RÓMA TÖRTÉNETE A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig
Advertisements

Az utolsó Árpádok ( ).
A démosz küzdelme a politikai hatalomért
AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM
AZ ARANYBULLA-MOZGALOM
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Az Aranybulla.
Róma.
Zeng, lelkem, ez új reggelt,
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
A PATRÍCIUSOK ÉS A PLEBEJUSOK KÜZDELME
A hódító Róma.
SPÁRTA Egy másik görög út.
A délszláv válság.
Szent István ( ).
Római Köztársaság.
A közt. válságának okai Róma egy világbirodalom központja lesz
Problémák az idegen kultuszokkal A 2. században a római és nem-római közötti határ élesebbé, fontosabbá vált Több esetben korlátozó intézkedéseket hozott.
Róma története a kezdetektől a köztársaság bukásáig
A római császárkor Előadó: Máthé Gergely. A római császárkor Előadó: Máthé Gergely.
GAIUS JULIUS CAESAR Farkas Gyula.
Kerettantervi követelmények
Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e
A köztársasági Róma.
A válság százada (III.sz.)
a principatus rendszere
Az egyeduralom létrejötte
A római köztársaság válsága
Az ókori Róma.
A polgárháborúk kora.
A Római Köztársaság.
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
Ókori Róma.
SZÍNPADI JÁTÉK – A LEGENDA Szép Dochia története “PETRU MUSAT” ISKOLA, SIRET, ROMANIA.
Gazdaság és társadalom változása a korai középkorban
AUGUSTUS.
Csaták, hadvezérek, katonák
A KORAI RÓMA.
/Falfelirat Pompejiből/
A királyság és a köztársaság kora
A Pun-Római háborúk.
Napóleon A császár.
Az egyeduralom létrejötte
Az egyeduralom kialakulása. A principátus és a császárság
Római császárkor válsága. Gazdasági válság Hódítások elmaradása Kevesebb rabszolga Kevesebb adóbevétel Elszegényedés Áremelkedés Csökkenő termelés Megszűnő.
A hódító háborúk következménye: a köztársaság válsága A köztársaság válsága.
A köztársasági Róma.
A polisz születése és a görög gyarmatosítás
A római köztársaság válsága
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A pun háborúk Itália meghódítása után a punok érzik fenyegetve magukat
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Róma a világ ura i. e. 27-ben Octavianus Augustust Róma első polgárává választották. Megalakult a császárság, élén a császárral, aki teljhatalmú.
A római köztársaság válsága
Polgárháború Rómában Út az egyeduralom felé.
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Julius Caesar.
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
Európán kívüli világ.
Út az egyeduralom felé Marius és Sulla.
ÚJRAKEZDÉS A HÁBORÚ UTÁN
A római hadsereg Órai vázlat.
Az egyeduralom létrejötte
„Hadd jelentsem ki munkám e részének bevezetésében, amit a legtöbb történetíró az egész mű elején szokott hangoztatni, hogy a valaha is lezajlott háborúk.
SPÁRTA, A KATONAÁLLAM Egy másik út Hellaszban.
A római államtörténet korszakai
A polisz születése.
Előadás másolata:

RÓMA TÖRTÉNETE A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA

KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA Ie II.sz Róma terjeszkedése felgyorsult (Hellász, Karthágó) Belpolitikai válság: reformokat követelnek a néptribunusok (néppárt), a senatus nem enged A nagyra nőtt birodalmat már nem lehet a régi módszerrel irányítani (consul, praetor stb.) Politikai csatározások: köztársaság rendszere megingott (út az egyeduralom felé)

Appianosz „A rómaiak, amikor Itáliát lépésről lépésre elfoglalták, a föld egy részét kisajátították (…) Ennek a megműveletlen földnek a nagy részét ugyanis a gazdagok szerezték meg (…). Sőt a szegényeknek környékünkben lévő kisbirtokait is részben rábeszéléssel megvásárolták, részben erőszakkal elrabolták, s így eddigi birtokaik helyett immár hatalmas földeket műveltek meg. Ehhez azonban rabszolga földműveseket és pásztorokat vettek igénybe (…) A rabszolgák birtoklása abból a szempontból is nagy hasznot jelentett, hogy ezek a katonai szolgálat alóli mentességük következtében sok gyermekkel rendelkeztek, s akadálytalanul szaporodhattak. Ebből adódóan a hatalmasok egyre gazdagodtak, a rabszolganép betöltötte az egész országot, az italicusok viszont a csekély gyermekáldás és elnéptelenedés, szegénység, adózás és katonakötelezettség alatt szenvedtek. ”

