A deviancia értelmezési kerete

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Érzelmek és kultúra összefüggései
Advertisements

Etikai Kódex.
II. A kultúra Bernáth Krisztina Általános szociológia
Civil szerepek és civil szereplők
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Deviancia Minden tünet kialakulásánál szerepet játszik:
MAKROKÖRNYEZET /1/ ÜZLETI KÖRNYEZET 2. előadás 2006/2007. tanév.
A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN
A deviancia összetett fogalma
Új oktatási/nevelési célok: a kulcskompetenciák
Szocializáció Fogalmak:
Az Ókori Kelet világnézete
A politika intézmény-és rendszerelméleti megközelítései
Készítette: Domokos Márta Losoncz Annamária
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 2. Előadás vázlata
Jogviszony és jogi felelősség
Az érvelés.
A TUDÁS TÁRSADALMA A TUDÁSTŐKE TÉRNYERÉSE PARADIGMAVÁLTÁS: –A nemzetgazdaságok szerkezeti átalakulása: az ipar és a mezőgazdaság részarányának csökkenése,
CSALÁD.
A gyermek erkölcsi fejlődése
A kulturális intelligencia
„A kultúra azért különlegesen szép terméke az emberi viselkedésnek, mert egyedi és megismételhetetlen. Minden igaz közösség egyszeri jelenség. A kultúra.
Szervezeti kultúra / vállalati kultúra
KULTÚRA, ÉRTÉKEK, NORMÁK, DEVIANCIA
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét.
A vidéki tér sikertényezői
Szervezeti kultúra Definíció: a szervezet tagjai által elfogadott közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere Hofstede:
Közjó – néhány gondolat Család és közjó: a család a társadalom alapegységeként a közjó záloga is Botos Katalin közgazdász (SZTE): a gyermek a közjó alapja.
ESZMÉNY, CÉL, FELADAT A NEVELÉSBEN
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET.
EEM. 12. Változásmenedzselés kultúraváltás
Vállalkozásgazdaságtan 8. Előadás
Önsegítő csoportok Összetétel: azonos problémával küzdő kliensek
2007/2008 II.: MENEDZSMENT GYAKORLATOK
Személyközi kapcsolatok és típusai (általános szintek)
Művelődés-gazdaságtan
A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya
Funkcionalisták Dr Skrabski Árpád. Saint Simon ( ) A társadalmat mozgató erők: megszokás amely intézményekben ölt testet újításra való hajlam.
Etika és deontológia a pedagógusi szakmában
Trénerek: Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű.
A jog, a környezet- és a természetvédelmi jog Előadó: dr. Németh Csaba.
Dr. Szabó-Thalmeiner Noémi. Nevelő Szaktanár Hivatalnok Szakmai szervezet tagja Családtag Barát (nő) rokon szülő gyermek testvérházastárs …
Társadalmi és kultúraközi kommunikáció I.
A normák kialakulása és szerepük a társadalom életében
A kriminálpszichológia
Nem anyagi érték (Kultúra, tudomány) A hagyomány, a művészet és a tudomány értékteremtő erő, vagy díszlet? – Életet adó gyökér, vagy karanténbeli őskövület,
Önkéntesség, mint társadalmi szerepvállalás
SZERVEZETI MAGATARTÁS V.
13K – Tárgyalási technikák – 2. előadás
Milyen tényezők hatnak a fogyasztói viselkedésre?.
Attitűd, autonómia és felelősségvállalás az OKKR-ben
Jogi alapfogalmak. Társadalmi normák A társadalmi normáknak nevezzük az emberek életét, tevékenységét meghatározó magatartási szabályok összességét, amelyeknek.
Kultúra értelmező kéziszótár alapján három jelentés
A NEVELÉS CÉLJA. Emil Durkheim: A homo duplex modell szerint az embernek két oldala az individuális, önző biológiai, továbbá az erkölcsi értékekre fogékony.
Társadalmi kiscsoportok, konformitás és deviancia
Az iskolai szervezet és fejlesztése
Interkulturális kommunikáció Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara HR-klub október 24.
JOGTANI ALAPISMERETEK I. Jogfogalom II. A jogi norma szerkezete III. Érvényesség – hatályosság IV. Jogviszonyelmélet.
A KONSTRUKTÍV ÉLETVEZETÉS MINT NEVELÉSI ÉRTÉK
CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS
4. Az Alkotmány.
Értékek.
JOGTANI ALAPISMERETEK
ÜZLETI ETIKA I. Az etika tudományának fő területei
Kultúra és kommunikáció
Szociálpszichológia-2 Attitűd
ÉRTÉK, ESZMÉNY, NORMA A NEVELÉSBEN
Neveléslélektan Debrecen
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Előadás másolata:

A deviancia értelmezési kerete Fogalmak: kultúra, érték, értékrendszer, norma, szocializáció, szubkultúra

A kultúra (1) Egy emberközösség közösen elfogadott viszonyulása az élet legalapvetőbb kérdéseihez, (2) továbbá az e viszonyuláson alapuló értékeinek, normáinak, viselkedéseinek, szokásainak, (3) valamint a közösség által létrehozott és felhalmozott szellemi és tárgyi produktumoknak az összessége.

A kultúra szintjei érzékszerve- inkkel megragad- ható szint értékek, normák, viselkedési minták alapfeltevések, alapviszonyulások

A normák Az adott kultúrára jellemző, a csoport/társadalom által létrehozott viselkedési, gondolkodási, érzési szabályok, melyeknek alapját egy hierarchikusan felépülő értékrendszer képezi. Ezen belül: statikus normafelfogások radikális normafelfogások szociális konstruktivizmus

Norma típusok terjedelem, összetétel szerint eredet szerint egyes normák pozícióhoz kötött normák szükséglet kielégítési normák normák összessége, a kultúra egésze eredet szerint tradíció megegyezés szerződés tipizálás rendelet, törvény rögzítettség szerint: megszokás, elvárás, hagyomány, népszokás, erkölcs, jog viselkedési normák – elvárások konstitutív normák – regulatív normák norma mint a szociális kreativitás terméke szelektív norma – produktív norma

A normák természete minden norma: tartalmaz valamilyen negatív vagy pozitív formájú előírást megnevez vagy utal szankciókra (jutalomra és/vagy büntetésre) megnevezi a végrehajtás személyeit, csoportjait, ágenseit egy adott kultúrában egyidejűleg többféle norma létezhet

Értékek Andorka Rudolf: „olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak” Csepeli György: az értékek „motívációs erejük révén jelentésekkel teli cselekvési keretet képesek teremteni, ahol az értékelés mozzanatában életre kel, megnyilvánul az emberek értéktudata” absztrakció, nem létezik önmagában folyamatosan változnak társadalmi csoportonként eltérőek

Az értékek felismerésének nehézségei csak közvetett módon megfigyelhetők, a cselekvő cselekedeteinek tulajdonított értéktartalmak és a külső szemlélő megítélése nem feltétlenül fedik egymást, nehezen fejezzük ki értékeinket, a külső megfigyelő értékválasztása befolyásolhat.

Az értékek, normák keletkezése és működése szükséglet, érdek érték- rendszer norma- rendszer értékek normák