Szókincsünk bővülésének forrásai 8.
1. Átvétel (ld. Nyelvtörténeti tétel!!) Idegen szavak: Ha néma hangra végződik, külön toldalékoljuk (Francoise-zal) Ha kiejtett hangra, egyben toldalékoljuk (Madáchcsal) Jövevényszavak: Már nem érezzük idegennek (templom, konyha)
2. Összetett szavak Szerves: Alárendelő: Mellérendelő: Alanyi (madárlátta) Tárgyi (lábtörlő) Határozói (napraforgó) Jelzői (tehénszemű) Mellérendelő: Ikerítés (limlom) Álikerítés (ázik-fázik) Kettőzés (alig-alig) Valódi mellérendelés (búbánat) Szervetlen: idővel összetapadtak (Miatyánk, Hiszekegy, zsíroskenyér)
3. Szóképzés Tőmorféma + toldalék Új szavak jönnek létre A toldalékmorféma mindig kötött A toldalékok általában többalakúak (-tól, -től)
4. Szóelvonás, rövidülés Kazinczyék használták Szóelvonás: új jelentésű szavakat képzünk egy már meglévő szóból Iparkodik → ipar (ez a jelentés nem volt benne az eredeti szóban) Rövidülés: nem keletkezik új jelenésű szó, csak rövidebb változat Csokoládé → csoki (ugyanazt jelenti az új szó is)
5. Szóvegyülés, szóösszerántás Szóvegyülés (kontamináció): két szónak van köze egymáshoz Csokor+bokréta = csokréta, zavar+kerget = zargat Szóösszerántás: a két szónak nincs köze egymáshoz Cső+orr = csőr, tanítást+áraszt = tanár, levegő+ég = lég
6. Szóhasadás, szóalakhasadás Szóhasadás: régen ugyanazt jelentette, ma már nem Cseléd ↔ család Szóalakhasadás: a toldalék dönti el a szó jelentését arany: Aranyt/ aranyat; daru: darvak/ daruk
7. Mozaikszó Hosszabb kifejezések, nevek, címek kezdőbetűi MÁV, ÁVH, MOL, OTP, MKB, BKV, BME, ELTE, stb.
8. Népetimológia Idegen szóból képzett új szó A másik nyelvben mást jelent Szinte betűről-betűre történő fordítás Tuberosa → tubarózsa Kara katna → káró katona