Jogellenes cselekmények és a szabálysértési tudnivalók

Az előadások a következő témára: "Jogellenes cselekmények és a szabálysértési tudnivalók"— Előadás másolata:

1 Jogellenes cselekmények és a szabálysértési tudnivalók
06. tananyag

2 Normák-jog A társadalom által elfogadott normák olyan magatartás-előírások, amelyek a lehetséges viselkedési formák közül előírják a helyeset a követendőt. A társadalmi normák leggyakoribb fajtái napjainkban:   erkölcsi normák (morál, etika); szokásnormák, illemszabályok (etikett); vallási szabályok; és a szakmai-technikai normák. A jog olyan magatartási szabályok és előírások összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, az adott társadalomban általánosan kötelező, érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják. A normáktól való eltérést vagy annak megsértését büntetik, míg követését jutalmazzák ( dicséret, kitüntetés ).

3 Jogforrások A jogforrásokat több szempont szerint lehet csoportosítani: Anyagi jogforráson azokat a társadalmi csoportokat értjük, a melyek politikai törekvései meghatározóak a jog keletkezése és megalkotása szempontjából, elsődlegesen tőlük ered a jog. Alaki jogforráson a jogszabály valóságos megjelenési formáját, a jogszabályok szövegét értjük, ahonnan megismerhető a jogalkotó pontos elvárása, akarata. 2. Belső jogforrás, kitől, milyen jogalkotásra feljogosított szervtől ered a norma (OGY, önkormányzat) Külső jogforrás maga a jogszabály 3. Írott jogforrás ( Alkotmány, törvény, rendelet ) nem írott jogforrás (szokásjog)

4 Jogforrási hierarchia
Jogi értékrendet jelent, amely a jogbiztonság egyik alapvető garanciája. A jogszabályok alá-fölérendeltségi kapcsolata biztosítja a jogi szabályozás összhangját, az ellentmondások kizárását, a jogi ismeret megalapozását. A hierarchia alapszabálya, hogy alacsonyabb rendű jogforrás nem szabályozhat olyan kérdést, amely elsődlegesen felsőbb szerv jogforrásainak van fenntartva. Alacsonyabb szintű jogszabály, illetve a saját hatáskörben kiadott szabályozás tartalmilag nem lehet ellentétes, eltérő a magasabb szintű jogszabályhoz képest. Az alsóbb jogszabály nem módosíthatja, nem helyezheti hatályon kívül a felsőt. Alkotmány - alaptörvény Törvények: az országgyűlés által megalkotott törvények –( velük egy szinten a még hatályban lévő törvényerejű rendeletek) Rendeletek: kormányrendelet miniszterelnöki rendelet miniszteri rendelet önkormányzati rendelet.

5 A jogrendszer tagozódása
Kétféle megközelítéssel: Közjog – magánjog. Anyagi jog – alaki jog (eljárásjog) Közjog – magánjog (Két vezető jogág: a többi ezek köré csoportosul. Közjog: „állammal kapcsolatos jog”: „közhaszon”, alá-fölérendeltség. Magánjog: civilszféra, gazdaság joga: „magánhaszon”, mellérendeltség.) Közjog jogágai: államjog (alkotmányjog), államigazgatási jog (közigazgatási jog) pénzügyi jog, büntetőjog, eljárásjogok (be, pe), egyházjog, nemzetközi jog. Magánjog jogágai: vagyonjog, családjog, öröklési jog, kereskedelmi jog, szerzői jog szabadalmi jog.

