aleixo)- 1995-97

Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Természet, város és épület hierarchikus viszonyai: - város a természetben, - épület a városban…

- épület a természetben,

- természet a városban és az épületben

Természet, város és épület hierarchikus viszonyai: - város a természetben, - épület a városban…

- a természet eltűnőben van

Természet, városépítészet és építészet összefüggései és egymásra hatása

A szimmetrikus (statikus) egyensúlyi állapotról

Alvaro Siza Vieira – Kortárs Művészeti Múzeum - Santiago de Compostella / Portugália

Alvaro Siza Vieira – Kortárs Művészeti Múzeum - Santiago de Compostella / Portugália

Alvaro Siza Vieira – Kortárs Művészeti Múzeum - Santiago de Compostella / Portugália

Az asszimmetrikus (dinamikus) egyensúlyi állapotról 1.: - amikor a városépítészet a „túlsúlyos”

Lucio Costa – Oscar Niemeyer: Brazília tervezett városa

Lucio Costa – Oscar Niemeyer – Brazilia város adminisztratív központja/ Brazilia

Az asszimmetrikus (dinamikus) egyensúlyi állapotról 2.: - amikor az építészet a „túlsúlyos”

Rem Koolhaas – Casa da Musica – Porto /Portugália

Rem Koolhaas – Casa da Musica – Porto /Portugália

Rem Koolhaas – Casa da Musica – Porto /Portugália

Az egyensúlyvesztés állapota 1. (amikor csak a dinamika marad): - amikor a városépítészet túlsúlya felborítja az egyensúlyt

Dubai / Egyesült Arab Emirátus

Hong Kong

Tokyo - Japan

Az egyensúlyvesztés állapota 2. (amikor csak a dinamika marad): - amikor az építészet túlsúlya borítja fel az egyensúlyt

Peter Cook és Colin Fournier – Kunsthaus Graz / Ausztria

Peter Cook és Colin Fournier – Kunsthaus Graz / Ausztria

Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában 1. A globalizáció folyamatai és kihívásai.

A globalizáció megapoliszai – New York, a minta…

…és Európa-i mutánsai Frankfurt Hova lett az ember és a természet?

Párizs

London

Bécs- Donau City

Budapest – mi sem kerülhetjük el?

Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában 2. A világ legnépesebb városai a történelem során Kr.e.3e. - Uruk 100 000 fő Ókor - Róma 1 100 000 fő Középkor - Cordoba, Palermo, Chang’an, Konstantinápoly 500 000 fő 17.sz. - Bagdad, Agra, Nanking, Isztambul, Delhi, Peking 2 600 000 fő 19.sz. London 8 000 000 fő 1920. New York 14 000 000 fő 1957-től Tokió a legnagyobb, ma (aglomerációval) 35 200 000 fő A városok növekedése és annak határai

A meleg égöv nagyvárosai /2006/: (napenergia!) Mexico City /M 22 800 000 fő Sao Paulo /Bra 20 200 000 fő Bombay /Ind 19 850 000 fő Delhi /Ind 19 700 000 fő Jakarta /Indo 16 550 000 fő Calcutta /Ind 15 650 000 fő Cairo /Egy 15 600 000 fő Manila /Phi 14 950 000 fő Karachi /Pak 14 300 000 fő Buanos Aires /Arg 13 450 000 fő Dacca /Bang 13 250 000 fő Rio de janeiro /Br 12 150 000 fő Teherán /Ir 11 850 000 fő Istambul /Tu 11 500 000 fő Lagos /Nig 11 100 000 fő

Favela Sao Paoloban /Br Favela Rio de Janeiroban /Br 12 150 000 fő

Favela, ahogy a festő látja Sao Paolo Rio de Janeiro

Az emberi alkalmazkodóképesség…

…és annak határai Építész feladat e határok keresése és tudatosítása is!

Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

„Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az egyensúlyi helyzetek (a kontextúrák) kutatása a megismerés objektív és … … szubjektív eszközeivel. (az előző előadás témája volt) Dr Hajnóczi Gyula: Vallum és intervallum (1992) Gordon Cullen: Városképek-Townscape (1960)

A megtalált egyensúlyi helyze-tek (kontextúrák) megtartása,… Porto/P- Douro parti kávézó – 1994 Cristina Guedes és Francesco Vieira de Campos …, és erősítése az építészet és a városépítészet eszközeivel. Porto/P – a Largo do Colégio tömb rehabilitációja (Sergio Secca, Sónia T. E Silvia, Joao P. Fernandes, Gustavo M. Rebolho, António B. Ribas)

építész alkotói kreativitással (a New Urbanism mozgalomról) Egyensúly hiányában új egyensúlyi helyzetek létrehozása építész alkotói kreativitással (a New Urbanism mozgalomról) Malmöi példa városléptékű új, ökologikus egyensúlyi helyzet kialakítására az egykori tengerparti iparte-rület helyén West Harbor (Västra hamnen) fejlesztése… … és annak BoO1 jelű területe – Malmö /S

West Harbor (Västra hamnen) – BoO1 területe – Malmö /S Turning Torso – Santiago Calatrava /E

West Harbor (Västra hamnen) – BoO1 területe – Malmö /S

West Harbor (Västra hamnen) – BoO1 területe – Malmö /S

Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

Az építész hivatásról Az építész hivatás: a mikro és makro, az épület és a település szintjén a környezet igényes alakításával az emberi élet körül-ményeinek állandó javítása. Minőségi (építészeti) környezetben virágzik az emberi élet, de nem megfelelő körülmények között –jó esetben- éppen csak vegetál (természeti analógiák). Ebben van az építész igazi felelőssége! Philibert de l’Orme (1510-70): a jó és rossz építészet allegóriái

VÉGE