Címerállatok és -növények

Az előadások a következő témára: "Címerállatok és -növények"— Előadás másolata:

1 Címerállatok és -növények
Nemzeti parkjaink Címerállatok és -növények

2 Aggteleki Nemzeti Park
Duna-Ipoly Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park Fertő-Hanság Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park Őrségi Nemzeti Park Balaton-felvidéki Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Körös-Maros Nemzeti Park Duna-Dráva Nemzeti Park Kattints a sötétzöld területekre!

3 INFORMÁCIÓ Nemzeti parkjaink területét sötétzöld színezés jelzi a térképen. Kattints rájuk! Bővebb információt a parkok nevére kattintva kapsz. A nyíllal részletesebb bemutatáshoz jutsz. A képeket teljes képernyőn is megnézheted. A linkekre kattintva internetes oldalt találsz. Az iránytűvel erre a lapra térhetsz vissza. cum)

4 A Duna-Ipoly Nemzeti Park
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. 1996-ban alapították. Élővilága változatos, sokszínű. Területe: ha A Pilist, a Visegrádi-hegységet, a Börzsönyt, a Duna és az Ipoly árterét magába foglaló összefüggő terület. Címerállata a havasi cincér.

5 Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

6 HAVASI CINCÉR A cincéreket hosszú csápjaikról – melyek gyakran a testük hosszánál is nagyobb – könnyű felismerni. Közülük az egyik leglátványosabb cincérfaj a védett havasi cincér. Hossza 1,5–3,8 cm. Kék vagy kékesszürke alapszíne és bársony-fekete rajzolata alapján össze-téveszthetetlen. Bükkerdőben él, máshol ritka. Színe a bükkfakéregre emlékeztet, amelyen a bogár szinte észrevehetetlen, ha nem mozdul. Elhalt, öreg bükk-törzsekben, tuskókban fejlődik, az élő fa-állományban nem tesz kárt. Gyakran megfigyelhetjük a Pilis és a Börzsöny idős bükköseiben, különösen július és augusztus környékén. Hazánkban a Bükk hegységben található még nagyobb számban. Vigyázzunk rá! Vissza Havasi cincér (Rosalia alpina)

7

8 A nemzeti park egyik legféltettebb növénye a pilisi len.
A nemzeti park növényzetében a sokszínűség emelhető ki. Ennek oka az alapkőzet változatossága, valamint a szubmediterrán és a kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocs a Dunántúli- és az Északi-középhegység között. Sok faj elterjedésének van itt a határa. A nemzeti park egyik legféltettebb növénye a pilisi len. A területen Magyarország összes kétéltű faja megtalálható, míg a hüllők közül a pannongyík a legjelentősebb. A nemzeti park ritka madarai a kerecsen sólyom, a parlagi sas, a kígyászölyv és a fekete gólya. Az emlősök közül a hiúz és a vidra említendő. Vissza Pilisi len (Linum dolomiticum)

9

10 A Fertő-Hanság Nemzeti Park
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. 1992-ben alapították. Élővilága uralkodóan a vízi élőhelyekhez kötődik. Területe: ha A Fertő-tó melletti összefüggő területekből és a Hanság mozaikszerűen elhelyezkedő védett területeiből áll. Címerállata a nagy kócsag.

11 Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

12 NAGY KÓCSAG A kócsagok élőhelye a nagy kiterjedésű sűrű nádasok, mocsarak, halastavak. Egész tollazatuk vakító hófehér. A kis és nagy kócsagot nem nehéz megkülönböztetni: a kis kócsag kisebb termetű (kb. 55 cm) és csőre szürkés. A nagy kócsag jóval nagyobb (90 cm), csőre pedig többnyire sárga – a nászruhában fekete. A nagy kócsag röpte könnyed, méltóságteljes. Behúzott nyakkal és hátranyújtott lábbal repül. Hazai állománya gyarapodott, ősszel a vízközeli legelőkön, tarlókon is láthatjuk. A be nem fagyó vizek mentén rendsze-resen áttelel. A magyar természetvédelemnek is címermadara. Vissza Kócsag

