Gyermekvédelem kontra családvédelem Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Körmendyné Sápi Borbála Gál Lídia

A Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság felépítése, működése - orvos, pszichológus, szociális munkás + pszichiáter, gyógypedagógus - gyámhivatali felkérésre a gyermekre vonatkozó szakvélemény és javaslat az elhelyezésre - személyiségvizsgálat: egészségügyi és pszichológiai vizsgálat, rendelkezésre álló dokumentáció (szociális környezet, életesemények stb.) szakvélemény speciális szükséglet (pszichotikus állapot, pszichoaktív szerek használata, bűncselekmények) – pszichiátriai és gyógypedagógiai vizsgálat is

Vizsgálati célok IH – felülvizsgálat Átmeneti nevelésbe vétel Gondozási hely változtatása Átmeneti nevelés felülvizsgálata Tartós nevelés felülvizsgálata Ellátási forma megállapítása Nevelési felügyelet Kapcsolattartás Szakvélemény Elhelyezési értekezlet (szülő, gondozási hely, családgondozó, gyámhivatal, gyerek) Elhelyezési terv

Statisztika - 2007-ben: 607 eset 520 vizsgálat (87 megállapító szakvélemény) 47 fővel több fiú, mint lány (a fiúk veszélyeztetettsége 7,74 %-kal magasabb a lányokénál) - IH felülvizsgálat – 45 % - ÁT-ba vétel – 10,4% - gondozási hely változtatás – 19,4% - ÁT felülvizsgálat – 12,3% - TN felülvizsgálat – 0,7 % - ellátási forma – 11,2%

Bekerülő gyermekek személyiségállapota súlyos traumák, testi, érzelmi sérülések, agresszív vagy súlyos depressziós állapot (kiemelés a családból) megbomlott mentális egyensúly, társadalmi, erkölcsi normák elutasítása, hangulati labilitás, érzelmi kitörések, illetve elfojtások szakvélemény: a gyermek állapotának megfelelő ellátási forma, egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslat indoklással együtt, különleges/speciális szükséglet megállapítása

IH-s beutalások leggyakoribb okai - család életkörülményei, szülők életvitele - a gyermek elhanyagolása - családon belüli konfliktusok - a gyermek/fiatal magatartási problémái - szülők szenvedélybetegségei - családon belüli bűncselekmény - családon belüli erőszak - (átmeneti) életvezetési problémák egészségkárosodás (nem teszi lehetővé a gyermek családban történő nevelését) - gyermeknevelési problémák

- A legtöbb beutalás: család életkörülményei + elhanyagolás. - Ritkán van kiemelés egyetlen ok miatt. - magatartási, alkalmazkodási zavar, teljesítmény kudarc feldolgozatlan érzelmi traumák, halmozottan előforduló krízisek - Családon belüli erőszak, agresszió: gyakori, hogy fedve marad (még mindig). 2007 – emelkedett a családon belüli abúzus miatt kiemelt kiskorúak aránya + megjelentek az abuzálás extrémebb formái, illetve következményei

Nehézségek a bizottsági munkában - Bántalmazás megállapítása (--- igazságügyi szakértő) -Gyámhivatali felkérés elmaradása IH-nál, illetve hosszadalmas várakozás, határidők csúszása - Gyermekjóléti adatlapok hiányosságai, meg nem érkezése - Nem egyértelmű esetek: dilemma. Alapellátás kontra szakellátás.

Alapellátás vagy szakellátás? Kényszerű megoldások Évek óta tartó tendencia, hogy nő a beutalt kamaszkorú gyermekek száma Ez leggyakrabban magatartási probléma miatt történik: csavargás renitens viselkedés az iskolában iskolakerülés „rossz társaság” Sok esetben jellemző a szülői dilemma (tehetetlenség) + nagy nyomás az alapellátáson. Mi az, ami ezekben az esetekben biztosan közös?

A problémák nem az utolsó néhány hónapban, vagy egy évben alakultak ki : kamaszkorra érik el azt a helyzetet, hogy már sem a szülő, sem az iskola nem képesek kezelni gyermekeiket. - A fiatal bekerül a szakellátásba – mi történik? 1. Általában lakásotthonba kerül. 2. A problémák nem szűnnek meg. Miért is szűnnének? Az elszakadás növeli az ellenállást a felnőtt világgal szemben. 3. Gyakran súlyosbodnak a tünetek. 4. Rövid időn belül a lakásotthon speciális elhelyezésüket kéri.

Megoldás lehetne… Megelőzés - alapellátás, Nevelési Tanácsadó, pszichológus, pszichiáter Mi a fontosabb? Hogyan oltsuk el a tüzet, vagy hogy ne is keletkezzen? Az említett intézmények megfelelő szakemberekkel – családterapeuta, mediátor, jól képzett gyermekpszichológus, fejlesztő pedagógus – már a problémák megjelenésekor tudnának segíteni : kevesebb kamasz kerülne be a lakásotthonokba.

Alapellátás vagy szakellátás? Szocio-kulturális dilemmák. Alacsony szocio-kulturális körülmények között élő családok – jellemző probléma: Ellentmondások: a szülők szeretik a gyerekeket, ragaszkodnak egymáshoz, de rosszak az életkörülmények. Életvezetési nehézségek, eltérő nevelési kultúra Nem az elvárásoknak megfelelően élnek. Dilemma: Szoros kötődés megszakítása, komoly személyiségfejlődési zavarok, beilleszkedési nehézségek Gyermekek kiemelése = Gyermekek családban hagyása = Veszélyeztetettség, súlyosbodó elhanyagolás

Átmeneti nevelésbe vétel 2006 2007 IH-ból 72% 91.2% családból 50% 74.6% Mi lesz azokkal, akiket nem vesznek átmeneti nevelésbe (a maradék)? Általában nehéz döntés, érvek pro és kontra. Tipikus eset: pszichológus nem javasolja, családgondozó igen. Ha mégis otthon marad fokozott figyelem az alapellátás részéről.

Kényszerű megoldások szakszerűbben – a gyermek/család védelmében - családon belüli konfliktusok a gyermek/fiatal magatartási problémái - (átmeneti) életvezetési problémák - egészségkárosodás (nem teszi lehetővé a gyermek családban történő nevelését) - gyermeknevelési problémák Legtöbbször mire van szüksége a családnak? Átmeneti segítségre. A problémás családtag – jelen esetben a gyermek – csak tünethordozó. Átmeneti nevelésbe vételkor a probléma legtöbbször nem oldódik meg. A gyereke(ke)t kiemelik a családból – ennek sok aspektusa lehet (trauma, fokozott magatartászavarok, veszteségélmény, rossz példa a probléma megoldására).

Átmeneti nevelésbe vétel – mi a probléma? - hirtelen helyzet, hatósági intézedés - távolság - kapcsolattartás - szülői felügyeleti jog szünetel (nemcsak jogilag lehet jelentősége) Átmeneti gondozás – helyettes szülő – miért lehet jobb megoldás? - nincs hatósági intézkedés - a segítséget kérő család megismerheti a befogadó családot - rendszeres találkozások