Bűnök és büntetések a feudális (és rendi) korban Képes György előadása (magyar jogtörténet)

A büntetőjog helye a jogrendszerben Közjog – magánjog a büntetőjog a polgári jogrendszerekben egyértelműen a közjog területéhez tartozik a feudális korban a közjogi és magánjogi viszonyok nem váltak el egymástól élesen a feudális büntetőjogban közjogi és magánjogi elemek egyaránt megtalálhatók lassú folyamat eredménye, míg a magán-ig.szolg-tól eljutunk az állami ig.szolg-ig…

Anyagi jog és eljárásjog Tágabb értelemben vett büntetőjog: büntető anyagi jog büntető eljárásjog (Be.) büntetés-végrehajtási jog (Bv.) Ma büntetőjog alatt a büntető anyagi jogot értjük A feudális kor büntető jogszabályaiban anyagi, eljárásjogi és végrehajtási szabályok is megtalálhatóak

A büntetőjogi szabályozás lényege és fő céljai A büntetőjog egyidős a szervezett társadalmakkal lényege: kirívóan közösségellenes magatartások, cselekmények tiltása, a tilalom megsértésének szankcionálása A büntetőjog tradicionális céljai: bosszú (megtorlás, elrettentés) jóvátétel (reparáció, kompenzáció)

A büntető anyagi jog rendszere A büntető anyagi jog két részből áll általános rész a konkrét bűncselekményekhez nem köthető szabályokat tartalmazza különös rész meghatározza az egyes bűncselekményeket (leírja azok ún. „törvényi tényállását”) meghatározza az adott bűncselekmény elkövetése esetén kiszabható büntetéseket

A büntető anyagi jog általános része Mit szabályoz az általános rész? alapelvek, definíciók (feud.jogra nem jellemző) bűnösség (szándékosság, gondatlanság) elkövetők (tettesek, részesek) büntethetőség bűncselekmény stádiumai (előkészület, kísérlet, befejezett bcs.) büntetések (büntetési rendszer)

A feudális büntetőjog büntetési rendszere Büntetés = valami rossz, amellyel az elkövetőt sújtják, és amellyel elérni vélik a büntetőjog valamely célját (megtorlás, elrettentés, compositio) A büntetés akkor hatékony, ha az elkövetőt valamilyen lényeges jogában korlátozza eszerint csoportosítjuk a büntetéseket

A feudális büntetőjog büntetési rendszere (folyt.) Büntetések a feudális korban vagyoni büntetések szabadságvesztés testi büntetések megszégyenítő büntetések halálbüntetés(ek) Ma a fentiek közül már csak az első két büntetési nem létezik

Vagyoni büntetések a feudális korban A tulajdonhoz való jogot korlátozza A feudális korban elsősorban compositio (jóvátétel) céljából alkalmazták Eleinte széles körben alkalmazzák (vérdíj), később veszít jelentőségéből Két fő típusa van bírság típusú büntetések (pénzben vagy természetben, pl. „adjon 50 tinót”) elkobzás típusú büntetések (pl. jószágvesztés)

A szabadságvesztés büntetés a feudális korban A személyes szabadsághoz való jogot korlátozza A feudális korban a személyes szabadság a közrendűek esetében nem érték, így nincs értelme ilyen szankciót alkalmazni Szabadság megvonásának alkalmazási körei: városi jogok (a városi polgárnak érték a szabadság) vizsgálati fogság (ne tudjon elrejtőzni, alkalmazni lehessen vele szemben a kínvallatást stb) (utóbbi nem anyagi jogi szankció, hanem eljárásjogi intézkedés)

A testi büntetések A testi épséghez és az emberi méltósághoz való jogot korlátozzák Két fajtájuk van fenyítő büntetések (pl. botozás), melyek célja elsődlegesen a bosszú csonkító büntetések (pl. kézlevágás), ahol már az elrettentés, valamint egyéb szempontok (pl. bj.nyilvántartás) dominálnak

A megszégyenítő büntetések Elsősorban az emberi méltósághoz való jogot korlátozzák, de fájdalommal is járhatnak Elsődleges cél az elrettentés Jellemző példák: eklézsiakövetés (tisztán megszégyenítő) szégyenpad, kaloda (testileg sem kellemes) billogozás (kifejezetten fájdalmas, de nem ez vele az elsődleges cél)