13

14 A Fertő-tó körüli táj a keleti füves pusztákat idézi
A Fertő-tó körüli táj a keleti füves pusztákat idézi. Néhány km-rel odébb már a víz a meghatározó elem. A Fertő nádrengeteiben kanalasgém, kis és nagy kócsag, bölömbika fészkel. Ezenkívül vöcsök, gém- és réce-fajok, nyári ludak, szárcsák, vízityúkok, sirályok, szerkők, csérek, nádi poszáták, kékbegyek fészkelnek itt. Vonuláskor vetési ludak és nagylilikek pihennek a területen. Parti madarak százai kutatnak táplálék után. A hansági táj más, mint a fertői: csatornák, szántók, kaszálók, égerligetek, rekettye-füzesek, nyírlápok váltakoznak. Itt él az elevenszülő gyík és az északi pocok. A túzok és a parlagi vipera egyik utolsó menedéke itt található. Parlagi vipera (Vipera ursinii) Vissza

15

16 Az Őrségi Nemzeti Park Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. Élővilága változatos, három nagy élőhely csoporthoz – erdők, lápok, rétek – kötődik. Az itteni táj 111 védett növényfajnak ad otthont. 2002-ben alapították. Területe: közel ha Magában foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét. Címerállata a siketfajd.

17 Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

18 A SIKETFAJD Ez a madár egészen különleges környezetet igényel: a háborítatlan, gazdag aljnövényzettel benőtt ritkás fenyőerdőket kedveli, sok bogyótermő cserjével, alvásra alkalmas fákkal – az alvófának erős, vízszintes ága legyen! – de szüksége van vízre és hangyabolyokra is. Vissza Siketfajd (Tetrao urogallus) A kakasok tavaszi nászéneke a dürgés. Este érkeznek a dürgő-helyekre, egy vízszintes ágon ülve csak úgy önmaguknak dürögnek egy kicsit. Mikor pirkadni kezd, megjelennek a tyúkok is. A kakas magát mutogatva, egyetlen reggelen több mint ezer alkalommal hallatja sajátos énekét, mialatt teljesen megsüketül. (innen a neve, siketfajd).

19

20 A Hortobágyi Nemzeti Park
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. 1973-ban alapították. Területe: ha A Hortobágy a Tisza árterülete, egykori erdős sztyep, melynek mélyebb részein áthatolhatatlan mocsárvidék volt. A folyam-szabályozás és az intenzív legeltetés következtében nyerte el mai képét, mely rendkívül hasonlít az ázsiai füves térségekhez. Az UNESCO 1999-ben felvette e nemzeti parkot a Világörökség listára. Címerállata a daru.

21 Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

22 A DARU Nagyméretű gázlómadár, hosszú lábakkal s közepes hosszúságú csőrrel. Nagyobb, mint egy gólya: magassága a 120 cm-t, szárny-fesztávolsága a 240 cm-t is elérheti. Hazánkban a század elején még költött, azóta csak átvonuló. A Hortobágyon ősszel több tízezres tömegei tanyáznak. A daru vonuló madár. Szabályos ék alakban vagy nyújtott, ferde vonalban repül. Hangja messzire hangzó, trombitaszerű krúgatás. Vonulás idején – különösen októberben – néha éjszaka is hallani a városok felett. Vissza Daru (Grus Grus)

23

24 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. Változatos élőhelyeket fog össze. Hazánk természeti értékekben rendkívül gazdag területe. Számos endemikus/ bennszülött növény- és állatfaj található meg a vidéken. 1997-ben alapították. Területe: ha Magában foglalja a Kis-Balaton mocsárvidékét, a Keszthelyi-hegységet és a Balaton-felvidék területeit. Címernövénye a lisztes kankalin.

