2009. március 3.

A bontóper  Felek személyes meghallgatása – főszabály  Eljárás lassítása: Folytatást kérni kell Közösen kérhető a szünetelés  Főszabályként legalább két tárgyalás szükséges  Első tárgyaláson felbontható: Hároméves különélésre hivatkozással Nincs közös kiskorú gyermek + tisztázott tényállás

Vétkesség szerepe  A házasság felbontása terén nincs jelentősége  A járulékos kérdések rendezésénél igen  A magatartás családjogi szempontból súlyos felróhatósága szükséges  DE: mindkét fél magatartását értékelni kell  DE: az egész folyamatot vizsgálja a bíróság  Szerepe lehet: Házastársi tartás megítélésénél Közös lakás megosztott használatának elrendelésénél Gyermekelhelyezés és kapcsolattartás körében közvetetten

A házasság megszűnésének joghatásai  megszűnik a hozzátartozói kapcsolat  kérhető a közös vagyon megosztása  megszűnik az öröklési jogi kapcsolat  új házasságot köthetnek mindketten  rendezni kell a közös kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog kérdését – szülők maradnak mindketten!  DE: névviselési jog fennmarad (főszabály)  DE: házastársi tartás terhelheti a feleket

A házasság megszűnésének szabályai a készülő Ptk-ban 1.  Házasság új esete: a házastárs nemének megváltoztatása - A Csjk. levonná a nemet megváltoztató műtét családjogi következményeit  Bírói hatáskörben maradna  Határozottan elválasztja a közös megegyezésen alapuló és „tényállásos” bontást

A házasság megszűnésének szabályai a készülő Ptk-ban 2.  Közös megegyezéses bontás esetén: A járulékos kérdések között nem szerepel a közös vagyon megosztása Megszűnik a 3 éves különélésre hivatkozás lehetősége  Közvetítői (mediációs) eljárás hangsúlyozása

A házastársi tartás  Három (két) típusa: Házastársi együttélés során nyújtott tartás (támogatási kötelezettség) Különélő házastárs tartása (életközösség megszakadása után) Volt házastárs tartása (bontóítéletet követően)

Tartás a jogi szabályozásban  Egyik személy szükséges igényeit egy másik személy által nyújtott szolgáltatások fedezik  A létfenntartást biztosító szolgáltatások: lakhatás élelmezés ruházkodás gondozás gyógyíttatás  Természetben vagy pénzben  Függ: Eltartott körülményeitől Egészségi állapottól Rászorultság mértékétől

Tartás a polgári jogban (családjogban)  Szerződésen alapuló tartás (kötelmi jog): tartási, életjáradéki sz. ellenszolgáltatás fejében (főszabályként) csak szerződéses megállapodás alapján nem szükséges a rászorultság  Törvényen alapuló tartás (családjog): rokontartás ingyenes (főszabályként) törvény alapján kötelezhető rászorultság szükséges

Házastársi tartás története  Korábban (1894. évi Ht.): nőtartásként  Csak a NEM vétkes nő kérhetett: Különélő nő ideiglenes tartást Házasság felbontása után végleges tartást  Mértéke a férj vagyoni helyzetétől és társadalmi állásától függött  Vagyontalan férj esetén – ritkán – férjtartás

Jelentősége ma  Egyenjogúság meghatározó  Mo-n nem gyakori – kétkeresős családmodell  Ha mégis, akkor a feleség tartása a bontást követően  Indokolja: Házasság mint családi kapcsolat Házastárs védett helyzete Szolidaritás a bontás után is

Házastársi tartás a családjogi tartási kötelezettségek sorában  Házastársi tartás, rokontartás (gyermektartás, szülőtartás)  Házastárs kötelezettként az első  Házastársat jogosultként megelőzi a kötelezett kiskorú gyermeke, továbbtanuló nagykorú gyermeke, volt házastárssal EGYSORBAN: jelenlegi házastársa

Házastársi tartás együttélés alatt  Lényegében közös háztartás fenntartása  A költségek közösek – közös vagyonból  Ha nem elég: különvagyonból egyenlő mértékben járulnak hozzá  Ha csak egyiküknek van különvagyona: neki kell fedezni a háztartási kiadásokat  Ennek megtérítése később nem kérhető

Különélő és volt házastárs tartása  Feltételek azonosak:  Jogosult oldalán: rászorultság önhiba hiánya érdemtelenség hiánya  Kötelezett oldalán: teljesítőképesség

Rászorultság  Objektív feltétel  Magát nem képes eltartani  Jövedelem, vagyon hiánya  Tipikus: Betegség – munkaképtelenség „Csak” közös háztartásban történt munkavégzés Nyugdíjkorhatár elérése ? Munkanélküliség ?  Gyakorlatban: Gyermeket gondozó anya – (GYES, GYED) Nyugdíjas életkorban

Önhiba hiánya  Összefügg a rászorultsággal  Szubjektív feltétel  Elvárhatóság  Nem létesít munkaviszonyt  Különösen: vagyontárgyak értékesítése, hasznosítása  Erre nézve konkrét törvényi rendelkezés nincs

Érdemtelenség hiánya  V. PED  Magatartás: Házasság fennállása alatt Házasság felbomlásában közrehatott Házasság erkölcsi alapját sértette  Másik fél magatartására is figyelemmel  Objektív megítélés szükséges  Utólagos érdemtelenség Felbontás után tanúsított felróható magatartás

Teljesítőképesség  Kötelezett vagyonának és jövedelmének vizsgálata  Saját tartását nem köteles veszélyeztetni  Hivatkozhat kiskorú gyermeke tartására  Ma nehezen vizsgálható

Tartás időtartama és mértéke  Határozott vagy határozatlan időre  Idős kor, betegség: inkább határozatlan  Gyermekgondozás, tanulmányok folytatása: inkább határozott  „Átlagos” tartás  Kötelezett és jogosult vagyoni, jövedelmi viszonyaihoz igazodik  Nem lehet szűkös tartás  Nem kell elérnie a házasság alatti színvonalat

Körülmények megváltozása  Lényeges változás  Megszűnik a tartáshoz való jog: Új házasság megkötésével  Utólagos érdemtelenség  Kérhető megszüntetése, mértékének csökkentése vagy emelése – indokolni kell  Később bekövetkező rászorultság: kérhető tartás DE: bontást követő 5 év elteltével csak különös méltánylást érdemlő esetben (pl. élettársi kapcsolat, újabb közös gyermek)

Házastársi tartás a Csjk-ban  Kisebb módosítások, pontosítások  Két eset: különélő és volt házastárs tartása  Egy helyen történő szabályozás  ÚJ: korlátozott mértékű tartás, ha az életközösség egy évnél rövidebb ideig állt fenn ÉS gyermektelen volt házasság DE „méltányosság” alapján korrigálható  Érdemtelenség definíciója a PED-ből beemelésre kerül  Háttérszabály: rokontartás