Irodalmi nyelvünk kialakulása és a nyelvújítás 6.
1. Történeti háttér, reformáció Az irodalmi nyelv a legmagasabb szintű nyelvváltozat A magyarban a XVI. századtól kezdve alakul ki Nagy befolyással volt rá a 150 év török uralom és a reformáció Károlyi Gáspár Sylvester János
Kiejtés szerinti (higgye) 2. Egyesülés Az irodalmi nyelv már létezett, de nem volt egységes helyesírása 18. század végére alakul ki, kompromisszummal (hagyja, higgye) Katolikus Református Jottista Ipszilonista Szóelemző (hagyja) Kiejtés szerinti (higgye) Révai Miklós Verseghy Ferenc
3. A nyelvújítási harc Bessenyei György: Minden nemzet a maga nyelvén lesz tudós 1810: Kazinczy Ferenc elindítja a nyelvújítást Ortológusok (tiltakoznak) Neológusok (újítanának) [Stockholm → Istókhalma] Gúnyirat: Mondolat 1819-ben zárul Kazinczy tanulmányával
4. Eredményei 10000 új szó Típusai: felújított régi szavak (év, lomb) Nyelvjárásokból beemelt szavak (páholy, hölgy) Szóösszerántás (cső+orr=csőr; tanítást+áraszt=tanár) Szóképzés: óvoda, tanoda, járda, uszoda Más nyelvekből, tükörfordítással : pincér, hangverseny, vasút
5. Angol hatás napjainkban Folyamatosan zajlik egy nyelvújítás Főleg az informatikai jövevényszavak pl.: computer, ímél, fax Vannak mindennaposak is pl.: trend Kérdés a helyesírásuk File/fájl (?) E-mail/ ímél (?)
6. A szleng nyelvújító hatása A szleng a nyelvújítás legfontosabb hajtómotorja Eszköze a hiperszinonimitás (szinonimák létrehozása az adott szóhoz) Király, zsír, sirály = jó
7. A nyelvművelés helye, szerepe Az érthetőség az elsőszámú szempont Nincs jogunk bírálni a beszélőt, ha a mondat értelmes Ellopták az almát, ami (=az eltulajdonítás ténye) a királyt bosszantotta. Ellopták az almát, amely (=az alma maga) a királyt bosszantotta
8. A szaknyelv beépülése a köznyelvbe Olyan szaknyelvi szavak, melyek átkerültek a köznyelvbe Legjobb példa a számítástechnika Hardver, szoftver: ezeket régen csak a szakértők ismerték