25 Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

26 Rendkívül veszélyeztetett!
A LISZTES KANKALIN Fokozottan védett növény. Levelei a fonákon - főleg fiatalon – „lisztesek”, a színoldalon zöldek. Gyakran a csésze és a virágkocsány is lisztes bevonatú. Virágai április és július között nyílnak, színük a ciklámen lilától a vörösesliláig változik, de előfordulnak fehér virágú példányai is. Vissza Lisztes kankalin (Primula farinosa) Üde és kiszáradó láprétek növénye. Csak tőzeges talajon él meg (tőzegjelző), nálunk reliktum/maradvány faj. Európa magashegységeiben, foltokban terjedt el. Hazánkban már csak két biztos előfordulási helye ismert, mindkettő a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, így méltán lett a nemzeti park címernövénye. Rendkívül veszélyeztetett!

27

28 A Bükki Nemzeti Park A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van.
Az igazgatóság területén lévő Hollókő ófalu (1987) és Tokaj történelmi borvidéke (2002) is szerepel a Világörökség listáján. 1976-ban alapították. Területe: ha A Bükki Nemzeti Park egy összefüggő területet alkot a Bükk hegység területén. A Bükk képtára Címernövénye a szártalan bábakalács.

29 Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

30 A SZÁRTALAN BÁBAKALÁCS
Védett növény, de gyógynövény is. Fészekvirágzata 5-15 cm átmérőjű. Az ezüstös fészekpikkelyek száraz időben sugárirányban kiterülnek, magasabb légned-vességnél megduzzadnak és a fészket beborítják, a virág becsukódik. Akár barométernek is tekinthetjük. Vissza Szártalan bábakalács (Carlina acaulis) A bábakalács népszerűségét rengetegféle neve is mutatja: babakalács, tövisrózsa, földi rózsa, ezüstbogáncs, tövises sajt, kenyértövis, bárány-bogáncs. A kenyér, a sajt, a kalács arra utal, hogy a fészektányér fogyasztható, íze a karalábéhoz hasonlít. Régen a népi nyelvben a bába szó tündért jelentett, innen származik a neve.

31

32 Az Aggteleki Nemzeti Park
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. Az Aggteleki-karszt és a vele összefüggő Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO 1995-ben a Világörökség részévé nyilvánította. 1985-ben alapították. Területe: ha Összefüggő területet alkot az Aggteleki-karszton, amihez a Szalonnai-karszt területe kapcsolódik. Címerállata a foltos szalamandra.

33 Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

34 A FOLTOS SZALAMANDRA A látszat ellenére nem a gyíkok, hanem a békák közelebbi rokona: a farkos kétéltűek közé tartozik. Tiszta vizű patakok és csermelyek környékén él, főleg a lomberdőkben gazdag domb- és középhegyvidékeken. Vissza Rendszerint szürkületkor és éjjel tevékeny. Lassan, testét a földtől kissé felemelve sétálgat. Hasát leengedve, fejét még mindig feltartva hosszasan pihenget. Megriasztva fürge menekülésre is képes, de hamar elfárad, így ismét a jól ismert „szalamandrajárásban” cammog tovább. A foltos szalamandrák ha-zánkban elevenszülők, teljesen mozgásképes lárvákat hoznak a világra. Foltos Szalamandra (Salamandra salamandra)

35

36 A Körös-Maros Nemzeti Park
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. Élővilágának többféle élőhely ad otthont. A löszpuszták itt érik el elterjedésük nyugati határát. Meghatározóak a szikesek is. A park területén vizes élőhelyek is találhatóak: árterek, szikes tavak, mocsarak maradványai. 1997-ben alapították. Területe: ha A Dél-Alföldön mozaikszerűen elszórva található a nemzeti park tizenhárom területe. Címerállata a túzok.

