Szigeti ökológia.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
I. előadás.
Advertisements

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét
Természetvédelem és biodiverzitás Mit kellene védeni? - a biodiverzitás fogalma - faji, filogenetikai, közösségi szintek, szukcessziós állapot ökológusok.
Szegély folyosó.
A galápagosi- (Darwin-) pintyek
Készítette: Babinszki Helga TEJ3W9
• Természeti örökség: 10 millió éves szigetcsoport, területe 7882 km2, három földlemez találkozásánál fekszik. Tizenkét vulkanikus eredetű szigetből áll,
Negatívan csatolt eloszlások
Akvapónia üzemeltetés Aquaponics operation and maintenance
II. TERMÉSZETI ÉS TÁJI JELLEMZŐK
Közösségek ökológiája
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye
Matematikai Statisztika VIK Doktori Iskola
Populációk tájban: Habitat-szelekció és metapopulációk
Magyarország természeti csodái
Csecserits Anikó, Rédei Tamás, Kröel-Dulay György, Szabó Rebeka
Élőhely-változások a tiszai Körtvélyes-szigeten
Főkomponensanalízis Többváltozós elemzések esetében gyakran jelent problémát a vizsgált változók korreláltsága. A főkomponenselemzés segítségével a változók.
Programfejlesztési Központ
Webdesign I - Oldaltervezés alapelvek. I. Tartalom-elhelyezés az oldalon ALAPELVEK 1.Mindig értékes és érdekes tartalom jelenjen meg az oldalon! 2.A tartalom.
Közlekedésstatisztika
Statisztika II. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Altbacker Vilmos Miklósi Ádám Topál József ELTE TTK Etológia Tanszék
Készítette: Nagy Zsanett
Szerkezet Növénytársulások térbeli struktúrája
Borításbecslés a kvadrátban az adott faj egyedei függőleges vetületeinek összege hány % % -os borítás (az adott fajhoz tartozó egyedek függőleges vetülete)
Regresszióanalízis 10. gyakorlat.
Miért kell többváltozós modellekhez folyamodnunk (a túlélési analízis során)?
Készítette: Rácz Imre Vince
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc
Bérváltozások 2008 május május Köllő János MTA KTI.
ma már nem a vizsgált téma, hanem a használt módszerek teszik a fizikát dominál az átlagos viselkedés!!! alkalmazhatjuk a statisztikus fizika módszereit.
Nominális adat Módusz vagy sűrűsödési középpont Jele: Mo
Aszexuális, szimpatrikus speciáció
Készítette: Serly Dániel
Közösség ökológia.
A nyílméregbéka.
A NATURA 2000 ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT
Gazdaságstatisztika 10. előadás.
Többváltozós adatelemzés
Dendrológia előadás Környezetmérnöki Szak Környezettudományi Szak
A sztochasztikus kapcsolatok (Folyt). Korreláció, regresszió
Alapsokaság (populáció)
Alapfogalmak.
Lineáris regresszió.
Alapkérdések általában „... az erdő természetes fejlődési folyamatai …” „... a természetes és a gazdasági erdők szerkezete és működése közötti különbségek.
További módszertani és ökológiai, erdődinamikai (!?) szempontok Horváth F.

Közösségek szünbiológiája 2. Populáció-egyedszám viszonyok
Paleobiológiai módszerek és modellek 2. hét
Soroksári Botanikus Kert élőnövény gyűjteménye
I. előadás.
Rippl-Rónai Múzeum Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum.
Susann Nordströms Orkester - True Love
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Megerősítő elemzés „Big Data” elemzési módszerek Salánki.
Lakosság létszámának változása Farkas János
Informatikai Rendszerek Tervezése 5. Előadás: Genetikus algoritmusok Illyés László Sapientia - Erdélyi Magyar TudományEgyetem (EMTE) Csíkszereda IRT.-5.
Együttélés fluktuáló környezetben II. Elméleti ökológia szeminárium.
Struktúra predikció Struktúra lehet Felügyelt tanulási probléma
Élőhelyvédelem 2008/2009. tanév 2. előadás. Magyarország természetes vegetációtérképe.
1 Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük.
1 Közösségek jellemzése Egyensúlyi (determinisztikus) és Nem-egyensúlyi Szentesi-Állatökológia-Közösségek modellek, rendszerek: Szoros/erős biotikus kapcsolatok.
Szigetbiogeográfia A tapasztalat szerint:
Közösségek jellemzése
A 2013-as országjelentés tapasztalatai, felkészülés a következőre
Gazdaságstatisztika Konzultáció a korreláció- és regressziószámítás, idősorok elemzése témakörökből.
I. Előadás bgk. uni-obuda
A természetvédelem jelentési és monitorozási kötelezettsége
Előadás másolata:

Szigeti ökológia

Szigeti ökológia

Szigeti ökológia

Hány faj van egy szigeten? Van-e erre szabály? Véletlenszerű? Régi sejtés, hogy nagyobb szigeten több a faj. MacArthur és Wilson (1963, 1967) öntötték formába az összefüggést.

