W.V. O. Q UINE A DOLGOK ÉS HELYÜK AZ ELMÉLETEKBEN (1981) Mészáros Zsuzsanna Tudományfilozófia szem.
W. V. O. Quine ( )
Quine „címkéi” (Forrai) (logikai) empirista verifikacionista fizikalista naturalista
Empirizmus „A tudomány magunk építette fogalmi híd, mely az érzékszervi ingereket érzékszervi ingerekhez kapcsolja” Carnapi hagyományok, némi kritikával (Bővebben: Az empirizmus két dogmája c. írás) Minden tudás alapja a tapasztalat
Verifikacionizmus I. Az empirizmus modern változata Tapasztalat és tudás → referencia problémája 2 szint: Közvetlen tapasztalat – megfigyelési mondatok (jelentés belép a nyelvbe) Absztrakció – mondatok közötti logikai kapcsolat (a jelentés szétárad a nyelvben)
Verifikacionizmus II. A referencia folyamata 2 szint: Predikáció – individuáló kifejezések ( „a tej fehér” vs. „Bodri kutya”) vonatkozó mellékmondatok – általános terminusok Az objektív referencia lehetségessége tárgyiasítás (reifikáció)
Fizikalizmus A fizikai testek szintje az alapvető Tárgy/test: a téridő bármely részének anyagi tartománya De! Nem csak a tárgyak léteznek Számok – absztrakt tárgyak és léteznek Osztályok – szintén ???
Naturalizmus A fizikai elméletek nem feltételezik fizikai tárgyak létezését!!! Indoklás: Téridő = számnégyesek Elemi részecskék – individuumok? A filozófiai gondolkodásnak kell(ene) a tudományhoz kell igazodnia
Következmények Köv.: Értelmezett nyelv + kézikönyv = elmélet ontológiája a referencia kifürkészhetetlensége – az egyértelmű fordítás kétségessége A valóságot a tudományon belül kell leírni Ontológiai relativitás: egy elmélet sem határozza meg az ontológiáját
Kérdések A tudomány mondja meg, hogy mi létezik – valóban? Ontológiai relativitás – a modell és a valóság kapcsolata? Az elmélet alapja: empirikusan ekvivalens elméletek („fordítási kézikönyvek cseréje”) – vannak ilyenek?
K ÖSZÖNÖM A FIGYELMET !