Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csecserits Anikó, Rédei Tamás, Kröel-Dulay György, Szabó Rebeka

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csecserits Anikó, Rédei Tamás, Kröel-Dulay György, Szabó Rebeka"— Előadás másolata:

1 Csecserits Anikó, Rédei Tamás, Kröel-Dulay György, Szabó Rebeka
Különböző skálázású táji adatok és a parlagok növényzete közti kapcsolat Csecserits Anikó, Rédei Tamás, Kröel-Dulay György, Szabó Rebeka MTA ÖBKI Szeged,

2 Előadás célja 1. Kiskun LTER mintaterület-hálózat bemutatása 2. A parlagok és táji környezetük vizsgálata kapcsán a CLC50 és a saját részletesebb élőhely térkép használatának összehasonlítása

3 Bevezetés Parlagok Magyarországon
Nincs pontos nyílvántartás a művelt területek nagyságáról, így a parlagokról sem. Becslés van, pl. MÉTA

4 Vizsgálat célja Kiskun LTER mintaterület-hálózat létesítésének célja: természetes, természetközeli területek, azok változása és a táji környezet közti kapcsolat vizsgálata hosszú távon Részkérdések: milyen növényzet alakul ki a parlagokon? Hogyan függ a parlagregeneráció sikeressége a táji környezettől?

5 Módszerek mintaterület-hálózat a Kiskunságban
16 db, 5x5 km-es mintaterület, melyek a tájhasználat heterogenitását reprezentálják aktuális élőhely-térképek, 1: 5000 felbontás, 2005-ös légifotó alapján 161 felvétel parlagokon, 20x20m 3 korcsoport, 1: 1-7 éve felhagyott 2: 8-20 éve felhagyott, 3: éve felhagyott parlag-típusok: fiatal, zárt és nyílt másodlagos (AR, MZ,MN) Regenerációs siker: természetes területek jellemző fajainak jelenléte, gyomok eltűnése

6 Felhasznált táji adatforrások
Corine LC 50 Standard európai módszertan kategóriák: 4 szint (néha 5), 79 db, hazai adaptáció Felbontás: 50 m vonalas vagy 4 ha (200mx200m) folt a legkisebb egység Alapév: Problémák: szántó-parlag, lombos erdő-lombos ültetvény elkülönítés

7 Corine LC50 - példa

8 Felhasznált táji adatforrások
Kiskun LTERm mintaterület-hálózat aktuális térképei Kiskunságra kifejlesztett rendszer, kevert élőhelyek is jelölve vannak kategóriák: 2 szint, 34 db, természetes élőhelyek részletesen Felbontás: 5 m vonalas vagy 0,25 ha (50mx50m) folt a legkisebb egység Alapév: 2005 Problémák: túl részletes, légifotó-interpretálási nehézségek, terepismeretet igényel,

9 Általunk készített aktuális élőhelytérkép

10 Statisztikai módszerek
Vizsgált változók: teljes fajszám, természetes élőhelyek jellemző fajainak fajszáma, Parlagok és más élőhelyek összehasonlítása: Kruskall-Wallis próba Táji környezet és parlagok kapcsolata: … -500 m sugarú körben a legfontosabb élőhelyek aránya: CLC50: agrár, ültetvény, term. gyep és vegyes KISKUN: agrár, másodlagos, term. erdő, term. gyep, ültetvény McFadden-pseudo R2–próbával a térlépték választás GLM-modellválasztás (élőhely, korcsoport, típus)

11 Eredmények A parlagok teljes fajszáma
AS: szántó, AG: szőlő-gyümölcsös, 1, 2, 3: parlagok korcsoportja TN: természetes nyílt gyep, TZ: természetes zárt gyep, TF: nyaras, TT: term. homoki tölgyes

12 Parlagok fajösszetétele – jellemző fajok
AS: szántó, AG: szőlő-gyümölcsös, 1, 2, 3: parlagok korcsoportja TN: term. nyílt gyep, TZ: term. zárt gyep, TF: nyaras, TT: term. homoki tölgyes

13 Táji környezet és a parlagok 1) Corine CLC50 alapján
A GLM-model eredménye: Teljes fajszám: ~tipus *** Jellegzetes fajok száma: ~ tipus*** + korcsoport* + Tgyep400***,

14 Jellegzetes fajok száma
Kapcsolat van a környező gyepterület és a jellegzetes fajok száma közt

15 Táji környezet és a parlagok 2) Saját élőhelytérképe alapján
A GLM-model eredménye: Teljes fajszam: ~tipus *** A parlagok teljes fajszáma csak a parlagok típusától függ: Fiatal – kevesebb faj Jellegzetes fajok száma: ~ tipus*** + korcsoport** + Tgyep500***, A parlagok jellegzetes fajainak száma a parlag típusától és a természetközeli gyepek kiterjedésétől függ

16 A specialista fajok számának predikciója a GLM model alapján

17 Összefoglalás A megmaradt természetközeli élőhelyek propagulum-források a parlagok számára Más kutatásokhoz hasonlóan mi is azt találtuk, hogy a m-es távolságon belüli környezet befolyásolja leginkább a parlagok vegetációját Parlagok növényzet szempontjából egyediek, „új élőhelyeknek” tekinthetők akár Nagyobb felbontású, természetes élőhelyekre érzékenyebb térképekkel kimutatható ez a jelenség

18 Köszönetnyílvánítás:
Barabás Sándor, Botta-Dukát Zoltán, Fehér Balázs, Hermann Orsolya, Kovács Eszter, Molnár Edit, Oláh Krisztina, Pándi Ildikó, Somay László A kutatást a „Természetes és mesterséges ökoszisztémák kölcsönhatásai: a biodiverzitás, az ökoszisztéma funkciók és a tájhasználat értékelése az Alföldre, " című projekt keretében végeztük, melyet a Jedlik Ányos Program támogatott (NKFP6-0013/2005).

19 Parlagok fajösszetétele - neofitonok
AS: szántó, AG: szőlő-gyümölcsös, 1, 2, 3: parlagok korcsoportja TN: term. nyílt gyep, TZ: term. zárt gyep, TF: nyaras, TT: term. homoki tölgyes


Letölteni ppt "Csecserits Anikó, Rédei Tamás, Kröel-Dulay György, Szabó Rebeka"

Hasonló előadás


Google Hirdetések