Velencei-tó, nádszigetek, madarak

KNP védett területei, Neuroptera

Halfaj-szám - vízgyűjtő terület

Salt marsh plants and bacteria

A fajszám-terület összefüggés görbéinek matematikai leírása hatvány modell (Arrhenius 1921): A1/A2 = (S1/S2)n (Area, Species number) S = CAz, logS = logC + zlogA exponenciális modell (Gleason 1922): S = logC + zlogA passzív mintavétel modell (Coleman 1981): s() = S-(1-)ni (s a várt fajszám, S a megfigyelt összfajszám,  a relatív terület, ni az i-dik faj abundanciája) z = 0,2 – 0,3

A fajszám-terület összefüggést magyarázó elméletek equilibrium teória MacArthur és Wilson sziget- biogeográfiája

A fajszám-terület összefüggést magyarázó elméletek Az élőhely-diverzitás teória tölgyes mellé bükkös, majd fenyves kerül a mintavételi területbe, így mindhárom erdőtípus fajai megjelennek tölgyesbe egy sziklafal, patak, forrás, kőfülke, láp, stb. amelyek a hozzájuk kötődő fajokat (például szaporodás, pihenés, éjszakázás, telelés, stb. tekintetében) a minta fajszámához adják

A fajszám-terület összefüggést magyarázó elméletek passzív mintavétel teória a fajszám és a terület pozitív korrelációjának oka "mindössze" az, hogy a nagyobb területen több egyed fordul elő, melyek nagy valószínűséggel több fajhoz tartoznak

A fajszám-terület összefüggést magyarázó elméletek Diszturbancia teória természetes zavaró hatások (például egy földcsuszamlás, vihar, hullámverés) gyakorisága arányos a terület nagyságával, nagyobb területen tehát több a diszturbancia, ami többféle élőhelyet alakít ki, például különböző szukcessziós stádiumok jönnek létre, saját fajkészletükkel (pl összefüggő erdőben lék)

A fajszám-terület összefüggést magyarázó elméletek Evolúciós teória forrástól távoli szigeteken az evolúciós változások sebessége gyorsabb lehet, mint a betelepülési ráta. Így az első betelepülőknek lehetőségük nyílik, hogy differenciálódással a rendelkezésre álló élőhelyeket elfoglalják (Galapagos vagy Hawaii szigetek madarai). Minél nagyobb területű a sziget, annál több a rendelkezésre álló élőhely és niche, azaz a differenciálódás során több faj fog kialakulni

A fajszám-terület összefüggést magyarázó elméletek Fajszám-energia teória a terület helyett energiát vizsgáljunk, azaz mennyi a rendelkezésre álló energia. Madarakra például a teljes primer produkciót javasolják használni, növényekre pedig az aktuális evapotranspiráció értékét. Jók az eredmények!

flat area, with great variety of habitats, from semidesert like dry grassland to bushland, wet forests, marshes and lakes.

Faunisztikai felmérés 1977-80, 70 terepember, 65 taxonómus 3975 ízeltlábú faj (11 csoport) lett elemezve

ns * ns (*) * ns ns ns ns ns ns

small reserve <<<< large reserve

Heterogenitás NEM nő a területtel kis rezervátumokban nagyobb volt a fajsűrűség ==> nincs fajszám-terület összefüggés Heterogenitás NEM nő a területtel Torzult rezervátum kijelölés; produktív, gazdag élőhelyek zöme agrár területté lett konvertálva ==> kicsi természetközeli foltok; száraz, szikes, homokos területek, melyek a mezőgazdaságnak kevéssé értékesek nagyobb arányban megmaradtak természetközelinek ==> nagy élőhelyfoltok INTENSIVE agriculture! Biased reserve establishment; productive lands (floodplains, drained marshes, forests, loess soil) were converted to agriculture ==> small remnants; less productive alkali/sandy areas are not important for agriculture ==> large remnants

Fajösszetétel Eddig a fajszámmal foglalkoztunk, nem érdekes, hogy mik azok a fajok. Ez gyakorlati szempontból nagyon becsapós lehet. széncinege kékcinege erdei pinty csuszka nagy fakopáncs csuszka nagy fakopáncs fehérhátú fakopáncs bokrosodó “dzsuva” szikes puszta-kevés de értékes faj

Fajösszetétel Első kérdés, mint mindig mintázatoknál: RANDOM vagy NEM RANDOM a fajösszetétel? Random/véletlenszerű: nincsen mögötte hatóerő, hatásmechanizmus Nem random: valami kialakítja a mintázatot; de mi? házasság; vacsora; uticél; stb

Regionális fajkészlet (pannon gerinces) -- biogeográfiai vagy elterjedési szűrő (Szűrő 1) -- táji szintű fajkészletet (pilisiek) – élőhelyi szűrő (vizek) (Szűrő 2) – békák – interakciós szűrők (3) -- szitakötőlárva megeszi az ebihalat.

Random MacArthur és Wilson elmélete szerint random a fajösszetétel, azaz nem lehet prediktálni mi fordul elő Simberloff mangrove szigetes kísérletei (defaunálás, visszatelepülés monitorozása)

Random MacArthur és Wilson elmélete szerint random

Kísérlet igazolta a teóriát Más fajok voltak az újratelepültek, mint az „eltávolítottak” De: a forrás mangrove erdőben 800 rovarfaj él, ahhoz képest 20-30 az átlag. Speciális élőhely!

NEM RANDOM checkerboard azaz sakktábla eloszlás: nem minden szigeten van meg a megjósolt egyensúlyi fajszám (White-eyes in New Guinea) Itt tehát lehet predikciókat tenni: ha x faj van a szigeten, akkor y, z, stb. nem lesz.

Fajkészletek egymásba ágyazottsága

Tehát továbbra is kérdés: RANDOM vagy NEM RANDOM a fajösszetétel? Miért érdekes? Mert egészen más természetvédelmi kezelést igényel egy „szigetvilág” ha megjósolható, vagy ha véletlenszerű a fajösszetétele. Mert még a legalapvetőbb kérdésre sincs egyértelmű válasz.

Nestedness Temperature Calculator