6 A jogi norma elemei, szerkezete, jellemzői
alanya: pl. mindenki, egy személy, jogalanyok; tárgya: - a szabályozott magatartás: (tevés, nem tevés, tartózkodás), a magatartás minősítése: kötelező (pl. adófizetés), tilos (pl. bűncselekmény), megengedő; tartalma: a jogkövetkezmény (pozitív vagy negatív). A jogi norma szerkezeti (funkcionális) elemei: hipotézis (feltétel), meghatároz egy magatartást diszpozíció (rendelkezés), a hipotézisben meghatározott feltételek esetén a jogi norma címzettjének milyen magatartást kell vagy lehet tanúsítani. jogkövetkezmény a magatartási utasítás követése vagy nem követése esetére meghatározott rendelkezéseket tartalmazza. Az előírt magatartás követésének következménye a joghatás (pozitív), a nem követésé a szankció (negatív). A jogi norma jellemzői: érvényesség (hitelesség): a norma kötelezően elismert és elfogadott az alanyok számára. általánosság: általánosan követendő magatartási szabályokat határoz meg. ismételtség (normativitás): a norma rendelkezése alapján a címzetteknek megegyező élethelyzetekben ugyanúgy kell cselekedniük. szankcionáltság: a normasértés következménye, a kilátásba helyezett joghátrány. hipotetikus szerkezet: mindig egy feltételezett esemény leírására vonatkozik, akkor kell alkalmazni, ha ez az esemény bekövetkezik. kölcsönösség (reciprocitás): a jogi normák a jogok és kötelezettségek egységes rendszerét képezik, az egyén magatartásának befolyásolásával teszik lehetővé a társadalmi együttműködés, együttélés fenntartását.

7 A jogszabályok érvényessége és hatályossága
a jogszabály jogszerű és jogos alkalmazhatóságát jelenti, mert az megfelel a jogszabállyal kapcsolatban előírt feltételeknek. Az érvényesség feltételei: A jogalkotásra feljogosított szerv vagy személy alkossa meg. A megfelelő eljárás keretében kell megalkotnia, az adott jogszabályra vonatkozó konkrét eljárási szabályokat betartsák, pl. az előterjesztő személye. A jogszabály beilleszkedjen a jogforrási hierarchiába.(nem lehet ellentétes,nem módosíthat,nem helyezhet hatályon kívül hierarchiában fölötte álló jogsz.t) a jogszabályt az előírásoknak megfelelően a címzettek tudomására hozzák - kihirdessék. Hatályosság: A jogszabály hatályán azt értjük, hogy mettől-meddig, kikre nézve és milyen földrajzi területen alkalmazható, vagy kell alkalmazni a jogszabályt. Ennek alapján megkülönböztetünk személyi, területi és időbeli hatályt. Általános összefüggés a hatályosság és az érvényesség között: Minden hatályos jogszabály érvényes, de nem minden érvényes jogszabály hatályos.

8 A jogalkalmazás A jogalkalmazás a jogérvényesülés és a jogszabály konkretizálásának egyik esete. Az általánosan és elvontan megfogalmazott jogi normák konkrét, egyedi esetekre való vonatkoztatását, érvényesítését jelenti. A jogalkalmazás a jog érvényesülésének módja.   Ezek alapján a jogalkalmazás fogalma: az arra feljogosított állami szervek olyan meghatározott tevékenysége, amely során az általánosan megfogalmazott magatartási szabályt (normát) konkrét egyedi esetre alkalmazzák, és amely tevékenységükkel egyedi jogviszonyokat hoznak létre, módosítanak, vagy szüntetnek meg.

9 Szabálysértés fogalma, értelmezése
az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, és a törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. Jogellenes cselekmény az a társadalomra veszélyes emberi magatartás (tevékenység vagy mulasztás), amelyet a jogalkotó szerv a társadalomban általánosan elfogadott normák (érdekek vagy értékek) megsértése vagy veszélyeztetése esetén azzá nyilvánít. A társadalomra veszélyes magatartás az a tevékenység, vagy mulasztás, amely az állam társadalmi, gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

10 A szabálysértés elkövetői
Tettesek Tényleges elkövető Részesek Felbujtó és a segítő.

11 A szabálysértésért való felelősség
A szabálysértés elkövetői (alanyai) csak olyan személyek lehetnek, akiket a szabálysértés elkövetéséért szabálysértési felelősség terhel. A szabálysértési felelősség alapja az alanyi felelősség és a felróhatóság. Alanyi felelősség akkor állapítható meg, ha a természetes személy (élő személy) a szabálysértés elkövetésekor a 14. életévét betöltötte, továbbá rendelkezik beszámítási képességgel. A szabálysértés elkövetőjének akkor róható fel a cselekménye, ha azt szándékosan vagy gondatlanul követi el.

