Pedagógiai antropológia és etika 2. Az archaikus és a mítikus világkép Mezopotámiaiak és egyiptomiak. I.

H. erectus: 0,5 millió év H. sapiens: 100. 000 év Őskor eszközhasználók: kb. 2,5 millió év H. erectus: 0,5 millió év nevelés = hagyományőrző funkció előnyelv megjelenése fogalmi gondolkodás kialakulásának kezdete H. sapiens: 100. 000 év ősközösség - kommunikáció szerepének megnövekedése H. s. neanderthalensis életközösség normáinak kialakulása tűz - nyelv - temetés - kultikus jelenségek - szerszámhasználat szervezettebbé válik ezáltal a nevelés is (összehasonlító etnográfiai kutatások eredményeinek visszavetítése) természetkép még nincs - az énkép kezd kialakulni (azaz: a kettő még egy!) omoka indiánok hopi indiánok veddo-ausztralid törzsek

H. s. s.: etológiai megfigyelések szerepe - Nagy József-cikksorozata játék: utánzás és gyakorlás szerepe az ismeretszerzésben előfeltétele: a tudatos bemutatás de ezt a társas élet kényszeríti ki gyermekek tanítgatása minden felnőtt feladata, nincs munkamegosztás a nevelés nyilvános, közösségi , minden gyermekre kiterjed gyakorlati ismeretek átadása készségek fejlesztése erkölcsi nevelés kb.: bátorság törzs tagjainak feltétel nélküli segítése a nem törzs tagjai elutasítása (gyűlölete?) módszerei: veddo-ausztralid törzsek "természetes büntetései" tűzföldi indiánok "kirekesztéses" eljárásai

Egy algériai barlangfestmény (Taszil), i. e. 6-1. évezred

Paleolit-kori festmény, Lascaux

Mamut, Lot (Franciao.), őskor

Willendorfi Vénusz, paleolit

A archaikus világkép formái A vallás kialakulása, ősi formái (antropomorfizmus megjelenése!) animizmus mana totemizmus tabu

A mítikus világkép Teogónia Teológia Kozmogónia Kozmológia Antropológia A mágia gyakorlata A gyakorlati mesterségek A naptár Általános mitoszjegyek özönvíz Meghaló-feltámadó istenek (=növényi alapú táplálkozás) Írás szerepe

A tudás átörökítésének a típusai mezopotámiai-egyiptomi zsidó görög

Mezopotámia első civilizációja a sumér i. e. 7. évezred önálló városállamok kései civilizációi: akkádok, majd a babiloniak i. e. 4. évezredben jelenik meg: írnokképző templomiskola az agyagtáblák között pl. vannak gyakorlószövegek egyéni eljárásokkal való írástanítás ez nincs semmi szabálya az írnok szerepe speciális vezető szerep több lépcsős karrier tanuló = kis írnok (dup sar-tur) inas írnok (dupsarru) főírnok főjegyző

e. 2. évezredtől: kétféle írnokképzés van alapképzés: írás, olvasás, számolás, elemi tudományok = tábla háza köznép számára is nyitott tandíjas kisgyerekkortól a férfikorig tart egész napos képzés, szigorú bánás tanítói utasítás szerint cselekszenek, szöveget másolnak sumérról akkádra fordítanak memorizálnak kérdésekre felelnek és kérdezhetnek a tanítót az idősebb diákok (nagy testvérek) segítik a testi fenyítés megengedett életkor szerinti csoportok differenciált képzés: énekes, zenész, ráolvasó, pap, írnok, jegyző magasabb képzés = bölcsesség háza kultúrális tradíciók átadása (a sumért holt nyelvként is tanítják pl.) naptárkészítés matematikai kultúrájuk kb. megfelel az európai reneszánsz tudósaiénak kialakul a független értelmiségi réteg - csak tanítással foglalkozik szabad emberek a hatalmi vezető réteg a gyerekeit "apród"-nevelésben részesíti

Sumer matematikai táblácska, i.e. 1800 k.

