turizmusért felelős helyettes államtitkár A turizmusfejlesztés irányai Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció 2014-24 2013. november 9. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár

Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái, január-szeptember Válság és talpra állás Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái, január-szeptember Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj-bevétele (ezer Ft), január-szeptember A turizmus is megsínylette a gazdasági világválságot, 2009-ben minden mutató jelentősen visszaesett. Ettől fogva azonban évről évre növekedni tudott a forgalom, 2010-re már megközelítette, 2011-ben pedig már meg is haladta a válság előtti (2007-es) szintet. A növekedés elsődlegesen a külföldi vendégeknek volt köszönhető, a belföldi turizmus stagnált. Ez a tendencia 2012-ben és idén is változni látszik, ha csak enyhén is, de már a belföldi forgalom is növekszik, ennek egyik jelentős eszköze a SZÉP Kártya. A két legforgalmasabb nyári hónapban – júliusban és augusztusban – 544 ezren használták SZÉP Kártyájukat. Ez óvatos becsléssel is azt jelenti, hogy 1 millió ember nyaralását, pihenését szolgálta a SZÉP Kártya 2013 nyarán! A KSH adatai alapján 2013 első nyolc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek belföldiektől származó bruttó szállásdíj bevétele 42,1 Mrd Ft volt, Ugyanebben az időszakban SZÉP Kártyából 10,93 Mrd Ft bevétel keletkezett a szálláshelyeken. Feltételezhetjük, hogy a szálláshelyek SZÉP Kártya bevételeinek döntő része szállásdíjat fedezett, jogos összevetni a két számot. Így kapjuk azt az eredményt, hogy a belföldi szállásdíj-bevételek több mint negyede a SZÉP Kártyának köszönhető. Ha hozzátesszük, hogy 2012-ben az összes belföldi bruttó szállásdíj-bevétel 90%-a vidéken keletkezett, látható, hogy a SZÉP Kártya elsősorban a vidéki vállalkozások számára létfontosságú. Erről szólnak a következő diák. Az előzetes KSH adatok szerint 2013 szeptemberében a magyarországi turizmus jó eredményeket ért el: a kereskedelmi szálláshelyeken 0,7%-kal, a szállodákban 1,7%-kal nőtt a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma. A belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 3,0%-os növekedést mutat, a szállodákban 6,6%-kal növekedett 2012 szeptemberéhez képest. 2013 szeptemberében a kereskedelmi szálláshelyek összes vendégéjszaka száma 1,6%-kal, a szállodák vendégéjszaka száma 3,4%-kal bővült a 2012-es év azonos időszakához viszonyítva. 2013 első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégéjszakák száma 5,2%-kal nőtt. A szállodákban is növekedést mutatott a külföldi vendégéjszakák száma (+5,2%). A belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 3,4%-os növekedést ért el az év első kilenc hónapjában. A szállodák belföldi vendégéjszakáinak száma ugyanebben az időszakban 5,6%-kal nőtt. Az összes vendégéjszaka szám 4,4%-kal bővült 2013. január–szeptemberben, a szállodákban pedig 5,4%-os növekedést regisztráltak ugyanezen időszakban. 2013. jan.-szept./2012. jan.-szept. + 4,4 % 2013. jan.-szept./2012. jan.-szept. + 10,2 %

A belföldiektől származó szállásdíj bevételek több mint negyede a SZÉP Kártyának köszönhető A kereskedelmi szálláshelyek 42,1 Mrd Ft belföldi szállásdíj bevételéből 10,93 Mrd Ft (26%) SZÉP Kártya költésből származott. 26% SZÉP Kártya A KSH adatai alapján 2013 első nyolc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek belföldiektől származó bruttó szállásdíj bevétele 42,1 Mrd Ft volt, Ugyanebben az időszakban SZÉP Kártyából 10,93 Mrd Ft bevétel keletkezett a szálláshelyeken. Feltételezhetjük, hogy a szálláshelyek SZÉP Kártya bevételeinek döntő része szállásdíjat fedezett, jogos összevetni a két számot. Így kapjuk azt az eredményt, hogy a belföldi szállásdíj-bevételek több mint negyede a SZÉP Kártyának köszönhető. Ha hozzátesszük, hogy 2012-ben az összes belföldi bruttó szállásdíj-bevétel 90%-a vidéken keletkezett, látható, hogy a SZÉP Kártya elsősorban a vidéki vállalkozások számára létfontosságú. Erről szólnak a következő diák.

