Zh. Jellemezze a római nemzeti-családi nevelés korát. 2. Ismertesse a ‘ludus’ intézményét. 3.Ismertesse Quintilianus nevelési elképzelését

Középkori nevelés

Klerikus nevelés Világi nevelés Lovagok nevelése Városi iskolák (13. századtól) Céhes nevelés (13. századtól)

Klerikus nevelés a kereszténység államvallássá alakul 4. sz. : az első kolostori közösségek szerveződése - első egyiptomi kolóniák, 3-4. sz. : Szent Antal, Szent Pakhomiosz - nyugati szerzetesség megalapítója: Nursiai Benedek (480 – 547) 529. Monte Cassino nővére: Skolasztika – az első nyugati zárda, Piumarola bencések mozgalma (tevékeny és szemlélődő élet: ora et labora) az első kolostori szabályzat: Regula más kolostorok szabálymintájává válik szigorú szabályzat (ima- elmélkedés, tanulás, munka)

Kolostori iskolák: 6-15. század között fontos szerepük van helyi jellegűek, eltérő sznvonalúak, más-más tartalmat nyújtanak vallási ismeretek latin olvasás = lectura egyházi ének = cantus néhol: hét szabad művészet néhol: egyházatyák, klasszikus szerzők ismerete szerzetesi (monasztikus) olvasási módok magányosan végzett: félhangos, dünnyügő közösen végzett formák írás scriptoriumok rajzolt betűk kolostorok: Tours, Fulda, Sankt Gallen, Reims, Szt- Márton-hegy

Három írnok, német elefántcsont, 9-10. sz.

két iskola a klerikusok számára belső iskola (schola interna) – szeretesek számára külső iskola (schola externa) – világi papok Rechenauban, 9. sz-ban (Walahfrid Strabo) Belső iskola – 400 fő Külső iskola – 100 fő Egyes kolostorokban világi műveltségre is szert tehettek - a feudális állam klerikus műveltéségű hivatalnokait képzik Cassiodorus – Vivariuma (Calabria, 540) 8. századtól: Canterbury, Wearmounth, York kolostori könyvtárak kialakulása nőnevelés: női szerzetesek nem csak apácákat nevelnek nemesi származású lányokat is, 14-15 éves korig irás, olvasás, vallási nevelés, egészségtan, varrás stb.

Sevillai Isidorus: Etymologia világtérképe (12. sz.)

a műveltség új rendszere (8. század) Frank Birodalom megszilárdulása – Nagy Károly (800.) Művelődési programot dolgoz ki ír szerzeteseivel – területi elv (Alcuin) kolostori káptalani plébániai iskolák – eltérő funkciókkal A plébániával rendelkező helyeken: plébániai iskola Alapvető klerikus ismeretek oktatása (olvasás, éneklés) A világi papság kultúráját adja át – ezt a karriert inditja A tehetséges fiuk számára Lectura + cantus Továbbá: ars memorandi (az emlékezet fejlesztésére) Latin szövegek (tízparancsolat, Szentirás) A legalacsonyabb rétegek számára (16. századig) nincs iskola Egyházi területek központjában: székesegyházi (=káptalani) iskola Íráskép változása: (Alcuin dolgozza ki) – minuszkula írás Kicsi, ivelt, könnyebben másolható betűk Néhol: palota-iskola (pl. Nagy Károly, Aachen, Alciun vezeti)

Oktatási rend: tanulócsoportok szervezése a tudás szintje alapján pontosan meghatározott tananyag körülhatárolt tantárgyak megtervezett tanrend tantárgyhoz kialakított tankönyvek képzett tanárok: klerikusok A tananyagrendszer: septem artes liberales a római elképzelés krisztianizálása: Sevillai Isidorus alap: olvasás, éneklés magasabb szinten Trivium (szöveggel foglalkozó) Grammatika Retorika Dialektika Quadrivium (az univerzummal foglalkozó) Aritmetika Geometria Asztronómia Musica a magasabb szintű klerikus pályára készülőknek: Komplex tárgyak egészítik ki mindezt (ez is a hét szabad művészetre épít, annak magasabb szintű összegzése) Grammatika (latin nyelvtan, kiejtés, helyesirás, szónoklás) Diktámen (irásművészet, okiratkezelés, műfaji ismeretek, poétika) Kompútusz (naptárkészítés, természeti jelenségek)

Andrea da Firenze: Aquinói Tamás diadala, Itália, 14. sz.