Mérősúly, i. e. 4. évezred

[ HOGYAN JÖTT A GABONA SUMERBE? ]   Midőn az emberek még füvet ettek, mint a juh legeltek, s hajdankor napján a Gabonát An az ég mélyéből leküldte. Enlil, mint a vadjuh, felment a hegységbe, szemét felemelte. Szeme lefelé nézett: ott a tenger, a vízzel teli; szeme felfelé nézett: ott a hegység, ízes füvű, jó cédrusú. Enlil az árpát egybegyűjtötte, a hegységben halomba rakta; az Ország bőségét egybegyűjtötte, a tápláló gabonát a hegységben halomba rakta. Majd s hegység bejáratát, mintegy kapuval, elzárta: zárja eget, földet szilárdan elzár, retesze [...] [...]

Egy napon Nizazu testvérének, Namadának, így mondja a szót: „Rajta hát, menjünk fel a hegységbe, a hegységbe, hol árpa, köles terem, az ott fakadó folyóhoz, hol a földből édes víz tör fel: hozzuk le onnan, a hegységből az árpát, hozzuk le ide, az Országba a tápláló gabonát, s az Országot, mely az árpát nem ismeri, az árpával ismertessük meg.”   Nimada, ki féli Ant, így adja vissza szót: „De hisz atyánk nem adott erre parancsot, de hisz Enlil nem adott erre parancsot: hogyan mehetnénk fel a hegységbe?, hogyan hozhatnánk le onnan, a hegységből az árpát?, hogyan hozhatnánk le ide, az Országba a tápláló gabonát?, az árpával hogyan ismertethetnénk meg? Rajta hát, menjünk Utu, az égben lakozó elé, hozzá, kire hódolattal tekint mindenki, akár ül, akár fekszik. Ő, a vitéz, Ningal fia, kire hódolattal tekint mindenki, akár ül, akár fekszik, Utu majd kitárja előttünk a hetven kaput...”

egyiptomi áthagyományozás jellemzői csak a szabad ember tanulhat mert a világ állandó és változtathatatlan: büntetés jár a normasértőknek az emberi élet szabályai is változtathatatlanok gyereknevelés célja: örök normák elsajátítása (isten igazságának megismerése) nem ismerik el a gyerek életszakaszait: minél hamarabb felnőttként kell viselkedni tiltott a csecsemőgyilkosság (a többi ókori népnél nem) szövegek vannak a csecsemők ápolásáról, gyógyításáról újszülöttet nem pólyázzák be 3. életévig szoptatnak az édesanyák (nincs helyettesítőjük) kisgyermeket meztelenül járatják játékszereket adnak nekik az előkelők gyerekeit magánnevelők oktatják leendő fáraóval együtt lányok is részesülnek az oktatásban udvari nevelés fiúknak: testi nevelés erőteljes

Szeneh családja, Kairó

Paraszti élet (XVIII. dinasztia)

Madárvadászat, Nebamon sírja, (XVIII. dinasztia)

Nofertari sírja (Királynő Völgye, Egyiptom) Újbirodalom

Nofertari lelkének útja. Királynők Völgye, Újbirodalom

II. Ramszesz fáraó fáraó múmiája

Körülmetélés, i. e. 2300. k.

Edwin Smith-papirusz, i.e 1500

Antik görög tudásátörökítés(i. e. XIII-IV. sz.) általános jellemzői egyiptomi, babiloni, perzsa, zsidó előzmények asszimilálása, szintézise görög nevelés alapvető kérdése: hogyan lehet a gyerekből harmonikusan fejlett felnőttet formálni? erős, arányos fizikum + szép, jó iránt fogékony kalokagathia eszméje szakmai műveltség + általános műveltség (múzsai és gimnasztikai) az egész egyéniség formázása ("önzetlen műveltség")