12 Felelősségre vonási akadályok
Kizáró okok: jogos védelem (saját, vagy mások személye ellen intézett jogtalan támadás elhárításához szükséges cselekedet)       végszükség (saját, vagy mások személyét, javait közvetlen, és másként el nem hárítható veszélyből menti) gyermekkor kóros elmeállapot önhibáján kívül ittas vagy bódult állapotban történő elkövetés kényszer és/vagy fenyegetés hatására ténybeli tévedés cselekmény jogellenességében való tévedés (jogi tévedés) magánindítvány hiánya. Megszüntető okok: felelősségre vonás mellőzése (a cselekmény súlya annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen) az elkövető halála elévülés (6 hónap – 2 év)

13 Szabálysértésért kiróható szankciók:
1.     Büntetések: Szabálysértési elzárás (törvény és bíróság döntése alapján – 1 nap 60 nap) Pénzbírság elzárásra átváltása 5000 Ft/nap. Pénzbírság (5.000 Ft – Ft) sajátos válfaja a helyszíni bírság, melynek legmagasabb összege Ft meg nem fizetés esetén közérdekű munkára, vagy elzárásra váltható át. Közmunka: 5000 Ft/nap/6óra (pihenő vagy szabad napon) (Halmazati büntetés, ha rövid időn belül több esetben követi el, akkor azokat együtt bírálja el a hatóság és max elzárás 90 nap és a bírság max összegének felével növeli a büntetést) Közérdekű munka (6-180 óra) Személyi szabadság nem korlátozható! A büntetések önállóan és egymás mellett is kiszabhatóak. A szabálysértési elzárás mellett nem rendelhető e közérdekű munka. 2.     Intézkedések: Járművezetéstől eltiltás (1 hónap – 1 év) 6 hónaptól utóképzésre kötelezik az elkövetőt (tanfolyam) Elkobzás - el kell kobozni, amelyet a szabálysértés eszközeként használtak szabálysértés elkövetése útján jött létre az elkövető az elkövetésért kapott                    amelyre nézve a szabálysértést elkövették.. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.  Kiutasítás – külföldi személlyel szemben, maximum 2 év   Figyelmeztetés Kitiltás – pl. sportrendezvényről (6 hónap - 2 év) A figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható. Az intézkedések egyéb esetekben önállóan, egymás vagy büntetés mellett is kiszabhatók.

14 Szabálysértési ügyben eljárók köre
A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságokat és az eljárásban részt vevő személyeket együttesen a szabálysértési eljárás alanyainak nevezzük. ·        hatóságok: a közigazgatási szabálysértési hatóságok (pl. rendőrség, polgármesteri hivatal, ÁNTSZ…), a bíróság, az ügyészség. ·        személyek: jogi személyek (a feljelentést tevő állami szervek – kvázi sértett), magánszemélyek (az elkövető, a védő, a sértett) és a mellékszemélyek (tolmács, szakértő – akinek nem fűződik érdeke az eljárás alakulásához. Települési Önkormányzat (nevében a jegyző) - döntően a vagyon elleni szabálysértéseket bírálják el, de hozzájuk tartozik pl. a lakcímváltozással kapcsolatos szabálysértések is, stb. Rendőrség - Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztálya (szabálysértési előadó) hozzá tartozik minden közlekedéssel kapcsolatos, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos, pirotechnikai eszközökkel kapcsolatos, vagy a lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértési visszaélések, stb. VÁM-hatóság – jövedéki termékekkel kapcsolatos szabálysértések, stb. Hatóságok hatásköre, illetékessége: A hatáskör kijelöli, hogy milyen szerv és annak milyen szintű (központi, területi, helyi) szervei kötelesek és jogosultak eljárni az adott szabálysértés esetén (pl. mezei lopás – rendőrkapitányság; emberölés – megyei főkapitányság; nemzetközi drogcsempészet – ORFK). Az illetékesség azt határozza meg, hogy az azonos hatáskörű (szintű) szervek közül melyik lesz az, amelyik konkrétan köteles és jogosult eljárni az adott szabálysértés esetén (pl. a hevesi, vagy a füzesabonyi rendőrkapitányság) A közigazgatási szabálysértési hatóságok működése meghatározott földrajzi területre terjed ki, melyet az adott hatóság illetékességi területének nevezünk.

