W.V. O. Q UINE A DOLGOK ÉS HELYÜK AZ ELMÉLETEKBEN (1981) Mészáros Zsuzsanna 2009.10.16. Tudományfilozófia szem.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Átma-Véda-Vishwa-Bráhm
Advertisements

Az empirizmus két dogmája Labádi Tibor
LEONARDO DA VINCI - ARÁNYOK
A művészet autonómiája a tömegkultúra és szépség határán
Informatikai tudásleképezés paradigmái és problémái Szekeres András Márk.
Adatbázis rendszerek I Relációs kalkulus Általános Informatikai Tsz. Dr. Kovács László.
INFORMÁCIÓKERESÉS JELENTÉSREPREZENTÁCIÓ ALAPJÁN
élménypedagógiai módszerek alkalmazási lehetőségei a tanitásban
Pedagógiatörténet Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem február 16. Körmendy Zsolt.
Kognitív nyelvészet Készítette: Molnár Dániel és Herczeg Renáta.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Matematika a filozófiában
Tudás, közösség, hatalom
Miről szól a Katégoriák? Cat.3: „Amikor valamit másvalamiről, mint alanyról állítunk, mindaz, amit az állítmányról mondunk, az alanyról is mondható. Pl.
Függvények Egyenlőre csak valós-valós függvényekkel foglalkozunk.
Félévi követelmény (nappali)
A tudomány természete Társadalomtudomány = Elmélet + kutatásmódszertan + statisztika Paradigma Eredetileg mintapélda (pl igeragozás) Adott tudós közösség.
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Készítette: Tóth Enikő 11.A
Tanulás és tanítás a kulturális evolúció rendszerében
Az empirikus ellenőrizhetőség mint kritérium
Kétértékűség és kontextusfüggőség Kijelentéseink igazak vagy hamisak (mindig az egyik és csak az egyik) Kijelentés: kijelentő mondat (tartalma), amivel.
Logika Érettségi követelmények:
Szillogisztikus következtetések (deduktív következtetések)
Általános lélektan IV. 1. Nyelv és Gondolkodás.
Általános lélektan IV. Nyelv és Gondolkodás 2..
AZ ÉGHAJLATTAN FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI
DÖNTÉSELMÉLET A DÖNTÉS = VÁLASZTÁS A döntéshozatal feltételei:
F. Bacon ( ) és a modern tudományok alapvetése.
A társadalomtudományi kutatás módszerei
ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 1. Előadás vázlata
1 1 1.
Bevezetés a terminológiába. input output Gépi feldolgozás Jelentés- független Jelentés- függő Információfeldolgozás.
Ki is az elemző közgazdász?
„A tudomány kereke” Szociológia módszertan WJLF SZM BA Pecze Mariann.
Természetes és formális nyelvek Jellemzők, szintaxis definiálása, Montague, extenzió - intenzió, kategóriákon alapuló gramatika, alkalmazások.
1 Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése Célkitűzés: Információk téma-specifikus, különböző típusú forrásokból (internet, intranet.
A konstruktív szociális munka Összeállította: Ágoston Magdolna Nigel Parton: Constructive Social Work towards a new practice,
Naturalista filozófia Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Sipos Péter Budapest, 2007 október 10.
A létezés válasz arra a kérdésre, hogy „Hogyan van?”, a lényeg térbeli és időbeli megnyilvánulásait foglalja magába, és megnevezi az ember sajátos létmódját:
A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya
Hans Hahn: Logika,matematika,természetismeret Hans Hahn: Logik, Mathematik und Naturerkennen. Einheitswissenschaft, 2. füzet, Gerold und Co., Wien 1933.
Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete
A metafizika és a természettudomány. Különböző érzékszervi ingereket érzünk, melyeket alkalmi mondatokkal fejezhetünk ki. Pl.: a tej látványára a „Tej.
Tudományfilozófia Rédei Miklós
Carnap a fizikai elméletek szemantikájáról. Az episztemológia pozitivista programja: a racionális rekonstrukció Tudás –Ismeretség –Képesség –PROPOZÍCIONÁLIS.
Moritz Schlick: Pozitivizmus és realizmus
A tudományfilozófia két nagy tradíciója Bevett (elfogadott) nézet Kb A logikai pozitivizmus eszmei áramlatához tartozik R. Carnap, M. Schlick,
Szillogisztika = logika (következtetéselmélet)? Az An.Post.-ban, és másutt is találunk olyan megjegyzéseket, hogy minden helyes következtetés szillogizmusok.
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék.
3. Mit tudunk biztosan, és mit tanítsunk az iskolákban az élőlények származásáról?
A valószínűségi magyarázat induktív jellege
7.Az elméleti redukció 1.A mechanizmus-vitalizmus vita –Szélesebb értelemben: redukálható-e a biológia a fizikára és a kémiára, vagy beszélhetünk-e autonóm.
VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet A forradalmiság tartalma A forradalmiság tartalma a szintézis a szintézis a halmozódó tudás szükségszerűen.
I. Eltér-e az alany-állítmány viselkedése az alárendelő szintagmáktól? Három helyen azt mondhatjuk, igen, ez a régi elmélet mellett szól. (Oda-vissza kérdezhetőség,
A Bloom-féle taxonómia szükségessége, hierarchiájának eredete, régi és új változata, és egy alkalmazáson való szemléltetése.
A tudományfilozófia két nagy tradíciója Bevett (elfogadott) nézet Kb A logikai pozitivizmus eszmei áramlatához tartozik R. Carnap, M. Schlick,
A generatív nyelvelmélet
Az újkori filozófia főbb irányzatai – empirizmus és racionalizmus
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Bevezetés a filozófiába
Elmélet és neveléstudomány
A közigazgatás alapelvei
Tudás- és konfirmációs paradoxonok Hempel- avagy holló-paradoxon
A fizika mint természettudomány
Számításelmélet Tárgykód: NGM_IN006_1 és LGM_IN006_1
Elektronikus szótárhasználat
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
3. osztályban.
Sándor-Schmidt Barbara
Előadás másolata:

W.V. O. Q UINE A DOLGOK ÉS HELYÜK AZ ELMÉLETEKBEN (1981) Mészáros Zsuzsanna Tudományfilozófia szem.

W. V. O. Quine ( )

Quine „címkéi” (Forrai)  (logikai) empirista  verifikacionista  fizikalista  naturalista

Empirizmus  „A tudomány magunk építette fogalmi híd, mely az érzékszervi ingereket érzékszervi ingerekhez kapcsolja”  Carnapi hagyományok, némi kritikával (Bővebben: Az empirizmus két dogmája c. írás)  Minden tudás alapja a tapasztalat

Verifikacionizmus I.  Az empirizmus modern változata  Tapasztalat és tudás → referencia problémája  2 szint: Közvetlen tapasztalat – megfigyelési mondatok (jelentés belép a nyelvbe) Absztrakció – mondatok közötti logikai kapcsolat (a jelentés szétárad a nyelvben)

Verifikacionizmus II.  A referencia folyamata  2 szint: Predikáció – individuáló kifejezések ( „a tej fehér” vs. „Bodri kutya”) vonatkozó mellékmondatok – általános terminusok  Az objektív referencia lehetségessége tárgyiasítás (reifikáció)

Fizikalizmus  A fizikai testek szintje az alapvető  Tárgy/test: a téridő bármely részének anyagi tartománya  De! Nem csak a tárgyak léteznek Számok – absztrakt tárgyak és léteznek Osztályok – szintén  ???

Naturalizmus  A fizikai elméletek nem feltételezik fizikai tárgyak létezését!!!  Indoklás: Téridő = számnégyesek Elemi részecskék – individuumok?  A filozófiai gondolkodásnak kell(ene) a tudományhoz kell igazodnia

Következmények  Köv.: Értelmezett nyelv + kézikönyv = elmélet ontológiája a referencia kifürkészhetetlensége – az egyértelmű fordítás kétségessége  A valóságot a tudományon belül kell leírni  Ontológiai relativitás: egy elmélet sem határozza meg az ontológiáját

Kérdések  A tudomány mondja meg, hogy mi létezik – valóban?  Ontológiai relativitás – a modell és a valóság kapcsolata?  Az elmélet alapja: empirikusan ekvivalens elméletek („fordítási kézikönyvek cseréje”) – vannak ilyenek?

K ÖSZÖNÖM A FIGYELMET !