Magyarország természeti kincsei készítette:Vigh Benjámin

Magyarország nemzeti parkjai Aggteleki Nemzeti Park Balaton-felvidéki Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park Duna-Ipoly Nemzeti Park Duna-Dráva Nemzeti Park Fertő-Hanság Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Körös-Maros Nemzeti Park Őrségi Nemzeti Park

Aggteleki Nemzeti Park 1940-ben és 1951-ben a Baradla-, 1953-ban a Béke-, 1956-ban Szabadság-, 1958-ban pedig a Vass Imre-barlang felszínét nyilvánították természetvédelmi területté. 1962-ben a karszt területén található összes barlang természetvédelmi oltalom alá került az 1961. évi 18. számú, természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet eredményeképpen. 1978-ban az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke 8/1978. OKTH számú határozatával létrehozta az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet, amely a Bükki Nemzeti Park szervezetén belül működött. 1979-ben az UNESCO a tájvédelmi körzetet MAB (Ember és Bioszféra) programjában bioszféra-rezervátummá nyilvánította, s két magterületet jelölt ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében. A bioszféra-rezervátum magterülete mintegy 2,35 km². 1983-ban az Esztramos-hegy egyes területeit is a tájvédelmi körzethez csatolták. 1985. január 1-jén alakult meg az Aggteleki Nemzeti Park 19708 hektáros területen, amelyet az OKTH elnöke 7/1984. (XII. 25.) rendeletével hozott létre az Aggteleki Tájvédelmi Körzet helyén. Székhelye eleinte a Baradla-barlang fogadóterében található Turistaszálló épületében volt, majd átkerült Jósvafőre. Később az Aggteleki Nemzeti Park I. fokú természetvédelmi hatósági jogkört kapott, amit a hozzárendelt illetékességi területen – a Sajó, a Hernád és az országhatár által határolt terület – lát el. A parkot 2001-ben bővítették az Esztramos-hegy egészének védetté nyilvánításával, területe ekkor érte el a 20 170 hektárt.

Aggteleki Nemzeti Park növényvilága Jellegzetes növényei:hárskőris, kocsánytalan tölgy, osztrák sárkányfű Nőnek itt egyéb szikla növények, égerligetek, leány kökörcsin, kakas mandigó, korai fehér szegfű

Aggteleki Nemzeti Park állatvilága Leghíresebb állata a foltos szalamandra Jellegzetes állatai:aggteleki vakbolharák, szemercsés vakászka, kis Apolló-lepke, élősködő tiszai ingola, kardoslepke stb.:

Balaton-felvidéki Nemzeti Park A mozaikos felépítésű Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1997-ben alakult Veszprém és Zala megye területén, a Balaton északi vonalától a Rába síkjáig, a Marcal völgyétől a Tési-fennsíkig, a Murától a Kis-Balatonig fekvő terület mintegy 57 000 ha-os részén. Igazgatósága Csopakon van.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park növény világa Ritka növényei a vetővirág, az őszi csillagvirág, a hártyás galambbegy és állatkülönlegessége a füles kuvik. A Káli-medence 1984 óta védett, Köveskál közelében él hazánk legnagyobb lisztes kankalin populációja, mely a nemzeti park jelképe. Badacsony és a Tapolcai-medence növényei közül említésre méltó a cselling-páfrány, de itt él a szintén ritka pikkelypáfrány és a Lumnitzer-szegfű is. Csobáncon él a fekete kökörcsin, a leánykökörcsin és a buglyos kőtörőfű.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park állat világa állatkülönlegessége a füles kuvik. A Pécselyi-medence állatvilágából a védett madarak érdemelnek figyelmet, mint a gyurgyalag és a terület madárritkaságai a holló, a vörös vércse és a kövirigó. A Keszthelyi-hegység védett madarai a fekete harkály, a kis fakopáncs és a zöld küllő. Gyakran látható lappantyú és léprigó. A nyest és a nyuszt egyre gyakoribb. A Kis-Balaton környéke sok nagy kócsag élőhelye.  

Bükki Nemzeti Park