37 Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

38 A TÚZOK Magyarország kiemelkedő madártani értéke a világszerte veszélyeztetett túzok. Törzsalakjának legéletképesebb csoportja Békés megye északi részén él. A túzok a mérsékeltövi füves puszták és a helyükön kialakított mezőgazdasági területek lakója. Európa legnagyobb testsúlyú röpképes madara. Vissza Túzok (Otis tarda) Számuk mára annyira meg-fogyatkozott, hogy hazánk területén mindössze 1350 egyedet számoltak össze. A természetvédelmi egyezmé-nyek, listák érzékeny, sérülékeny és fokozottan veszélyeztetett fajként tartják számon. Magyarországon már 1970-től fokozottan védett. Eszmei értéke a legmagasabb kategóriát jelentő forint.

39

40 A Kiskunsági Nemzeti Park
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. A parkban a Duna egykori öntésterületein kialakult szikes puszták, homokbuckák, homok-puszták, lefolyástalan mocsa-rak, maradványerdők gazdag élővilágával találkozhatunk. 1975-ben alapították. Területe: ha Kilenc mozaikosan elhelyezkedő területe van sajátos élővilággal. Címerében a homokbuckákon kialakult borókás ismerhető fel.

41 Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

42 HOMOKBUCKÁK KÖZÖTT A bugaci buckavilág legismertebb élőhelye az Ősborókás, a homokfelszínen kialakult nyáras-borókás társulás. A fülöpházi homokbuckás területen még ma is mozgó futóhomokos buckavidék található. A Holt-Tisza meder dús élővilágú, gazdag vízi állatvilágnak ad otthont. Vissza A kiskunsági szikes pusztákon szikes mocsarak, időszakosan vízzel borított szikes gyepek, vakszikek és ezek közé ékelődő szikpadkák találhatók. A nagy sótartalom miatt itt csak sótűrő növények élnek meg. A vízszabályozás miatt már csak néhány szikes tó maradt a Duna-Tisza közén, ezért jelentőségük madárvédelmi szempontból nagy. Ősborókás a bugaci homokbuckákon A park egy része a turjánvidéket, a különböző vízjárta élőhelyeket őrzi. Több fokozottan védett, veszélyeztettet vagy védett faj él itt.

43

44 A Duna-Dráva Nemzeti Park
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. A park területén a vízhez kötött társulások szinte minden típusa megtalálható. Holtágak, pangó-vizes foltokban kialakult éger-ligetek, zsombékos mocsa-rak, mocsárrétek, láprétek, bokor-fűzesek, fűz- és nyárligetek, tölgy-kőris-szil-ligeterdők, a magasabb térszíneken fennmaradt homoki gyepek és boróká-sok változatossá teszik élővilágát. 1996-ban alapították. Területe: ha Több nagy területből áll: Dráva-mente, Gemenci-erdő, Béda-Karapancsa és a barcsi borókás. Címere gazdag madárvilágára utal.

45 Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

46 AZ EMBLÉMA SZIMBOLIKÁJA
A zöld a növényzet színe, körbe vesz bennünket, átöleli az élő világot. A kék színről az ég és a víz jut eszünkbe. A két kék vonal számában a két folyót, a Dunát és a Drávát jelképezi. Egymással összefonódva az ökológiai egységet jelenítik meg. A kék vonalak alakja, melyek a repülő madarakat szimbolizálják, elénk idézik a madarak röptét a fák és rétek vagy a folyók felett, ahol táplálékukat keresik. Vissza A FEKETE GÓLYA Veszélyeztetett faj, még mindig a kipusztulás fenyegeti. Hazánkban foko-zottan védett. Szerepel a Természet-védelmi Világszövetség Vörös Listáján. Vonuló madár, életmódja a vízhez kötött. Gemencen rendszeresen költ. Háborítatlan erdők mélyén, rendszerint egy-egy idős tölgyön rak fészket. Jelenleg költő pár él a területen. Fekete gólya (Ciconia nigra)

47