Halálbüntetés Élethez való jogot „korlátozza” Célja a bosszú és az elrettentés (speciális prevenció szempontjából igen hatékony büntetés, ezért előszeretettel alkalmazzák) Az egyszerű halálbüntetés „csak” az élet kioltását jelenti, többletelem nélkül (pl. akasztás, lefejezés)

Halálbüntetés (folyt.) A minősített halálbüntetéshez mindig valamilyen többletelem is társul minősített végrehajtású halálbüntetés: a halál beállta előtt testi szenvedést okoznak (pl. halálra kövezés, megégetés, vízbefojtás, karóba húzás stb.) egyéb minősített halálbüntetés: a halál után szégyenítik meg az elkövetőt (pl. kerékbetörés, felnégyelés) A „minősítés” rendszerint nem az öncélú kegyetlenkedés miatt történik, hanem más okból

Bűncselekmények a feudális korban Árpád-kori csoportosítás közbűncselekmények (közrend, „az ország békéje” sérül) magánbűncselekmények (az állam csak segítséget, támpontot ad) valláserkölcs elleni deliktumok (a kereszténység meghonosítása érdekében kriminalizál bizonyos cselekményeket, büntetés: „az egyház törvényei szerint”)

A rendi korszak bűncselekményei Werbőczy által alkalmazott csoportosítás: büntetési nemek alapján hűtlenség nyilvános gonosztevők deliktumai nagyobb hatalmaskodás kisebb hatalmaskodás becstelen cselekedetek (infamia esetkörei) Megj: a modern kódexek „védett jogi tárgy” szerint csoportosítanak (pl. élet elleni, vagyon elleni…)

Hűtlenség A hűtlenség a legsúlyosabb bűncselekmények összefoglaló neve (nota infidelitatis) Büntetése: fő- és jószágvesztés Az ide sorolt bcs-ek köre folyamatosan változik, a Hk. már tizennyolc esetet sorol fel! Példák: felségsértés; hazaáruló jellegű cselekmények (pl. „végvárak feladása”); hozzátartozók megölése; vérfertőzés; falvak felgyújtása; pénz- és pecséthamisítás; hiv.személyek elleni bcs-ek; eretnekség…)

Nyilvános gonosztevők bűncselekményei Publicus malefactor = nyilvános gonosztevő Büntetésük: halál (kivéve: egyháziak, nők) Esetek: szándékos emberölés (ha nem hűtlenség) gyújtogatás (ha nem hűtlenség) lopás és rablás méregkeverés erőszakos nemi bűncselekmények

Nagyobb hatalmaskodás Actus maioris potentiae Büntetése: fő- vagy jószágvesztés Önbíráskodás-jellegű cselekmények Esetek (1486: 15. tc. alapján) nemes házának megrohanása nemes birtokának elfoglalása nemes letartóztatása nemes megsebzése, megverése nemes megölése (ha nem súlyosabb bcs.)

Kisebb hatalmaskodás Actus minoris potentiae Kisebb súlyú „magánbűncselekmények” tartoznak ide Büntetése: nem halál (rendszerint testi v. megszégyenítő bünt.)

Becstelen cselekedetek Infamia = becstelenség, becstelennek minősítés Jogképesség részleges elveszítését jelenti (a kiközösítés modernebb változata) Példák: álorcások; hűtlen gyámok; atyafiak kifosztói („vértagadók”); hamisan esküvők és tanúskodók; hamis oklevelet készítő papok…

Az infamia következményei Ha valakinek a becstelenségét kimondják… nem perképes nem tehet esküt nem tanúskodhat nem viselhet közhivatalt nem lehet gyám nem örökölhet Könyv szerint a cselekvőképességét veszíti el, szerintem a jogképességében korlátozzák

A feudális büntetőjog értékelése Eleinte még dominálnak a magánjogi elemek Az írott szabályozás hézagos, esetleges, aktuális jogpolitikai célokhoz kötődik (nincs jogbiztonság) Jelentős szerepe van a szokásjognak, azonban a rendszerezés igénye is megjelenik (pl. Hármaskönyv) A bcs-ek megítélésében és a büntetésekben megjelennek a társadalmi különbségek (nincs jogegyenlőség) A büntetések szigorúak, de nem öncélúak (az adott kor fejlettségi szintje alapján kell megítélni őket) Igazságosságra törekvés és erkölcsiség megjelenik (a probléma inkább a felelősségre vonás módjával és a bizonyítással van)