Káptalani (székesegyházi) iskola Karoling-kortól a 16. századig léteznek A kanonok a püspök számára tanácsot adó testülete a káptalan ezeket az iskolákat ők irányítják (püspök + káptalan) kezdetben ugyanaz a céljuk, mint a plébániai iskoláknak utóbb (10. századtól): a tudós papok kiképzése a feladatuk alsó fokon: lectura + cantus felsőbb fokon: grammatika – diktámen – kompútusz 12-13. századtól: önálló szakosodás megjelenése telógia jogtudomány (decreta) orvostudomány (medicina)

Johannes Andrea jogtudós előadása, Itália,12. sz.

Beauvais-i Vince, flamand,15. sz.

Az első közkönyvtár (Firenze, Medici-könyvtár: Bibliotheca laurentina)

Középkori universitasok 12. sz.: nagyobb székesegyházi iskolák környékén alakulnak ki több tanár – több diák szabad társulása (universitas) tudományok egyetemlegessége testület egysége első neve: studium generale a legelső: Bologna, 1088 (jogi képzés) első egyetem: Sorbone, 1100-1150 négy kar (facultas) filozófiai kar (facultas artium) alapozó, bevezető kar, minden hallgatónak a saját egyetemhez tartozó középfokon végzettek országból érkezet egy szintre hozása a feladata latin grammatika + logika vizsga: baccalaureatus fokozat Arisztotelész természetbölcselete Vizsga: licentiatus Nikomakhoszi etika Vizsga, avatás: magister

Ekkor léphetne a következő 3 kap egyikére teológia jog orvos midegyik 6-10 év tanulás eredménye: doktori cím kar – dékán universitas élén: rektor egyházi-világi hatalomtól független (autonóm) pápai alapítás 2 fő típus bolognai minden egyetemi polgár választja a rektort rektor csak klerikus lehet itáliai, spanyol, s a krakkói egyetem párizsi tanárok választják a rektort egyház megerősiti annak választását francia, angol, német egyetemek

Giovanni da Legnano előadása, Bolognam 1358 k.

tanári (LECTORI) előadások felolvasás (paelectio) magyarázat (kommentar) vita (disputa) esetleg: előadás, prédikáció stb A skolasztikus bizonyítás deduktív módszer, s gondolkodási műveleteket hangsúlyozza, az érzékszervi tapasztalatokat nem veszi tekintetbe. Lépései: 1./ a tétel kérdő formájú föltevése; 2./ az ellenérvek fölsorakozatása; 3/ a tétel érvényességét bizonyító érvek egybegyűjtése; 4./ a tétel kifejtése, az ellenérvek és az érvek segítségével a döntés meghozatala, a döntés okolása; 5./ az ellenérvek megcáfolása. Az ellenérvek és az érvek tekintélyérveket és logikai érveket vegyítve álltak össze. A skolasztikus módszer kidolgozója Pierre Abélard (1079 – 1142)

A középkor egyetemei Bologna (1088), Párizs (1150 k.), Oxford (1167), Salerno (1173), Cambridge (1229), Palencia (1208), Padova (1222) Toulouse (1229), Salamanca (1243), Sevilla (1254), Montpellier (1289), Orleans (1309), Grenoble (1339), Pisa (1343), Krakkó (1364), Pécs (1367), Heidelberg (1385), Köln (1388), Ferrara (1391) stb.

