Tudományos gondolkodás története és tudományfilozófia Előadás és szeminárium Az antik görög ismeretek I.
Knosszosz, i. e. 15. sz. iniciálás
A tudásátadás görög modellje az írásos kultúra prototípusa (kialakulása: i.e. 6. századtól) görög ábécé = beszédhangok a korábbi írások közül a legegyszerűbb legdemokratikusabb (nem egy szakmai elit privilégiuma) a betűírás „diszciplinalizálja” a gondolkodást - a filozófia lehetőségét veti fel (elvontság) - a filológia lehetőségét veti fel (rendszerezés, halmazképzés) Egyedül a görög betűírás képes az elhangzott beszéd rövidítetlen és teljes visszaadására
- az értelmi ismétlések száma csökken a korábbi nyelvek írott szövegeihez képest Gilgames: 23,3 % Homérosz 14 % azaz: a gondolatrímekre egyre kisebb az igény A görög írás előmozdítja absztrakciós képességeket logika elvont gondolkodás Sajátosságai: a szóbeliséget magába fogadta a görögöknek nincsenek szent szövegeik (az a szóbeli hagyomány része maradt) a görögségben az írás használatához nem kell felhatalmazás
Antik görög tudásátörökítés (i. e. XIII-IV. sz.) általános jellemzői egyiptomi, babiloni, perzsa, zsidó előzmények asszimilálása, szintézise görög nevelés alapvető kérdése: hogyan lehet a gyerekből harmonikusan fejlett felnőttet formálni? erős, arányos fizikum + szép, jó iránt fogékony kalokagathia eszméje szakmai műveltség + általános műveltség (múzsai és gimnasztikai) az egész egyéniség formázása ("önzetlen műveltség")
A görög gyarmatosítás i. e. 8-6. sz.
Thalész, i.e. 7. sz. az első szophosz őselem: víz
Anaximandrosz nem egy őselem a kezdet, hanem a végtelen ‘evolúció’-s gondolatok
Anaximenész őselem: levegő
Püthagorasz, püthagoreusok, i. e. 6. sz Püthagorasz, püthagoreusok, i. e. 6. sz. zene-geometria-anatómia arányai a harmónia
Görög városállamok
Az orvostudomány kezdetei Aszklépiosz irracionális gyógymódok Hippokratész, i. e. 5-4. sz. (Kósz sziget9 racionális gyógymódok Corpus Hippocraticorum (Orvosi eskü pl.)
Aszklépiosz-szentély, Epidaurusz, 2. sz.
Négy nedv tana (Corpus Hippocraticum – Galénosz)
Codex vindobonensis, 5. sz.
Nagy Sándor hadjáratai (i. e. 336-323)
Az első tudományos/filozófiai világkép: Arisztotelész, i. e. 4. sz