„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” (Bessenyei György) alak, hölgy, pongyola, ácsorog, árny, dölyf, kedvenc, csalogány, légyott,

Az előadások a következő témára: "„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” (Bessenyei György) alak, hölgy, pongyola, ácsorog, árny, dölyf, kedvenc, csalogány, légyott,"— Előadás másolata:

1 „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” (Bessenyei György)
alak, hölgy, pongyola, ácsorog, árny, dölyf, kedvenc, csalogány, légyott, évszak, emlékkönyv Kazinczy Ferenc „Nem lehet ott elméket tisztogatni, ahol a nyelv az eszméket összezavarja”

2

3

4 Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében

5

6 Klasszicizmus: a klasszikus példaképek követése, különösen a 18
Klasszicizmus: a klasszikus példaképek követése, különösen a 18. század második harmadától a 19. század közepéig terjedő időszak. A barokk szertelenségeivel szembeni ellenérzés az ókori, elsősorban a római művészethez való minél szorosabb kapcsolódás igényét eredményezte. Az ünnepélyes, emelkedett összhatású, finom ritmus, egyszerű geometrikusan meghatározott formák és nemes arányok utáni vágy az ókori formák újjáéledését hozta.

7 Barabás Miklós

8 Hunyadi – nyitány: Les Preludes: