A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban

Az előadások a következő témára: "A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban"— Előadás másolata:

1 A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban
13.

2 1. A fogalom jelentése Retorikai alakzatok:
Nyelvi elemek tudatos elrendezése, ami által többlet jelentést érünk el A magyar nyelv alkalmas erre, mert nem kötött a szórend

3 2. Alakzatok nyelvi szintek szerint
Hangalakzat pl.: „Nézni is tereh” (teher) Mondatalakzat pl.: „Balsors akit régen tép” (Akit régen tép a balsors) Gondolatalakzat pl.: „Haj, de…”

4 3. Amikor modalitást vált az alakzat
Exklamáció (Fellkiáltás) Interrogáció (Kérdés) Apostrophe (Megszólítás)

5 4. Amikor többletet ad a szöveghez
Ismétlés Anafora - katafora Refrén Keret versszak Halmozás (szinonimák egymás után) Felsorolás (más szavak egymás után) Fokozás

6 5. Eltűnik valami a szövegből
Kihagyás (ellipszis): Balladai homály Célzás Többértelműség A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.

7 6. Sajátos architektúra épül fel
Párhuzam (paralellizmus) [miközben nő, egyre csökken] Fordított párhuzam (khiazmus) [miközben csökken, egyre nő] Ellentét (kontraverzió) Szórendcsere (inverzió) [„Balsors, akit régen tép”]

8 7. Váratlan szövegelemek beépítése
Oxymoron: vidám temetés Jelző és jelzett szó ellentéte Hiperbola: megöl ha nem teszem meg túlzás Paradoxon: Boldogok akik sírnak Ellentmondás, ami magasabb szinten feloldható

9 8. A szóképek is retorikai alakzatok, de külön szoktuk tárgyalni őket
Metafora, metonímia is voltaképpen alakzatok De: külön tárgyaljuk őket