Duna-menti kamarai együttműködés, közös innovációs lehetőségek Kiss Ervin május 9.

DCCA Előzmények A Duna menti Kamarák Szövetsége június 30-án jött létre a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara közreműködésével és elnökletével A Szövetség létrejöttének célja, hogy az államhatárokat eltörölve a Duna menti térségben működő regionális központi kamarák működését összehangolja A régió térségeit összekötő kapocs a Duna, amely meghatározó szerepet játszik az itt élők mindennapjaiban, azonban a régió társadalmi-gazdasági fejlettsége tekintetében rendkívül jelentős különbségek mutatkoznak Ezen különbségek kiküszöbölésében jelentős szerepet játszik a DCCA

A Szövetség összetétele A szövetséget regionális, illetve területi kamarák alkotják – ezáltal közvetetten számos ország vállalkozásait tömöríti. DCCA

DCCA céljai Fő cél: azon akadályok feltárása és leküzdése a régióban, melyek az együttműködés útjában állnak. Ilyen pl.: o eltérő szabályozói környezet o Túlzott bürokrácia o Infrastruktúra vagy nyelvtudás hiánya o Eltérő szakképzettségi, oktatási rendszer és színvonal I.A Duna Stratégia keretei között a makro-régió versenyképességének növelése II.A duális szakképzési program megvalósítása III.A vállalkozások versenyképességének növelése a DCCA államokban IV.Az EU és a Nyugat-Balkán régió általános kohéziójának elősegítése

I. Duális szakképzés A projekt alapjául szolgáló kérdések: Mennyire van összhangban a szakmunkásképzés a piaci igényekkel? A megszerzett szaktudás mennyire azonos a régió országaiban? Mi az indoka az egyre több szakmában előforduló szakember hiánynak? Hogyan valósítható meg ezek pótlása? Ezen kérdésekre a magyar és osztrák szakképzési rendszer tapasztalatainak és eredményeinek áttanulmányozása adhat választ.

Duális képzés céljai A Duna Régió országaiban a szakképzés tartalmi összehangolása révén a munkaerő-piac igényeinek megfelelő szaktudással rendelkező szakemberek képzése A nemzeti képzési jegyzékek felülvizsgálata, racionalizálása, egységesítése makro-regionális szinten Vizsgakövetelmények és vizsgáztatási eljárás egységesítése A környezetvédelem és a környezettudatosság fokozása a szakképzésben Az élethosszig tartó tanulás (LLL) feltételrendszereinek nemzetközi kiszélesítése

II. Vállalkozások versenyképességének növelése a DCCA államokban Fő irányelve azon akadályok felszámolása, melyek jelenleg csökkentik a kkv szektor szereplőinek érvényesülési lehetőségeit. Célok: 1.Átfogó információs adatbázis és tudástár elkészítése 2.A meglévő adminisztrációs terhek, a bürokrácia csökkentése 3.Az adórendszerek átláthatóbbá tétele

III. Nyugat-Balkán felzárkóztatása Célok: 1.EU és a Nyugat-Balkán régió általános kohéziója 2.Oktatások, képzések szervezése a makro régió politikusai, vállalkozói, államigazgatási szakemberei, önkormányzati képviselői számára 3.Környezettudatos gazdasági, politikai gondolkodás elterjesztése a régióban 4.Erőteljes gazdasági expanzió elindítása a régióban

A DCCA szakképzési Pilot Projekt A BKIK mint a DCCA gesztor szervezete kidolgozott egy átfogó duális szakképzési stratégiát, amelynek révén jelentős eredményeket kíván elérni a munkaerő képzése és könnyebb elhelyezkedése terén. Koncepció lényege: a német duális szakképzési rendszer egy pilot projekt keretében kerül implementálásra a Duna makrorégió egyes országaiba Érintett országok:  Magyarország  Szlovákia  Szlovénia  Románia  Szerbia

A folyamat 3 fő szakasza I. 1.Pilot Projekt A német és osztrák tapasztalatok megosztásának eredményeképp 12 kiválasztott szakára vonatkozó PILOT projekt kidolgozása és bevezetése (először Magyarországon). A résztvevő országok nemzeti képzési jegyzékeinek összehasonlítása a német és osztrák képzési jegyzékkel Kompetenciák egyeztetése 12 szakképesítésben, megfeleltetés a német kompetenciáknak A német kamarák felkészítik a magyar oktatókat és vizsgáztatókat a kiválasztott 12 szakmában Magas színvonalú, független vizsgaközpontok létrehozása Tapasztalatok összegzése

A folyamat 3 fő szakasza II. 2. A projekt sikere esetén annak kiterjesztése Szlovákiára és Szlovéniára, valamint a magyarországi projektbe bevont szakmák körének 12-ről 150-re bővítése. 3. Amennyiben a projekt a fent említett két országban is sikeresnek bizonyul, a tapasztalatok megosztása révén annak kiterjesztése Romániára és Szerbiára is.

