Egyetemes értékek az egyetemen kutatás Arapovics Mária PhD Kutatásvezető egyetemi adjunktus ELTE PPK Andragógia Tanszék Az egyetemisták és főiskolások közintézményekbe vetett bizalma

Vázlat 1.Egyetemes értékek az egyetemen 1.A kutatás előzménye 2.Téma, kérdések 3.A kutatás módszertana 4.A kutatócsoport 2.Főbb kutatási eredmények 3.A közbizalom szintje a hallgatók körében

I. A kutatás célja A vizsgálat legfőbb célja az volt, hogy átfogó képet adjon a felsőoktatásban részt vevő fiatalok (elsőévesek) állampolgári részvételi hajlandóságáról, a társadalomról alkotott általános és speciális képükről, az alapvető értékekről és a fiatalok demokratikus attitűdjéről. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az európai és hazai társadalmi változások, trendek jellemzőek- e a közép-magyarországi régióban tanuló fiatalokra.

A kutatás előzménye Korábbi kutatások a Karon Nonprofit ismeretek, közösségfejlesztés kurzusok andragógia szakon és a pedagógusok képzésében Állampolgári Részvétel Hete – Közbizalom Hallgatói kezdeményezés

A kutatás főbb kérdései  Mennyire tudatos állampolgárok az egyetemisták és főiskolások? Mennyire aktívak, segítőkészek, mennyire vesznek részt közösségi tevékenységben?  Honnan szerzik tudásukat a demokráciáról, politikáról? Mekkora szerepet játszik az iskola a politikai szocializációban?  Mennyire vannak tisztában a demokrácia intézményrendszerével?  Mennyire bíznak a közintézményekben?  Mennyire felelősségteljes döntéshozók?Mennyire normaszegők? Van-e szerepe az uniónak az életükben?  Mit gondolnak a fiatalok a demokráciáról?

A kutatás módszerei Szakirodalom feltárása Kérdőíves vizsgálat Próbakitöltés Adatfelvétel (2010. október – május) Az adatfeldolgozás módszertana, minta: Lovas Judit

Hipotézisek, kutatási részeredmények Hunyadi Bulcsú Babos Zsuzsánna Rita Kicsiny Zsóka Takács Dávid Bozóky Tamás Kálmán Teréz Oross Dániel Pavlics Tamás

A kutatás főbb eredményei  A megkérdezettek gondolkodását a demokráciáról, politikáról az iskola csak kis mértékben határozza meg. Legfőbb ismeretforrások: média, család, iskolai órák.  Nem tekinthető magasnak társadalmi aktivitásuk, alacsony önkéntes tevékenységi szintjük.  Az egyéni felelősségvállalás mértéke kisebb, mint az idősebb lakosság körében.  Az autoriter helyzetben elszenvedett sérelemben a megkérdezettek a megoldást inkább várják az erre kijelölt szervektől, mint a társaikkal való együttműködéstől.  A hallgatók többsége elítéli a normaszegést.  Az országosnál nagyobb a választási hajlandóság, az Európai Unió megítélése inkább pozitívnak tekinthető.  Alacsony a hallgatók közintézményekbe vetett bizalma.

II. Kérdőív (4. kérdés) 4. Mennyire bízol az alábbi intézményekben? (Karikázd be a megfelelő értéket!) 1-egyáltalán nem; 2-nem nagyon; 3-eléggé; 4-nagyon; NT-Nem tudok erre válaszolni a rendőrségben1234NT az igazságszolgáltatásban1234NT a civiltársadalomban1234NT a politikusokban1234NT a parlamentben1234NT az önkormányzatban1234NT

Alacsony a közbizalom

Kicsivel magasabb bizalmi index mint az ÁRH vizsgálatokon Mennyire bízol meg...? 2010/11. ELTE felmérés Mennyire bízik meg...? ÁRH felmérés 1-4 átlagos értékek (1=egyáltalán nem, 2=nem nagyon, 3=eléggé, 4= nagyon) a rendőrségben?2,44a rendőrségben?2,4 az igazságszolgáltatásban?2,57az igazságszolgáltatásban? 2,3 a civil társadalomban, nonprofit szervezetekben?2,53 a civil társadalomban, nonprofit szervezetekben? 2,4 a politikusokban?1,61a politikusokban?1,5 a parlamentben?1,98a parlamentben?1,8 az önkormányzatban?2,54az önkormányzatban?2,3 n.a.az egyházakban 2,3

Eltérő közbizalmi rangsor EÉE igazságszolgáltatás (2,57) önkormányzat (2,54) civil-nonprofit szervezetek (2,53) rendőrség (2,44) parlament (1,98) politikusok (1,61) ÁRH 1.rendőrség (2,4) 2.civil- nonprofit szervezetek (2,4) 3.igazságszolgáltatás (2,3) 4.önkormányzat (2,3) 5.parlament (1,8) 6.politikusok (1,5)

„Húsz éve taposom a t. Ház szőnyegeit; sokat láttam, sokat tapasztaltam, sok millió forintot megszavaztam. E hosszú korszak szereplő politikusait személyesen ösmertem, sőt barátságban voltam sokakkal; láttam őket kívülről és belülről. Szemeim előtt nőttek meg némelyek és zsugorodtak össze mások. Mondhatom, több illúziót vesztettem ez idő alatt mint hajat, pedig ugyancsak dús hajam volt és most ritka.”

Összegzés A fiatalok közintézményekbe vetett bizalma meglehetősen alacsony az európai szinthez képest, különösen figyelmeztető a politikusok és a parlament iránti nagyarányú bizalmatlanság. Visszatekintve a XIX. századvégi Magyarországra, újraolvasva Mikszáth Kálmán parlamenti tudósításait, a politikusok iránti kortárs bizalmatlanság nem is olyan meglepő; a politika korrumpálódása napjainkra már-már normává szilárdult.

Köszönjük a támogatók segítségét! ELTE Az Élethosszig Tartó Művelődésért Alapítvány Collegium Pannonicum, Író Gergely Alapítvány Kulturális Sokszínűség Alapítvány Köszönöm a megtisztelő figyelmet!