A zene transzfer hatása a roma gyermekek tehetséggondozásában Készítette: Fasching Zsuzsanna Szombathely, 2009. december 14.

" A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható " A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható . . . Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói , melyekbe csak a zene világít be . " (Kodály Zoltán)

A témaválasztás indoklása A magyarországi cigányság társadalmi helyzete . Ősi, autentikus zenei világuk iránti érdeklődés. A hátrányos helyzetükből való kiútkeresés.

Kutatási terület Kísérletem segítségével azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy: milyen hatással van a roma gyermekek személyiségére az általam kidolgozott komplex zenei program, milyen kompetenciák fejlesztésére alkalmas?

Cél A „Kokas-módszer” széleskörű megismertetése a pedagógus társadalommal. A romákat tanító pedagógusok figyelmének felkeltése arra, hogy a zene személyiségformáló- és transzferhatása segíthet a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásában, beilleszkedési problémáik megoldásában.

Hipotézis A komplex művészeti foglalkozások hozzájárulnak az alapvető zenei képességek fejlődéséhez (hangrendszer-érzék, hallási képzetek felidézésének képessége;zenei-ritmikai érzék további hangszínhallás, a dinamikai hallás, melodikus-és harmonikus hallás). A zenei, mozgásos és vizuális feladatok hatással vannak a motoros funkciókra, érzékelési-észlelési folyamatokra, a figyelemre, az emlékezetre, a verbális kifejezőkészségre,az emocionális folyamatokra és a szociabilitásra.

Vizsgálati minta Általános iskola első osztályába járó gyermekek (két intézményben, egy kísérleti és egy kontroll osztály). A kísérleti osztályok heti egy alkalommal 60 percben plusz óraszámban, szakkör jelleggel komplex zenei foglalkozásokon vesznek részt. A kontroll osztályok a kötelező óraszámba beépített ének-zene oktatásban részesülnek.

Módszer Kísérlet Megfigyelés (az előzetésen kidolgozott szempontrendszer alapján) Elemzés (a zenei, mozgásos és tárgyi produkciók)

Elméleti háttér I. A tanszferhatás 1. A tanszferhatás fogalma és értelmezése: Woodworth-Schlossberg , Rubinstein értelmezése, Thorndike elmélete szerint. 2. A transzferhatás alapja zenei nevelésünkben: Vigotszkij megállapította: „ zenei nevelésünk hozzájárul magasabb rendű pszichikus funkciók fejlesztéséhez, amelyeknek hatása messze túllépi a zene speciális tartalmának és anyagának hatásait, pl. ritmusképzés figyelemfejlesztő hatása a matematikára…”

II. A zenei neveléssel kapcsolatos transzferhatás Vizsgálatok Magyarországon 1. Barkóczi Ilona- Pléh Csaba 2. Kokas Klára Az általuk vizsgált kutatási problémák: - Van-e Kodály koncepciója szerint vezetett zenei nevelésünknek a zenei képességeken kívül a gyermek egyéb képességeire is transzferhatás? - Zenei nevelésünk mely tényezői segítik az egyéb képességek fejlődését?

Miért van szükség vizsgálatokra? a) A zenei képességek fejlesztésével intenzívebb fejlődésnek indulnak a gyermek egyéb képességei. Ha megismerjük a fejlődés módját és mértékét, ha nyomon követhetjük egy-egy képesség alakulását, a képességek összefüggéseiről kapunk képet. Ezzel a nevelés legidőszerűbb feladatát érintjük. b) Meg kell találnunk a zenei nevelés azon csomópontjait,amelyek a gyermeki személyiség fejlődésében észrevehető pozitív változások előidézésében segítséget nyújtanak.

III. A zene szerepe a nevelésben 1. Lélektani sajátosságai: - figyelem, - emlékezet, - képzelet, - gondolkodás, - tér-, időérzékelés, - érzelem, - akarat.

2. A zene pszichés hatásmechanizmusai Emóciókat indukál és mobilizál Erősíti az én-élményt, az identitás újraszerveződését Általánosan pszichés, energetizáló hatású Növeli a percepciós érzékenységet Figyelemkoncentráló-figyelemelterelő hatású Regresszív hatású Rekreatív hatású Esetenként katartikus hatású Élményrekonstrukciós folyamatokat indukál és mobilizál Segíti az interperszonális kommunikációt

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!