Az univerzálé-vita A realisták értékelése szerint az általános nagyobb érvényességi körű, mint az egyes. A nominalisták szerint a valóságban csak az egyes dolgok léteznek, amelyek aztán általános fogalmakként élnek tovább az értelemben: vagyis a fogalmak nem mások, mint a nevek. A fogalmakat az ész teremti, a dolgokat nem. - a realisták a neoplatonista örökség meghatározó módjára tekintve inkább Platónt, -a nominalisták pedig Arisztotelészt állították előtérbe. A skolasztika végére az arisztotelészi ismeretek megbecsülése fokozódik. Johannes Scotus (Eriugena) (810-877) a realizmus képviselője. Az újplatonizmus tanulmányozása révén – pl. engedély nélkül lefordította Dionüsziosz Areopagitész műveit – értelmezi Istent: a körforgásban lévő világ szüntelen visszatér hozzá s tőle veszi kezdetét. Canterbury Anselmus (1033- 1109) a vallás kinyilatkoztatott hitigazságát és a filozófia észigazságát ugyan egybekapcsolódónak találta, de nézete szerint a gondolkodás a hit alárendeltje. A fogalmakat, ha már léteznek, az egyes dolgok bizonyítékának tekinti: ezért pl. Isten fogalmának tudása bizonyítja Isten valóságos létezését is. A nominalisták közül Johannes Roscellinus (kb. 1050 – 1120) szerint a valóság csupán az egyes dolgokból tevődik össze, s az általános fogalmak az ember alkotásai.

Aquinói Szent Tamás (1225? – 1274) – A középkor világképe: Summa ISTEN SZERÁFOK KERUBOK TRÓNOK URALMAK ERÉNYEK Szellemvilág (9 szféra) HATALMAK FEJEDELEMSÉGEK ARKANGYALOK ANGYALOK PRIMUM MOBILE (Első mozgató) FIRNAMENT (Csillagok kristálygömbje) SZATURNUSZ JUPITER Csillagvilág (9 szféra) MARS NAP VÉNUSZ MERKUR HOLD A 13.században ehhez a világképhez Aqinói Tamás filozófiája által társul az – Arisztotelész természetbölcseletéből és Ptoleimaiosz kozmológiájából származtatott - Elemi világ. EMBER ÁLLATOK NÖVÉNYEK FÉMEK Elemi világ (9 szféra) KÖVEK TŰZ LEVEGŐ VÍZ FÖLD ALVILÁG

Világi nevelés a nemesurak ifjai a lovagi nevelésben a polgárok a városi iskolákban az iparosok a céhekben részesülnek nevelésben lovagi nevelés 12- 14. század: udvari kultúra felvirágzása hűbéresség jutalma: földbirtok – ennek megszerzése a cél feudális társadalom szokásai, készségei lovagi ideál elfogadása – hősies férfi (kb.kalokagathia) egyház is szentesiti (Szt Bernát) szintere: főuri udvarok könyvmüveltség elvetése valós életet imitáló közeg felértékelődése:lovagi erények lovagregények Roland-ének Trisztán és Izolda Nagy Sándor-regény(ek)

Lovagi műveltség: Nyelvtudás (nemzeti nyelv, ), társalgás Hét lovagi készség (lovaglás, úszás, nyilazás, vívás, vadászat, sakk, ének) Apród – fegyverhordozó –lovag Lánynevelés helyszine: udvarház Önellátó gazdálkodás vezetésére történő oktatás Művelt hölgy – képzetének kialakulása

Arezzói Guidó ‘keze’ (1274)

Városi iskolák Városi plébániai iskola a 13. századtól átformálódik A klerikusképzés szempontjai mellett megjelennek a kereskedő-, iparos-, hivatalnokrétegek érdekei irkolarektor munkáját segítik a segédtanítók (praeceptor) a rektor a plébános felügyelete alatt dolgozik javadalma: egyházi + városi minősítése: az ars- fakultást végezze el (baccalaureatus v. magister) 14. sz.-tól egyre több lesz a literátus tanitó, segiti a kántor világi réteg komplex műveltségű világi pályára készülnek eleve tananyag: olvasás- írás – éneklés latin nyelv gyakorlati (polgári) ismeretek

Céhes szakképzés Kereskedők, iparosok gyerekei Anyanyelvi képzésben vesznek részt (SZÁMUKRA is a diktámen-kompútusz elemei a felkináltak) fiúk részére iparágra képzés inas- legény –mester A gyerekszemlélet változása a középkorban Patrisztika Szent Ágoston Szent Jeromos Sevillai Isodor Skolasztika

Francia, 15. sz.