A feltöltések összege zsebenként (2013. január-szeptember) Összes feltöltés: 53,3 Mrd Ft 7,5 Mrd Ft 14,1% 11,3 Mrd Ft 21,2% A zsebek közötti arányokban nagyon markáns változás nem történt, továbbra is magasan a vendéglátás zsebre töltenek a legtöbbet. Ez a dominancia nem sokkal, de egyre nagyobb, vagyis az összes feltöltésből egyre nagyobb arányt képvisel a vendéglátás zseb. A 2013 első 9 hónapos adatokból az látszik, hogy a feltöltés tavalyhoz képest egy kicsivel csökkent. Ha a csökkenés szerkezetét nézzük, akkor az látható, hogy a szálláshely és a szabadidő zseb töltése csökken, miközben a vendéglátásé nő. A turizmus szempontjából az a kulcskérdés, hogy a zsebek közötti, a turizmus legfontosabb szolgáltatásai „javára” megengedett átjárhatósággal milyen mértékben élnek az emberek. Ez dönti el, hogy a zsebek közötti hangsúlyeltolódás a fogyasztás szerkezetének a változását mutatja (többet esznek, kevesebbet nyaralnak az emberek), vagy csak egy tudatos fogyasztói magatartást tükröz, miszerint a második zseb felhasználása a legrugalmasabb, legpraktikusabb számukra, ezért erre töltenek. 34,5 Mrd Ft 64,7% 4

A költések összege zsebenként (2013. január-szeptember) Összes költés: 53 Mrd Ft 7,3 Mrd Ft 13,7% 10,8 Mrd Ft 20,4% 34,9 Mrd Ft 65,9% 5

OTP SZÉP Kártya adatok a Balaton Régióban Összes költés (2012) Szálláshely alszámla (2012) 3,3 Mrd Ft 10% 1,4 Mrd Ft 18,4% 33,6 Mrd Ft 7,7 Mrd Ft A Balaton Régióban realizálódott 2012-ben az összes szép kártya költés 10,02 %-a. A szálláshely zseb esetében az arány már az országos költés viszonylatában 18,46 % volt. 6

A Balaton hazánk legjelentősebb belföldi fogadó területe 2013. első kilenc hónapjában a Balatonnál a kereskedelmi szálláshelyek revpar értéke 9,4 %-al nőtt az előző év azonos időszakához képest. Eközben a fogyasztói árindex a szálláshely, vendéglátás szektorban 3,1 %-al emelkedett. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj bevétele 2013. január-szeptember között 7,1 %-al volt magasabb mint az előző év azonos időszakában. Kereskedelmi szálláshelyek vendégszáma Vendégéjszakák száma Bruttó szállásdíj bevétel (ezer Ft) 2010     1 232 467   4 321 666 20 103 738 2011 1 284 099 4 318 134  20 927 111 2012 1 301 180  4 429 287 23 436 760 Minden ötödik vendég a Balatonhoz érkezik. Ez a régió adja az ország kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák negyedét. A régió vendégeinek több mint 70%-a belföldről érkezik. A teljes vendégforgalmat tekintve 2013. január−szeptemberben a vendégéjszakák száma a Balatonon +140,2 ezerrel, azaz +10,9%-al nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje is nőtt 2013. január−szeptember között az előző év azonos időszakához viszonyítva, mégpedig 1,3 %-al. Ugyanekkor országos szinten a tartózkodási idő mutatója 06 %-kal romlott. Cél: Balaton Európa „családi tavává” váljon                 Ker. szálláshelyek vendégeinek száma        Vendégéjszakák száma        Bruttó szállásdí-jbevétel (ezer Ft) 2010                       1 232 467                                            4 321 666                            20 103 738 2011                        1 284 099                                            4 318 134                            20 927 111 2012                        1 301 180                                            4 429 287                           

