A fejlődésközpontú didaktika alapjai Dr. Schiffer Csilla

A kognitív fejlődés alapja piaget: Leontyev, Vigotszkij, Galperin: (a tanulási folyamat konstruktivista megközelítése) TEVÉKENYSÉG = interakció ember – fizikai környezete között tanulási képességek az egyén fejlettségi szintjétől függnek 1 kognitív fejlődés 2. tanulás (orosz kultúrtörténeti iskola) Interakció = kezdettől szociálisan meghatározott Az interakciók oka és következménye a BESZÉD a tanulásból fejlődés lehet, de folyamatai nem egyeznek meg a tanuláséval, hanem a „következő fejlődési zónában” követik azt 1. tanulás, 2. fejlődés

gyökere kultúrtörténeti iskola tevékenységelmélete – Behindertenpädagogik (Jantzen) (defektusorientációról elmozdulás a kompetenciaorientáció felé) általános képzési koncepció (Klafki) e két koncepció ma neveléstudományi szintézist alkot, amely az integráció mint reformpedagógiai koncepció nevében megpróbálja meghaladni a szegregáló nevelést és átvezetni azt az inkluzív pedagógia területére (mindenki óvodája, mindenki iskolája)

A tanulás aktív folyamat, kapcsolódás a világhoz és más emberekhez, az ember és a világ viszonyáról szól, együttműködésen alapul, a megismeréselmélet alapján: dialektikus természetű (Feuser, 2008)

Együttnevelés lényege „Minden tanuló egymással együttműködve a mindenkori fejlettségi szintjén pillanatnyi észlelési, gondolkodási és cselekvési kompetenciáihoz mérten egy „közös tárggyal és tárgyon” (projekt, terv, tartalom, téma) játszik, tanul és dolgozik.” (Feuser, 1993, 8.)

Tartalmi és módszertani konzekvenciák Cél: következő fejlődési szint (Vigotszkij) „az ember hozzákapcsolódik a dolgokhoz az emberek által és az emberekhez a dolgok által – a közös együttműködésben” (Feuser, 2008, 152)

kooperáció kölcsönös kommunikáció, interaktív folyamat, alapvető értelemben párbeszéd, amely mindig egy harmadik dologra vonatkozik

A „közös tárgy” „Nem: az eszközök összefoglaló elnevezése, amelyek végül a tanuló kezében tanulási eszközzé válnak, a klafki-i képzéselmélet „elemi” és „alapvető” értelmében sőt a világ objektum- és egyúttal szubjektumkategóriájaként értelmezve a dolgok és a megfigyelhető jelenségek mögött álló és azokat létrehozó centrális „folyamat.” (Feuser)

Együttnevelés elvei Regionalizáció elve (lakóhelyen) Decentralizálás elve (osztályban) Kompetenciatranszfer elve (teamben) Integrált terápiák elve (csoporttal együtt)

nem individualizált tantervet vár el, hanem individualizálást a projektekben és a projektorientált, nyitott, céldifferenciált tanulás formáiban Minden gyermek bekapcsolódhasson a történésekbe Mindenki cselekedete hatással legyen másokra, és függjenek egymástól, jelentős legyen Minden tanuló kompetensnek, a közösség számára fontosnak érezhesse magát