Alkímia, közgazdaság és teológia Newton, az alkimista – 1668-96 Newton a Pénzverdében – 1696-1727 Az ókori birodalmak kronológiájának módosítása – 1697, 1728 Megjegyzések Dániel próféciáihoz és Szent János jelenéseihez – 1655, 1733

I.1. Newton, az alkimista 1. korának legműveltebb alkimistája, a régi és korabeli alkimista művek ismerője (könyvtárában kb. 140 alkímiai könyv volt) “Tudja meg, hogy … nincs-e Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Eylau város környékén vagy a csehországi hegyekben, Szilézia közelében olyan folyó, amelynek vize aranyat tartalmaz; lehetséges, hogy az arany fel van oldva valamely, a királyvízhez (aqua regis) hasonló maró vízben s az oldatot a bányákon keresztülfolyó patak magával sodorja.

I.2. Newton, az alkimista 2. Létezik-e olyan titkos, vagy nyíltan űzött eljárásmód, mely abban áll, hogy higanyt tesznek ezekbe a folyókba, s ott hagyják mindaddig, míg arannyal telítődik, azután pedig a higanyt ólommal kezelik, s így az arany megtisztul.” (levél Francis Astonnak, 1669) alkímiai kísérleteihez kemencét épít Cambridge-ben (kísérleti és elméleti alkímiai jegyzetei mintegy 500.000 szót tartalmaznak)

I.3. Newton, az alkimista 3.

I.4. Newton, az alkimista 4. az elsődleges cél: az aranycsinálás közbenső cél: a bölcsek higanyának előállítása a higany hipotetikus változata, amelyben az összes fém (így az arany is) oldódik Boyle: Kísérleti megfontolások a higanynak arannyal való felmelegítése kapcsán (Philosophical Transactions, 1675) Newton: „A módszert, amellyel a higany átitatható, mások ragadhatják magukhoz, akik arról tudomást szereznek, de akiknél nem szolgál valami nemesebb célt; az eljárás közléséből óriási kár származhat a világra … Ezért semmi egyebet nem akarnék, csak azt, hogy a nemes szerző nagy bölcsessége hallgasson erről az ügyről …” (levél Oldenburghoz, 1676)

I.5. Newton, az alkimista 5. az antimon jelentősége a transzmutációban az antimon tiszta szemcséje (a latin kiskirály szóból): regulusz – Regulus csillag (az Oroszlánban) láthatatlan szellemet tartalmaz, amely „magnetikusan” kivonja a fémekből a bölcsek higanyát

I.5. Newton, az alkimista 5. alkímia és tudomány a természetfilozófia részei gyakorlati „művészet”: alkímia elméleti spekuláció: tudomány Newtonnál közös korpuszkularizmus éter anyagi és/vagy nem-anyagi erők

II.1. Newton a Pénzverdében 1. kinevezésének körülményei “… tanulmányoznia kell a nemzetek politikáját, jólétét és állami berendezéseit, … meg kell ismernie a lakosság különböző csoportjaira, a kereskedelemre és az egyes árucikkekre nehezedő adót; … tanulmányoznia kell … az útjába kerülő erődítményeket, … figyelje meg a hajók mechanizmusát és kormányzókészülékét; … a természeti kincseket, különösen a bányákat, a bányászati módszereket …” (levél Francis Astonnak, 1669)

II.2. Newton a Pénzverdében 2. őr – 1696 (600 font/év) igazgató – 1699 (2000 font/év) harc a pénzhamisítók ellen > 100 pénzhamisítót juttatott börtönbe többeket bitóra személyes részvétele a tárgyalásokon a razziákon (pl. kocsmákban) a gyanúsítottak és besúgók kihallgatásán

II.3. Newton a pénzverdében 3. pénzcsere 300 ember és 50 ló: 6.500.000 fontnyi érme 3 év alatt (az előző 30 évben csak ennek a felét állították elő) fiókpénzverdék: pl. Chester (Halley) Sir Isaac Newton – 1705 Anna lovaggá üti

III.1. Az ókori birodalmak kronológiájának módosítása 1. tudomány és vallás megismerés Isten teremtményeinek tanulmányozásával megismerés az Írás tanulmányozásával

III.2. Az ókori birodalmak kronológiájának módosítása 2. a világ kora az egyiptomiak, asszírok, babilóniaiak, görögök, latinok túloznak történelmük időtartamával kapcsolatban Trója elfoglalása nem Kr. e. 1183-ban, hanem 965-ben volt a spártai királyváltások időtartama nem 33 (Herodotosz), hanem 20 év a napéjegyenlőség időpontjának változásai közelítés az Ótestamentum kronológiájához

IV.1. Megjegyzések Dániel próféciáihoz és Szent János jelenéseihez 1.

IV.2. Megjegyzések Dániel próféciáihoz és Szent János jelenéseihez 2.