Eredmények és problémák rekord vendégéjszaka és bevétel alacsony jövedelmezőség Az adatok rávilágítanak az ágazat problémáira is, hiszen míg a vendégéjszaka-szám, a kapacitás és a bevételek már 2011-ben elérték, vagy meg is haladták a válság előtti szintet, addig a jövedelmezőséget leginkább kifejező mutató, a RevPAR még tavaly is mélyen alatta maradt a 2007-es értéknek. RevPAR 2007: 5778 Ft 2012: 5464 Ft Kapacitáskihasználtság 2007: 45% 2012: 43,4% Átlagos szobaár: 2007: 13 642 Ft 2012: 13 857 Ft Vendégéjszaka: 2007: 20,1 millió 2012: 21,8 millió Jó hír, hogy 2013 első hét hónapjára számolt RevPAR már meghaladta 2007 azonos időszakának értékét. közös célrendszer egy irányba mutató intézkedések versenyképesség növelése

Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció Fő célja: Versenyképes, érték- és hagyományközpontú modern magyar turizmus szektor a harmadik évezredben

2024-ben Magyarország Európa egyik legnépszerűbb fogadó területe. Jövőkép 2024-ben Magyarország Európa egyik legnépszerűbb fogadó területe. kulturális és természeti kincsek, gyógy- és termálvizek, orvosi szaktudás turisztikai hasznosítása jól szervezett és stratégiailag menedzselt értékesítés-ösztönző rendszer ismert országmárka és nemzeti marketing népszerű belföldi turizmus turistabarát szemléletmód együttműködésen alapuló szervezeti rendszer biztos munkalehetőség kiszámítható működési környezet