A válság kialakulásának okai: Elfogytak a szabad területek Itáliában Gyors népességnövekedés Latifundiumok( rabszolgatartó nagybirtok) versenye tönkreteszi a kisbirtokos parasztokat Patríciusok felvásárolták a parasztok földjeit (nem tudták művelni a sok háború miatt + adózni is) Katonaság ereje megroppant (elszegényedett parasztság nem tud katonáskodni), zsoldoshadsereg kellene

Plutarkhosz „Még az Itáliában élő vadállatoknak is van barlangja vagy búvóhelye, ahol meghúzzák magukat, de azoknak, akik harcolnak és meghalnak Itáliáért, egyebük sincs a levegőnél és a világosságnál, nincs házuk, nincs hová lehajtaniuk a fejüket, földönfutóként kóborolnak a gyermekeikkel és feleségükkel. A hadvezérek hazudnak a katonáknak, amikor a csatákban arra biztatják őket, hogy őseik sírjáért és templomaiért harcoljanak az ellenséggel, hiszen ezek közül a rómaiak közül nincs egynek sem családi oltára, nincs ősi temetkezőhelye, vadidegenek fényűzéséért és vagyonáért harcolnak és halnak meg, a világ urainak hívják őket, de nincs egy talpalatnyi földjük sem.”

A Gracchusok reformkísérletei Törvényes eszközökkel akarták a köztársaságot megreformálni: földkérdés megoldása a kulcs a kisbirtokos parasztság megmentése a cél Tiberius Gracchus Vétójogát többször alkalmazta Licinus-Sextius földtörvény felújítását követelte (közföldekből bérelhető földmennyiség maximalizálása 200 jugerumban) Szenátus hatáskörét akarta csökkenteni Megölték 300 hívével együtt Gaius Gracchus: Lovagrenddel (politikai hatalmat) és az itáliai szövetségesekkel (római polgárjogot ígér nekik) szövetkezik a szenátus ellen Telepeket akar létrehozni a földnélküliek számára Itálián kívül Öngyilkos lett, tömeges mészárlás

POLGÁRHÁBORÚ Gracchusok halála után a néppárt meggyengült átmenetileg, de az alapproblémák nem oldódtak meg!!! Marius hadseregreformjával (a nincstelenek megélhetéshez jutottak: zsold és leszerelés után föld) átformálta a politikai berendezkedést: a hadvezérek fontos politikai szerephez jutottak (a hadsereg nem a köztársasághoz, hanem hadvezéréhez hűséges) Ie. 90-től állandósult háborúk: először a szövetségesek lázadása, majd polgárháború a néppárt és a szenátori párt között (saját hadserege van mindkettőnek) Köztársasági berendezkedés folyamatosan sérül: örökös diktátori cím, prosciptio, a hadsereg Róma elleni bevetése Sulla leszámolt a néppártiakkal és diktatúrát hozott létre, stabilizálta a helyzetet egy rövid ideig

Összegzés A hódító háborúk hatására társadalmi problémák alakultak ki. A néptribunusok fellépése a politikai élet demokratizálódása felé hatott, de a szenátus fegyveres erővel megakadályozta a reformokat. A belső hatalmi harcok nyomán a fiatal hadvezérek kulcspozícióba kerülnek. A kaotikus állapotokat tovább súlyosbítják a rabszolgalázadások

A KÖZTÁRSASÁG VÉGNAPJAI Julius Caesar ismerte fel először, hogy a birodalmat csak monarchikus eszközökkel lehet fenntartani (hatalom megszerzése érdekében triumvirátust hozott létre, majd leszámolt szövetségeseivel is) Senatust háttérbe szorította Vezető tisztségeket birtokolta (consul és néptribunus egyszerre – összeférhetetlen a köztársasági szellemmel, hagyományokkal) Kormányozható lett a birodalom, de túl gyorsan szakított a köztársasági formákkal Az egyeduralmat majd Augustus (Octavianus) teremti meg (principatus)