Differenciált tanulásszervezés 2. TKM1016L Dr. Szabó Antal szaboa@nyf.hu

A tanulók közti különbségek „Mert a kinek van, annak adatik; és a kinek nincs, attól az is elvétetik, a mije van” Márk Evangéliuma (4. 25) A tanulók közti különbségek Biológiai Pszichológiai Szociológiai

Fiú-lány különbségek a tanulói teljesítményekben érdeklődésekben attitűdökben Az individuális különbségek nagyobbak, mint a nemi differenciák.

Az adaptív oktatás szempontjából fontos tanulói tulajdonságok A tanuló tudása A tanuló aktivitása Fejlettség az egyéni munkavégzés terén Fejlettség az együttműködés tekintetében A tanuló társas helyzetének jellemzői

A tanuló tudása Megalapozó tudás Diagnosztikus felmérés megfelelő, a továbbhaladáshoz elegendő hiányosságok, bizonytalanságok, félreértések vannak nincs előzetes tudásuk már ismert a feldolgozandó anyag Diagnosztikus felmérés

A tanuló aktivitása Az oktatási folyamatban való készséges részvétel. Az iskolai, tanórai tanulás – eltérően a természetes tanulás körülményeitől: A gyerek nem azt tanulja, amit akar. Nem akkor és addig tanul, ameddig késztetést érez. A pedagógus tanórai céljai és a gyerekek éppen aktuális személyes céljai nem mindig esnek egybe. A tanítás a véletlenül egy osztályba került gyerekek társaságában zajlik. A gyerekek kívánságai, nézetei, érzelmei nem befolyásolják, hogy ki lesz a tanáruk. A gyerekek viselkedését, teljesítményét – pontosan nem is mindig értett – szempontok alapján és ismeretlen módszerekkel értékelik.

Fejlettség az egyéni munkavégzés terén Szintjei: Milyen fokú a tanuló feladat megoldó képessége(önállóan, segítséggel)? Törekszik-e a javasolt munkamenet betartására? Hogyan használja a munkaeszközöket? Mit csinál, ha problémába, nehézségbe ütközik? Mennyire terhelhető? Mi jellemzi a figyelmét? Milyen a munkatempója, Mi jellemzi a tanuláshoz való viszonyát az adott tantárgyból? Mi iránt mutat érdeklődést?

Fejlettség az együttműködés tekintetében A pedagógussal – a tanulótársakkal Az együttműködési képesség szempontjából lehetnek: Fejlettek (az együttműködés normái szerint viselkednek és ezt társaiktól is megkívánják) Együttműködésre még nem alkalmasak (saját cselekedeteiket sem igazítják az együttműködés normáihoz, és ezt társaiktól sem várják el) Változásban lévők (sem önmaguk viselkedésében, sem a másokkal szemben támasztott ilyen jellegű elvárásokban nem konzekvensek)

A tanuló társas helyzetének jellemzői A rokonszenvi, a presztízs és a szerepviszonyok határozzák meg. Az egyoldalú rokonszenvi kapcsolat, kapcsolatnélküliség, peremhelyzet Elutasított tanulók Magas presztízsű gyerekek Fontos a tanulók társas helyzetének ismerete, ezek azonban dinamikusan változnak