Célkitűzések Erőt adó Magyarország, innovatív, kreatív, minőségi termék- és kínálatfejlesztés Versenyképes környezet, munkahelyteremtés és megőrzés Együttműködésre alapozott intézményrendszer Hatékony marketing, és nemzetközi nyitás Horizontális célkitűzések: társadalmi felelősségvállalás, biztonság, fenntarthatóság 1. Erőt adó Magyarország – innovatív, kreatív és minőségi termék- és kínálatfejlesztés A koncepció legfontosabb feladata, hogy kijelölje a turizmus által gerjesztett gazdasági növekedést megalapozó fő irányokat, valamint megteremtse a versenyképesség feltételeit. A nemzetközi vonzerővel rendelkező termékek mellett a belföldi keresleti igényeket is figyelembe vevő kínálat meghatározása, a legfontosabb desztinációk fejlesztése és új értékteremtési területek bekapcsolása szükséges. A turisztikai kínálatfejlesztés során a hiánypótló termékek és szolgáltatások fejlesztésére is hangsúlyt kell helyezni.   2. A turisztikai versenyképességet javító környezet kialakítása, munkahelymegőrzés és munkahelyteremtés A turizmus számára kedvező szabályozási és üzleti környezet, valamint a kiszámítható pénzügyi feltételrendszer kialakítása elősegíti a munkahelyteremtést, a munkahelyvédelmet, élénkíti a befektetéseket és a hitelezést, növeli az adóbevételeket. Így csökken az import és növekszik a turizmus exportteljesítménye, jelentős mértékben járulva hozzá a növekedéshez. A szolgáltatások humán háttere (oktatás, szolgáltatáskultúra) hozzájárul a kínálat egyediségéhez. 3. A turizmus intézményrendszerének átalakítása a turisztikai szervezeti rendszer (TDM) együttműködéseire alapozva Egy jól működő turisztikai rendszer előnyeiből minden turista részesül, ezért fontos a turizmus intézményrendszerének megkezdett átalakítását véghezvinni. A turizmus területi szervezetei (TDM) az általuk képviselt desztináció fő küldő területei és mérete szerinti (kiemelt régiós /pl. Budapest, Balaton/, térségi, megyei, helyi) célcsoportok körében végzik tevékenységüket. Elősegítik a helyi értékek bemutatását, megőrzését, a helyi gazdasági szereplők kölcsönös érdekek mentén történő együttműködési rendszerének kialakítását, összefogását, a helyi gazdaság és társadalom fejlődését, megerősödését, a határon átnyúló kapcsolatok fejlődését. Az államigazgatás szervezeti rendszerében a turizmus a magyar gazdaságban betöltött jelentős szerepének megfelelő szinten helyezkedik el, a turizmuspolitikai, szabályozási feladatokat, a pályázatok előkészítését végzi, egyeztet az ágazatban működő szakmai szervezetekkel. A kormányzati szakterületek közötti koordináció fórumaként tárcaközi bizottságot működtet. A nemzeti turisztikai marketing feladatokat a Magyar Turizmus Zrt. mint országos turisztikai marketing szervezet látja el. 4. Nemzetközi és keleti nyitás, külpiaci marketing és értékesítés ösztönzés Új küldő piacok bevonásával elősegíthető a gazdasági növekedés és a kialakult struktúrák fenntartása, a vállalkozók gazdasági tevékenységének élénkítése. Mindehhez nemzetközi szinten bevezethető márkák kialakítása, professzionális marketing-menedzsment, a nemzetközi keresletnek megfelelő innovatív termékek vonzó bemutatása szükséges. 5. Horizontális célkitűzések A magyar turizmus fejlesztését át kell, hogy hassák olyan alapelvek, amelyeket a turisztikai piac minden szereplője elfogad. Ilyenek: a minőség iránti elkötelezettség, a biztonság, fogyasztóvédelem, a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás.

Elérendő céljaink 2024-ig 8,8%-ról 10%-ra növelése 30  39 A turizmus teljes GDP hozzájárulásának 8,8%-ról 10%-ra növelése A turizmus közvetlen foglalkoztatottai számának 50%-kal növelése: 358 ezer fő  540 ezer fő Magyarország legyen a világ első 30 országa között a turizmus versenyképessége alapján 30  39 A 2005. évi turisztikai szatellit számla szerint a turizmus közvetlen és közvetett teljesítménye nemzetgazdasági szinten a GDP 8,8%-át tette ki. A turizmusra jellemző ágazatokban foglalkoztatottak száma 2012. évi adatok szerint 358 553 fő volt. A World Economic Forum Travel and Tourism Competitiveness Riport-ja szerint jelenleg Magyarország a 39. helyen áll. További célok: A termékfejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása mellett számszerűsített célok: 3-5 nemzetközi hírű gyógyhely és 8-10 regionális jelentőségű gyógyfürdő fejlesztése, 10 kiemelt nemzetközi jelentőségű projekt kidolgozása, megvalósítása. A belföldi turizmus élénkítése érdekében szükséges a TDM szervezeti rendszer teljes kiépítése ideértve a nemzeti TDM szervezetet is. A belföldi turisták költésének, vendég- és vendégéjszaka számának 1/3-dal történő növelés,e, a külföldi turisták átlagos költésének és tartózkodási idejének másfélszeresre növelése. A keleti országokból érkező turisták vendégéjszakáinak háromszorosra emelése (2012-ben a brazil, orosz, indiai és kínai vendégéjszakák száma 826 ezer volt) Budapest európai szinten a 10, Közép-európában a vezető 3 desztináció között legyen. A Balaton legyen Európa 5. vezető családi üdülő desztinációja között.

Az NTK egyeztetése Társadalmi egyeztetés határideje: 2013. november 25. A dokumentum elérhető a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjáról A véleményeket: a turizmus@ngm.gov.hu e-mail címre várjuk