„Szeged+ program” A „Szegedi Folyamat” egy eredetileg 1995-ben megfogalmazott kezdeményezés, amely az EU és a Nyugat-Balkán kohéziójának megerősítését szolgálja. A Horváth-Magyar Twinning Programon (kapacitások kialakítása az EU-aids hatékony felhasználásának érdekében, amely 2011-ben indult) keresztül ennek a kezdeményezésnek a végrehajtása már megkezdődött.

„SEEged+InnoInfo Projekt” A „SEEged+ Innováció és versenyképesség” projekt része a Szegedi+ programnak. Az EU-tag kamarák a Duna mentén létre hoztak egy közös portált, amely az innovációval kapcsolatos információ terjesztését fogja elősegíteni a Duna menti régiókban. A projekt fő összetevője: IT innováció létrehozása social networking portál a vállalatok számára A tervezett portál közvetlen kapcsolatot teremtene a cégek, valamint a vállalatok és a kereskedelmi kamarák, az egyetemek, az önkormányzatok és az államigazgatás között.

A portál fejlesztése egy e-learning-gel és/vagy személyes képzéssel fejeződik be, így a kamarai tagok, a KKV-k és más partner szervezetek, mint például az innovációs központok, egyetemek, adóhivatalok, stb. hamarosan az InnoInfo Portál aktív felhasználóivá válhatnak. A tervezett portál sikerének kulcsa a nagyszámú kezdő felhasználó. A résztvevő kamarák több mint egy millió KKV taggal rendelkeznek. Ha az információ áramlását és az innováció terjesztését rögzíteni lehet ezen vállalkozások között, az hatékonyan vezethet gazdasági fellendüléshez a Duna térségében.

Célcsoportok A horvát, szerb önkormányzati képviselők A horvát, szerb kamarák képviselői A horvát és szerb kis- és középvállalkozások, 7000 darabról van szó az oktatási programban A szlovén, magyar, román, osztrák, horvát és szerb vállalkozások és az összes kamarai tag a Duna térségben közvetlenül részt vesz az InnoInfo Portal projektben (ez több mint egy millió potenciális felhasználót jelent) A 6 partner ország adóhivatalai, cég nyilvántartó hatóságai szintén közvetlenül részt vesznek a projektben

Az InnoInfo Portál céljai A portál 4 fő célja: 1.InnoInfo Hírportál – információ terjesztés a KKV-k között 2.Nyugat-balkáni Tudásbázis – információterjesztés az EU- integrációban a kis- és középvállalkozások és a nyugat- balkáni tétség helyi hatóságai között 3.Közvélemény-kutatás – naprakész információkat kapjanak a KKV-k 4.Üzleti Közösségi Portál – a hiteles és megbízható információ átadása érdekében

1. InnoInfo Hírportál A kevésbé integrált Duna területeken komoly problémát jelent az információ hiánya A portál elsődleges célja, hogy a szabadalmi hivatalok és az innovációs központok adatait hírként közzétegye és később kiszűrje a portált használó vállalatokat és elküldje ezt az információt a potenciális portál-használóknak A „sárga lapoknak” hála az innovatív tulajdonosoknak lehetőségük van rá, hogy újításaikat közvetlenül osszák meg a potenciális felhasználókkal Pozitív hatás – növeli a találmányok helyi hasznosítását

Nyugat-Balkáni Tudásbázis A portál elemeként 3 területen játszik szerepet: 1.Az EU-Integráció Practice Book közzététele annak tartalmával együtt 2.Wiki-EU-Practice Book tartalmának bővítése – kamarák, egyetemi tanárok és harmadik felek bevonása az információ terjesztési folyamatba 3.Tantervek készítése a helyi önkormányzatok, a kamarák és a KKV-k számára az EU tagság előkészítésével kapcsolatban

Közvélemyény-kutatás Hogyan juthatnak gyorsan naprakész információhoz a kis- és középvállalkozások? a kérdés örök, mivel a vállalatokkal kapcsolatos információk elengedhetetlenek mind a befektetők, mind az újítók számára A felmérést a cégek papír alapon vagy telefonon végzik, ami sok időt és költséget jelent, az online felmérések pedig kevésbé érvényesek A projekt során új felmérési technikák lesznek kidolgozva algoritmusokból és – a tudósok reményei szerint – ezek az algoritmusok hatékonyan növelik majd az online felmérések érvényességét

Üzleti Közösségi Portál A Duna térségben a vállalatok közötti bizalom, különösen a KKV szektorban nem eléggé erős (gyakoriak a késedelmes fizetések, a szabálytalanságok, a nem „partner-barát” viselkedés és az adótartozások) A projekt várhatóan ezekre a problémákra nyújt kielégítő megoldást: 1.Egyrészt a vállalti közösségi portálok vállalatai értékelik egymást – „jó üzleti partner”, „kiváló üzleti partner” – 2.Másrészt a kamara kapcsolatba lép a régió hatóságaival és érvényes információkat ad a vállalatokkal kapcsolatban Várható adatok:  Cégbíróságok hány éves a vállalat, ki(k) a tulajdonosok, mi a fő tevékenysége)  Adó Hivatalok évi köztartozás  Regionális Fejlesztési Ügynökség, Szabadalmi Hivatal innovációs tevékenység  Földhivatalokföldhivatali adatok

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!