15 A szabálysértési eljárás mozzanatai, kényszerintézkedései
A mozzanatai: 1.  az idézés (értesítés) kézbesítése és a mulasztás igazolása 2.  meghallgatás 3. a jegyzőkönyvkészítés 4. az eljárási költségek viselése 5. határozat.      a szabálysértési kényszerintézkedések: feltartóztatás és előállítás (a szabálysértés megszakítása, az azonnali felelősségre vonás alkalmazása, a bizonyítékok beszerzése és az elkövető kilétének megállapítása céljáról) szabálysértési őrizet (a legsúlyosabb szabálysértési kényszerintézkedés. A rendőrség alkalmazhatja az elkövetővel szemben elzárással is sújtható szabálysértés esetén – tettenéréskor – gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából.) elővezetés (szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendeli el, azzal szemben, aki az idézésre nem jelent meg és távolmaradását nem tudja alapos indokkal igazolni. Az elővezetés költségét az elővezetett személy köteles megtéríteni.) B.)  a személyi szabadságot nem - de más emberi és állampolgári jogokat - korlátozó kényszerintézkedések ruházat, csomag és jármű átvizsgálása (bárkivel szemben alkalmazható, ha alaposan feltételezhető, hogy tárgyi bizonyítási eszközt tart magánál. Átvizsgálás előtt fel kell szólítani, hogy önként adja át.) lefoglalás (tulajdonjogot korlátozó intézkedés. A hatóság elkobzási vagy bizonyítási célból a biztonságos megőrzés érdekében lefoglalja a tárgyi bizonyítási eszközt.) rendbírság (szabálysértési hatóság az eljárási kötelezettségek teljesítés érdekében, valamint az eljárás rendjének megzavarása miatt – Ft, bírósági eljárásban maximum Ft)

16 A szabálysértési eljárás szakaszai
Három egymást követő, egymásra épülő szakaszból áll:           szabálysértési alapeljárás jogorvoslati 3. végrehajtási eljárás.

17 A bizonyítás eszközei 1. a tanúvallomás, 2.  a szakvélemény, 3. a tárgyi bizonyítási eszköz, 4. az okirat, 5.  a szemle és az elkövető vallomása. Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan dolog, amely a szabálysértés elkövetésének nyomait hordozza, amely a szabálysértés elkövetése útján jött létre, amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a szabálysértést elkövették.

18 A szabálysértési határozat
A szabálysértési hatóság az ügy eldöntését célzó, felelősséget megállapító, írásba foglalt döntése. Áll; bevezető rész: a hatóság megnevezése, az ügy száma és tárgya rendelkező rész: elkövető adatai, a szabálysértés megnevezése, érdemi döntés (büntetés v. intézkedés), a végrehajtás módja, jogorvoslati lehetőség indoklás rész: a megállapított történeti tényállás, az értékelt bizonyítékok, alkalmazott jogszabályok záró rész: határozathozatal helye, ideje, aláíró hatósági személy neve, beosztása, kiadmányozás Az elkövetővel közölt határozatot a védővel is közölni kell.

19 Választható feladatok
Az erkölcs és a jog közötti hasonlóság és eltérés leírása, magyarázata. Magyarország jogrendszerének, jogágainak a felvázolás. Szabálysértési hatósági szerepre vonatkozó példák sorolása saját szervezetével kapcsolatban. Egy szabálysértési határozat készítése tetszőleges adatokkal. A szabálysértés lényegének egy A4-s lapra történő felvitele. A szabálysértési tv. Fejezetcímeinek sorba rakása. A lopás és a rablás elhatárolása egymástól. Konkrét példa leírása a szabálysértés szándékos és gondatlan elkövetési változataira. A szabálysértési alapeljárás lefolyásának leírása. Olyan jogellenes cselekmények felsorolása, melynek lehet szabálysértési,- de bűncselekményi alakzata is. Fejtse ki a felróhatóság lényegét, a fogalmából vezesse le a felróhatósági akadályok rendszerét. Határolja el egymástól a kettős alakzatú szabálysértéseket és mutasson rá azokra a tényállási elemekre, melyek elhatárolják egymástól a kettős alakzatú szabálysértéseket. Fejtse ki az az elkövetői alakzatok és az elkövetési módok közötti különbségeket bűncselekmény esetén. Vonjon párhuzamot a szabálysértési eljárás esetében meghatározott felelősséget kizáró, és a büntetőjogban alkalmazott büntethetőséget kizáró okok között. A rendőrség hatáskörébe tartozó szabálysértések csoportosítása. Feladatlap összeállítása a témából (8-10 feladattal) Javítási útmutatóval. 2-3 fő összeállhat ebben!!!!